HTML

 

">

Bemutatkozás

Ez a blog válaszokat keres a miértekre, amik mindenkiben megfogannak. Nem az ellentétekre, hanem a hasonlóságokra hívja fel a figyelmet. Nem elválaszt, hanem egyesít. Hiszen mindannyian egyek vagyunk, egy végtelen nagy és értelmes multiverzum részei. Akik most, ebben a pillanatban egy Föld nevű űrhajóban száguldunk az emberi elme által ismert Univerzumban.

Facebook

Twitter

Oldallátogatottság

Friss topikok

Címkék

adó (1) agresszió (1) álom (1) amerikai álom (2) Ángyán József (1) áramlás (1) árvíz (3) árvízi védekezés (1) bank (2) bizalom (1) boldogság (1) brokerbotrány (1) családon belüli erőszak (1) demokrácia (2) diktatúra (2) diktatúra kiszolgálói (2) egzotikus fürdőhely (1) elemzés (3) emberi tulajdonságok (1) empátia (1) energiacella (1) energiahatékonyság (1) epigenetika (1) értékrend (5) érzelem (1) félelem (3) filmkritika (2) földtörvény (1) függőleges kert (1) gazdaság (2) gazdasági válság (6) hagyományos média (1) halálfélelem (1) hazugság (2) hitel (2) hitvilág (2) homoszexualitás (1) Horvátország (1) hó fogságában (1) ideghálózat (1) ikertornyok (1) infláció (2) ismeretlen (1) kamat (2) képmutatás (1) kísérlet (1) kitelepítések (1) klientúra (1) klimaváltozás (1) koncert (2) kőolajcsúcs (1) környezeti katasztrófa (1) korrupció (2) közösség (4) közösségi média (1) központosítás (3) kulisszatitkok (1) kutatás (2) lehallgatás (1) lélek (1) lentről felfele építkezés (1) maffiacsalád (1) márc. 15. (1) másság elfogadása (1) megbontó felfedezés (1) melegfelvonulás (1) mellrák (1) Nagy Testvér (1) nemzeti egység (1) nőgyűlölet (1) nők bántalmazása (1) nők közösségformáló szerepe (1) nyájszellem (3) nyaralás (1) olajcsús (5) olajhiány (1) olajpala (1) önhipnózis (1) önszerveződés (2) önzetlen segítség (1) önző gén (1) Orbán Viktor (6) összeesküvés elmélet (2) palagáz (4) parlamenti képviselő (1) parlamenti választások (1) pénz (2) pofon (1) politika (1) propaganda (3) pszichológia (2) pszichológus (1) robbantás (1) sokkos állapot (1) Szaúd-Amerika (3) Széles Gábor (1) szerelem (1) színjáték (1) társadalmi változások (1) természet (1) terrorizmus (1) titkosszolgálat (1) tolerancia (1) totalitárius rendszer (1) unortodox politika (1) választás (1) választások (2) változás (1) Valutaalap (1) városszépítés (1) végtelen nővekedés (4) vezető olajexportör (1) villamos (1) vízcsúcs (1) Yanni (1) zene (1) Címkefelhő

A nyájszellem

2013.04.26. 13:48 Anonymus Gesta Hungarorum

A nyájszellem kifejezést általában pejoratívan használjuk és többnyire azt értjük alatta, amikor emberek tömege gondolkodás nélkül követi a falkavezért. Ebben a posztban néhány olyan tudományos kísérletet mutatok be, ami mindenképpen arra kell késztessen mindannyiunkat, hogy alapjaiban gondoljuk át a magunkról alkotott képet. Ugyanis már egészen egyszerű tudományos kísérletekben is érvényesül a "nyájszellem", amikor másokat öntudatlanul követünk, akár úgy is, hogy esetleg nem értünk velük egyet, de nem szeretnénk kilógni a sorból. De csak pusztán azért követni másokat, mert félünk szembesülni mások esetleges neheztelésével és ítélkezésével nem vezet jóra, ahogy a történelem számos tragikus esete mutatja. Talán érdemes lenne időnként hangosan feltenni a kérdést mások és magunk számára is: Valóban ez a jó irány? Mert, ha  az irány nem jó, akkor miért követünk másokat szótlanul birkák módjára?

Már egy korábbi posztomban említettem, hogy apám mindig azzal érvelt, amikor egy csíntevésem kapcsán másokra próbáltam hárítani a felelősséget («ők mondták, hogy megtegyem»): "Ha azt mondják, ugorj a kútba, akkor megteszed?". És a válasz természetesen "nem". Éppen ezért mindannyiunk felelőssége, hogy társadalmunk milyen irányba halad és nem háríthatjuk a felelősséget minduntalan másokra, jellemzően "idegenekre", vagy egy korábban még kedvelt, de később megutált politikusra, vezetőre. Sőt, sokszor belekeverve egyenesen Istent is, a "veri a magyarokat az Isten" gyakori szólással. Mivel van szabad akarat, ezért felelősség is társul hozzá, mert bármit teszünk, azt mi tesszük és nem azért mert "mások azt mondják". Bármikor megtehetjük, hogy nemet mondunk. Tudom, ennek legtöbbször lehetnek komoly következményei is! De saját tapasztalatom azt mutatja, hogy mindig van választási lehetőség és csak rajtunk áll, hogy belekényszerítjük magunkat egy kellemetlen helyzetbe, miközben szenvedünk tőle keményen, vagy pedig felvállaljuk a konfrontációt a következményekkel  együtt és ha kell emelt fővel távozunk. Ráadásul nagyon sok esetben nem is kell fejjel a falnak rohanni, elég ha magunkban eldöntjük, hogy mi ezt nem szeretnénk tovább ebben a formában csinálni és így képesek lehetünk az első adandó alkalommal váltani, és másképp tenni.

A történelem minduntalan ismétli önmagát és meglátásom szerint ez azért van, mert legtöbbször nem tanulunk a múlt hibáiból. Ha netalán vannak is figyelmeztető jelzések, akkor a leggyakoribb kifogás mindig ugyanaz: "ez most más". És persze ténylegesen semmivel sem indokoljuk meg, hogy ez mitől is lenne más mint a korábbi helyzet. Így történhet meg, hogy a II. világháború szörnyűségei, a tömegmészárlások minduntalan megismétlődnek a világon azóta is, és ez alól még Európa sem kivétel, elég a Jugoszláv vérengzésekre gondolni a 90-es években. A nácik által ekövetett holokauszt volt az első olyan nagy tömegmészárlás, ami alapjaiban rengette meg az emberiséget és kezdték tudományosan is vizsgálni az okait. A közgondolkodásban az a leegyszerűsítés uralkodik, hogy a nácik gonosz emberek voltak, élükön Hitlerrel, mint a Főgonosszal. De az 50-es és 60-as években elvégzett nagyon egyszerű pszihológiai kísérletek éppen arra világítottak rá, hogy ez egy nagyon leegyszerűsített előítélet és tulajdonképpen bármikor megismétlődhetnek a nácik által okozott tömegmészárlások (mint ahogy meg is történtek), ha nem vagyunk alapvető dolgokkal tisztában. Azok az emberek, akik a tömegmészárlásokat elkövették, éppen olyan hétköznapi emberek voltak, mint amilyenek mi mindannyian vagyunk. És mielőtt sokan kikérnék maguknak, érdemes venni a fáradságot és szembesülni néhány ténnyel, még mielőtt Magyarországon is túlságosan messzire engedjük elfajulni a dolgokat. 

A 101-es tartalék rendőrzászlóalj

Kik hajtották végre a tömeggyilkosságokat a II. világháborúban? Milyen ember az, aki civileket - akár öregeket és csecsemőket is - mészárol le? Hogy választ találjon ezekre a kérdésekre, Christopher Browning történész azokat a vallomásokat tanulmányozta, melyeket az 1960-as években és az 1970-es évek elején tett a 101-es tartalék rendőrzászlóalj 210 tagja. A zászlóalj eredetileg a városi rendőrség és a csendőrség tagjaiból alakult és 1939 után a meghódított területeken rendészeti feladatokat is elláttak. A 101-es zászlóalj a lengyelországi Lublin körzetében teljesített szolgálatot és legtöbb katonája Hamburg környéki munkás- és alsó középosztálybeli családból származott. Idősebbek voltak, mint a frontvonalban harcoló katonák, átlagéletkoruk harminckilenc év volt. Többségük nem művelt ember volt, sokan csak tizenöt éves korukig jártak iskolába. Nagyon kevesen voltak közülük nácik, és egyáltalán senki sem vallott közülük nyíltan antiszemita nézeteket. Az 53 éves Wilhelm Trapp őrnagy egyre magasabb fokozatokon keresztül lett a zászlóalj vezetője. Bár 1932-ben lett náci, nem volt az SS tagja annak ellenére, hogy két kapitánya az volt. Az egység 1942. július 13-án kapott először utasítást tömeges gyilkosságra.

Csoportkép a 101-es tartalék rendőrzászlóaljról (Forrás: http://www.holocaustresearchproject.org)

Browning több vallomásból rakta össze annak a napnak az eseményeit: "Ahogy kivilágosodott, a férfiak megérkeztek a faluba [Józefówba], és félkör alakban gyülekeztek Trapp őrnagy köré, aki rövid beszédet mondott. Elcsukló hangon, könnyes szemmel és láthatóan önfegyelmet parancsolva magára, tájékoztatta embereit, hogy egy kellemetlen feladat végrehajtására kaptak parancsot. Talán egyszerűbb lesz a végrehajtás, mondta, ha arra gondolnak, hogy Németországban bombák hullanak a nőkre és gyerekekre. [...] Trapp elmagyarázta embereinek, hogy a józefówi zsidókat össze kell terelni, utána a fiatal férfiakat kiválogatni munkaszolgálatra, a többieket pedig agyon kell lőni. Ezek után Trapp egy rendkívüli ajánlatot tett a zászlóaljnak: ha bárki az idősebbek közül nem érzi magát képesnek a feladat végrehajtására, kiléphet. Trapp szünetet tartott, és néhány pillanat elteltével egy ember kilépett. [...] Ezek után további tíz-tizenkét ember lépett ki. Átadták pisztolyaikat, és azt az utasítást kapták, hogy várjanak az őrnagy további parancsaira. Trapp összehívta a századparancsnokokat, és kiosztotta feladataikat. A 3. század két osztagának a falut kellett bekerítenie; minden ember határozott parancsot kapott arra, hogy lőjön le mindenkit, aki menekülni próbál. A többi embernek össze kellett terelni és a piactérre vezetni a zsidókat. Azokat, akik túl betegek vagy gyengék voltak ahhoz, hogy a piactérre menjenek, csakúgy, mint a kisgyerekeket vagy bárkit, aki ellenállást tanúsított, vagy megpróbált elbújni, a helyszínen agyon kellett lőni. [...] Miután kiadta parancsnokainak az utasításokat, Trapp a nap további részét a városban töltötte, főként abban az osztályteremben, melyet parancsnoksággá alakítottak át, de járt a lengyel polgármesternél és a helyi papnál is. A tanúk, akik látták őt a nap különböző szakában, arról beszéltek, hogy keserűen panaszkodott a parancsokra, melyeket kapott, és hogy «sírt, mint egy gyerek». Mindazonáltal az ő álláspontja is az volt, hogy a «parancs az parancs», és azt teljesíteni kell."

Az interjúkból levonható következtetések tekintetében Browning a megkérdezettek választási lehetőségeire összpontosított. A következőket írja: "Legtöbben egyszerűen tagadták, hogy bármilyen választási lehetőségük  lett volna. Miután szembesítették őket a többiek vallomásaival, nem vitatták, hogy Trapp tehetett ajánlatot, de újra és újra kijelentették, hogy beszédének ezt a részét nem hallották, vagy nem emlékeznek rá. Az a néhány ember, aki bevallotta, hogy volt választási lehetősége, és mégis elmulasztotta, hogy válasszon, meglehetősen ostobának látszott. Egyikük azt mondta, hogy nem akart a többiek előtt gyávának látszani. Egy másik - inkább tudatában lévén annak, mi az, amihez bátornak kellett volna lenni - egyszerűen azt mondta: «Gyáva voltam»." Mindezek alapján Browning azt a következtetést vonta le, hogy valójában egyszerű emberek, nem félelemből vagy büntetés terhe mellett végeztek ki ártatlan embereket, hanem saját meggyőződésből.

Daniel Goldhagen, aki szintén tanulmányozta az esetet, egyértelművé tette, hogy a 101-es tartalék rendőrzászlóalj tökéletesen tisztában volt a körülményekkel és a helyzet brutalitásával, amibe készültek részt venni, mindezt úgy, hogy lehetőségük volt a választásra. Goldhagen a következőt írta: "Azok után, hogy lehetőségük lett volna kibújni az öldöklés, a hátborzongató, undorító kötelesség alól, szinte mindegyikük úgy döntött, hogy elvégzik a halálosztó feladatot." Mai szemmel természetesen  nem értjük, hogy mindez hogyan történhetett. De valóban nem értjük?!

Az alapértelemzés hatalma

Emlékezzünk vissza, hogy az Orbán kormány milyen módszerekkel érte el a nyugdíjak einstandolását. Egyrészről bizonyos fajta fenyegetéssel (nem kapnak állami nyugdíjat, akik a magánnyugdíjpénztárban maradnak), másrészről a mézesmadzag elhúzásával (az állami nyugdíj esetén is lesz egyéni számla és az örökölhető lesz). De a legnagyobb húzások mégsem ezek voltak, hanem az a tény, hogy az állampolgárok külön kellet nyilatkozzanak rövid időn belül, akár sorbanállás árán is, ha szeretnének maradni a magánnyugdíjpénztárban. Ha azonban szeretnének visszakerülni az állami nyugdíjrendszerbe, akkor nem kell tegyenek semmit. Vagyis az alapértelemezés szerint - amikor nem kell csinálni semmit -, az emberek az állami nyúgdíjrendszert választják. Teljesen más eredmény született volna, ha arról kellett volna nyilatkozni, ha valaki az állami nyugdíjrendszerbe szeretett volna visszatérni és nem kellett volna semmit tegyen a magánnyugdíjpénztárban való maradás esetén. Ezt onnan tudhatjuk biztosan, hogy ilyen - az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérési - lehetőség már korábban többször is adott volt, például 2009-ben és 2010-ben is, de csak nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. Nem véletlenül választotta ezt a fajta eljárást az Orbán kormány - saját korábbi törvénykezését is felrugva - mert tisztában volt az alapértelmezés hatalmával. 

De hasonló módon lehet befolyásolni egy népszavazás eredményét is, erre Kállmán László nyelvész professzor világított rá, amikor a Fidesz politikai megfontolásból népszavazást kezdeményezett többek között az egészségügy privatizációja vagy a gyógyszertárak monoliumának megszüntetése kapcsán. Már a népszavazási kérdés feltevése magában hordozhatja az alapértelmezett választ, így ha nem figyelünk oda, akkor véleményünket a politikusok (hatalmon levők) befolyásolhatják a megfelelő kérdés feltevésével. 

De az alapértelemzés hatalma dönti el azt is, hányan ajánlják fel szerveiket haláluk esetén. Ilyen formán Magyarország messze kiemelkedik olyan országokkal szemben, mint például Dánia vagy Németország, de természetesen nem azért mert mi magyarok ennyire fontosnak érezzük megmenteni mások életét szerveink halálunk utáni felajánlásával, hanem mert Magyarországon ez az alapértelelmezett állapot (külön kell nyilatkozni, ha ezt nem szeretnénk), míg Dániában és Németországban alapértelmezés szerint nem ajánlják fel szerveiket, így aki ezt szeretné, annak külön nyilatkozni kell erről.

Tényleges beleegyezési arány (donor) különböző országokban (Forrás: http://renebekkers.wordpress.com)

Margitay Tihamér egyetemi tanár a következőképpen fogalmazza meg Mérnöketikai előadásában: "Ha nincs egyéb erős motiváció, és van alapértelmezett választás, akkor az alapértelmezettet tesszük. Ha egy cselekvés elmulasztása ugyanakkora kárt okoz[hat megítélésünk szerint], mint egy cselekedet, akkor a cselekedetet rosszabbnak ítéljük, mint a mulasztást. Azonos esetben valamit tenni rosszabb, mint nem tenni semmit." Szerinte azért nem léptek ki többen a 101-es tartalék rendőrzászlóaljból, kibújva ezzel a tömegmészárlás alól, mert az alapértelmezett a maradás volt és a parancs végrehajtása. És inkább érezték úgy, hogy jobb nem tenni semmit (a többséggel maradni), mint tenni valamit (kiállni a sorból).

Ash kisérlete

Egyszerű eldönteni, hogy négy vonal közül melyik kettő egyforma, ha a többi szemmel láthatóan jóval rövidebb vagy hosszabb. Mindannyian úgy gondoljuk, hogy ezt még egy óvodás is meg tudja állapítani! Solomon Asch amerikai pszichológus ezt a feladatot adta 1955-ben a Stanfordi Egyetemen egészséges és értelmes felnőtteknek egyik – azóta világhírűvé vált – kísérletében. Megdöbbentően hangzik, de a résztvevők több, mint egyharmada rossz választ adott… Hogyan lehetséges ez? Nem látták jól a vonalakat? Nem értették a feladatot? – kérdezhetnénk meghökkenve. A magyarázat nem ilyen kézenfekvő, mindenki pontosan látott és értett mindent… 

Ash kisérlete: a jobb oldali vonalak közül melyik hossza egyezik a baloldali vonallal (Forrás: Wikipédia)

Csakhogy ott volt a csoport (beépített emberekkel), akik eleve rossz választ adtak. A kísérlet a következőképpen zajlott: az első és második körben valamennyi résztvevő helyesen válaszolt, azonban a harmadik körtől kezdve az első négy beépített ember egyöntetűen hibás választ adott, és ötödékként a következő valódi résztvevőnek minden oka megvolt rá, hogy azt higgye, az előtte szólók őszintén gondolták válaszukat, így ő általában meglepődve és feszülten elmondta saját válaszát, míg végül a hatodikként válaszoló, utolsó beépített ember is megismételte az első öt személy által adott helytelen választ. Asch megdöbbentő eredménye az volt, hogy a kísérlet résztvevői még teljesen egyértelműen helytelen válasz esetén is hajlandóak voltak a többség oldalára állni. Azoknál a kritikus kérdéseknél, ahol a többség rossz választ adott, a véleményükkel egyedül maradt résztvevők 37%-a csatlakozott a helytelen többségi válaszhoz. És ehhez elegendő volt már egy 3 fős csoport is! A kisérletben résztvevők egy jelentős része még akkor is hibás választ adott, ha Ash 18cm-re(!!!) növelte a vonalak hosszúsága közti különbséget. 

Ash a kisérletet módosította is, aminek eredménye, hogy egy a csoportnak ellentmondó másik résztvevő – aki lehetett egy másik gyanútlan személy vagy egy ellenállásra utasított beépített ember is – jelentősen csökkentette a többség nyomásának erejét. Az olyan résztvevők, akiknek volt a csoportnak ellentmondó szövetségese, négyszer kevesebbszer adtak rossz választ az egyhangú többséggel szembenézőkhöz képest. Ez akkor is igaz volt, ha a résztvevő nem nyilvánosan kellett kimondja a véleményét, hanem csak leírja, így nem kellett szembesüljön a többségi reakcióval. Azóta a kísérletet számos helyen elvégezték hasonló eredménnyel. Ebből az következik, hogy már az is elég, ha valaki veszi a bátorságot és meg meri kérdőjelezni a többségi álláspontot, hiszen akkor előkerülhetnek más, addig rejtözködő ellenvélemények is. Másrészt a titkos szavazásnak is van létjogosultsága, mivel olyan ellenvélemények is megjelenhetnek a többségivel szemben, amit nyilvánosan nem vállalnának fel. 

Az eredeti Ash kisérlet részlete angolul

Az eredeti kísérletsorozatban a kísérleti személyek többsége (~63%) független maradt, azaz nem vette át a csoport többségi véleményét. Őket a következő típusokba lehetett sorolni:

  • Magabiztos: a konfliktust úgy oldotta meg, hogy energikusan szembeszállt a többségi véleménnyel és sosem engedett a maga igazából.
  • Individualista: elvből figyelmen kívül hagyta a többségi véleményt, mivel úgy gondolta, hogy neki mindig igaza van.
  • Lelkiismeret-furdalásos: bár nem engedett, jelentősnek ítélte meg a konfliktust, és kételkedett ítélete helyességében.

A konform vagy engedékeny kísérleti személyek (~37%) a következő módokon reagáltak:

  • Viaszember: annyira kicsi volt az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érezte a többségi álláspontot.
  • Önmagában bizonytalan: bizonytalan volt saját ítéletében, és ezért inkább csatlakozott a többséghez.
  • Kisebbrendűségi érzéssel küzdő: bár teljes tudatában volt annak, hogy saját válasza a helyes, mégis inkább átállt a csoporthoz, mert nem bírta volna elviselni, hogy deviánsnak tekintsék. 

Milgram kisérlete

A kísérletet először Stanley Milgram, a Yale Egyetem pszichológusa végezte el 1961 és 1962 során. A kísérlet célja a résztvevők hatalommal szembeni engedelmességének vizsgálata volt, amikor olyasmit kérnek tőlük, ami lelkiismeretükkel ellenkezik. A kísérletvezető elmagyarázta a kísérleti személynek és a másik kísérleti személyt játszó színésznek, hogy a kísérlet, amelyben részt vesznek, a büntetés hatását vizsgálja a tanulási folyamatra. A kísérleti személy és a színész is kaptak egy-egy papírlapot. A kísérleti személynek úgy állították ezt be, mintha az egyikre „tanuló”, a másikra „tanár” lett volna írva, és a szerepek véletlenszerű kiosztását szolgálnák. A valóságban azonban semmi véletlenszerű nem volt a „sorsolásban”, mert mindkét papírlapon „tanár” felirat szerepelt, és a színész egyszerűen mindig azt állította, hogy övé a „tanuló” feliratú lap. Ezután mindkettejüket bevezették egy szobába, ahol a tanulót lekötözték egy székbe. Demonstrációs céllal mindketten kaptak egy 45 voltos áramütést a székhez erősített készülékből. A tanárt ekkor egy szomszédos szobába vezették, melyben egy generátor volt 30 kapcsolóval, mindegyik mellett felirattal, melyek szerint a feszültség 15 voltonként nőtt, 15-től 450 voltig(!). Ezenkívül minden felirat mellett minősítés is szerepelt, „enyhe áramütés”-től „vigyázat: súlyos áramütés”-ig. Felkérték, hogy olvasson fel egy szópárokat tartalmazó listát, amit a tanulónak el kellett ismételnie. Ha helyesen válaszolt, továbbhaladtak a következő szópárra. Helytelen válasz esetén a tanárnak növekvő feszültségű áramütést kellett adnia a tanulónak, 15 volttól indulva. Valójában a tanulót alakító színész csupán eljátszotta a szimulált áramütések hatásait.

Milgram kisérlet: K - kísérletvezető, S - kísérleti személy, T - színész, mint "tanuló" (Forrás: Wikipédia)

Elérve a 150 voltot, a „tanuló” kérte a kísérlet befejezését. A kísérletvezető ekkor azt mondta neki: „A kísérlet szerint folytatnia kell. Kérem, folytassa.” Ezután, folytatva a kísérletet az emelkedő feszültségekkel, a színész fokozódó kellemetlenséget, majd komoly fájdalomérzetet játszott el, végül már kiabálni kezdett, hogy állítsák le a kísérletet. Ha a tanár szerepét betöltő résztvevő nem akarta folytatni, a kísérletvezető elmondta neki, hogy ő, a kísérlet vezetője vállal minden felelősséget a kísérlet eredményeiért és a tanuló épségéért, és a kísérlet szerint a tanárnak tovább kell folytatnia. A kísérlet elvégzése előtt Milgram megkérdezett más pszichológusokat, mit gondolnak, mi lesz a kísérlet eredménye. Egyöntetűen azt felelték, hogy szerintük csupán néhány szadista személy lesz hajlandó elmenni a legnagyobb feszültségig. Milgram első kísérletsorozatában a kísérleti személyek 65%-a volt hajlandó kiadni a legnagyobb, 450 voltos áramütést, még akkor is, amikor a színész kegyelemért könyörgött, bár sokuk meglehetősen rossz érzéssel tette ezt meg. Egyetlen résztvevő sem állt meg 300 volt alatt. Thomas Blass a Marylandi Egyetem pszichológia tanszékének professzora, összegyűjtve a világ országaiban azóta megismételt kísérletek eredményeit, és úgy találta, hogy a halálos feszültséget megadni hajlandó kísérleti személyek száma időtől és helyszíntől függetlenül nagyjából állandó: 61% és 66% között van.

Az eredeti Milgram kísérlet részlete angolul

Stanfordi börtönkísérlet

A kísérletet 1971-ben végezték a Stanford Egyetemen, Philip Zimbardo vezetésével. A résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el egy, az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A Stanfordi börtönkísérletről egy korábbi posztomban már részletesen írtam, az eredménye megdöbbentett mindenkit, és idő előtt le kellet állítani, mert annyira elfajult.

Nyájszellem a mindennapi gyakorlatban

A nyájszellem érvényesül a gyalogosok körében, amikor átkelnek egy útkereszteződésen, és hajlamosak vakon követni másokat - állítják a Leedsi Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról a Behavioural Ecology című folyóiratban látott napvilágot. A kutatás során 365 olyan személy viselkedését vizsgálták három napon keresztül, akik Leeds egyik forgalmas útkereszteződésén keltek át a csúcsforgalom idején. Mint kiderült, a gyalogosok másfélszer-két és félszer nagyobb valószínűséggel vágnak neki a tilos jelzés alatt az átkelésnek, ha valaki más elsőnek lelép a járdáról.

Megfelelő kérdésekkel az emberek politikai nézeteit is meg lehet változtatni (Így lesz konzervatívból liberális tíz perc alatt). Kísérletükben a svédországi Lund egyetem kutatói a svéd választások előtti utolsó héten végeztek közvéleménykutatást Malmö utcáin. Az alanyoktól megkérdezték, hogy a választáson induló két nagy párt, a konzervatívok, és a szociáldemokraták közül melyikhez húznak inkább, majd egy 12 kérdésből álló kérdőívet töltettek ki velük. Ezeken csupa olyan kérdés szerepelt, amelyekben a két oldal véleménye szöges ellentétben áll egymással, az adópolitikától az atomenergia felhasználásáig. A kérdezőbiztos eközben kitöltött egy kérdőívet az alany válaszaival éppen ellentétes opciókat választva, majd a kiértékelésnél titokban megcserélte a két lapot - így az derült ki, hogy a megkérdezett politikai nézetei éppen az ellenkező táborba sorolják. Meghökkentő módon csak a válaszolók 22 százaléka vette észre, hogy manipulálták a kérdőívét, a többiek simán elfogadták a meggyőződésükkel ellentétes eredményt. Amikor a kísérlet végén újra megkérdezték, melyik oldalra fognak szavazni, a kísérleti alanyok 10 százaléka megváltoztatta a kérdőívezés elején adott válaszát, 19 százalék biztos pártválasztóból bizonytalanra módosított, 18 százalék pedig bizonytalanról biztosra. Összesen a megkérdezettek 47 százalékának sikerült pár perc alatt megváltoztatni a politikai meggyőződését.

Szintén érdekes eredménye lett Sarah Lisenbe (MIssisipi Állami Egyetem) kísérletének, melyben azt vizsgálta, hogy a hallgatok mennyire követik akár az értelmetlen szabályokat is, így például azt, ha az épület egymás melletti két bejáratához táblákat tesz ki, mely szerint az egyiket csak a nők, a másikat csak a férfiak használhatják. Az eredmény meglepő, majd mindenki követte a szabályt, ez még a kézenfogva érkezett párokra is igaz volt.

Sarah Lisenbe kísérlete az értelmetlen szabályok betartásával kapcsolatban

Ezen kísérletből nem azt tanulságot kell levonni, hogy a közösen lefektetett szabályokat nem kell betartani, de azt igen, hogy a szabályok értelmét meg kell tudni kérdőjelezni, és ha értelmetlen, vagy a mindennapi gyakorlattal teljesen ellentétes, akkor azt közös megegyezéssel meg kell változtatni.

Rossz szabályozás rossz cselekedetet szül

Ez nem felmentés, hanem olyan összefüggés, amit mindenkinek figyelembe kell vennie, aki a döntéshozatalban valamilyen szerepet vállal. Mivel jelen társadalmunkban a legitim tekintélynek óriási hatalma van, az egyben nagy felelősséggel is jár (lásd a Milgram kísérletet). Éppen ezért fontos, hogy milyen törvényeket és szabályokat fogadnak el, mert ezzel az emberek viselkedését is befolyásolják. Margitay Tihamér egyetemi tanár a következőképpen foglalta össze Mérnöketika előadásában Milgram és Zimbardo alapján, hogy a rossz, gonosz cselekedetet, erkölcsileg helytelen gyakorlatot milyen körülmények segítik elő:

  • Könnyebben elfogadható első kis lépések, amiket el is fogadunk. („Nem nagy dolog!”, „Ez nem számít!”, „Ettől még nem vagyunk rosszak.”)
  • A másik fél dehumanizálása (számot adunk neki), vagy csak kívülállóként, idegenként kezeljük. ("A többiek…", "ők mások, amint mi…", "ők állatok...")
  • Bízunk saját anonimitásunkban. („Úgysem derül ki.”)
  • A személyes számon kérhetőség, felelősség hiányzik. („Csoportos döntés volt.”, „A vezetőség hibája, a politikusok felelőssége.”)
  • Túlzott engedelmesség a tekintélynek („Parancsra tettem.”)
  • A csoport normák kritikátlan elfogadása („Mások is ezt csinálják.”, „Ez a gyakorlat.”)
  • A rossz iránti tolerancia közömbösség, vagy passzivitás formájában. („Nem az én dolgom.”, „Most mit ugráljak!?”, „Miért én, ha nem tesznek semmit azok, akiknek dolga lenne?)

Végszó helyett

A fenti leírt kísérletek alapján látható, hogy a nagy többség az alapértelmezett lehetőséget választja (inkább nem tesz semmit), több mint harmaduk akkor is a többségi véleményhez csatlakozik, ha egyébként nem ért vele egyet (de nem akar kilógni a sorból), és kétharmaduk még akkor is engedelmeskedik a hatalomnak, ha az olyasmit vár el tőle, ami egyébként ellenkezik a lelkiismeretével (akár másokat megölni). És ez bármelyikünkre érvényes lehet! Senki se ringassa magát abban a hitben, hogy ő különb, mint a többiek, mert csak akkor lehet ebben biztos, ha már többször volt ilyen helyzetben. Ellenkező esetben csak a vágyairól beszél (milyennek szeretné látni magát) semmint a tényleges valóságról (milyen is valójában). Saját tapasztalatom alapján meggyőződésem, hogy az embernek csak akkor van lehetősége megváltoztatni alapvető kondicionáltságát, amit a társadalomtól öntudatlanul gyerekként átvett, ha van bátorsága először felismerni saját hibáit és gyengeségeit.

A 90-es évek elején mindannyian abban a reményben voltunk, hogy egy szebb és jobb világ köszönt ránk. Sajnos nagyon sokan csalódtunk és most sokan bűnbakokat keresnek. Így aztán nem vesszük észre, hogy milyen könnyen eshetünk bele ugyanabba a csapdába, amibe elődeink már számtalanszor beleestek. Ismét erősödik az antiszemitizmus és cigány gyűlölet Magyarországon, már megint "idegenekben" találjuk meg minden gondunk okát és nem vesszük észre, hogy ezt már sokszor "eljátszották" őseink és az eredmény mindig a nagy bukás volt. Éppen ezért kell tudatosak legyünk és felismerjük, hogy saját sorsunkért elsősorban mi vagyunk felelősek és a hatalmon levő emberek ugyanazokkal az eszközökkel próbálnak minket "nyájba terelni", hogy érdekeiket minduntalan kiszolgáljuk és kiváltságaik megmaradjanak. Mert a napi viselkedésünk és döntéseink összessége dönti el, hogy milyen is lesz Magyarország!

customer survey

komment

Címkék: kísérlet pszichológus pszichológia nyájszellem

A bejegyzés trackback címe:

https://anonymus-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr515212564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A többség MINDIG nyáj akar lenni, s nem azért mert buta, hanem mert ez áll érdekében. Nincs egyéniségekből álló társadalom.
Az a gond, hogy amikor felszólalsz valami liberális marhaság ellen, jön ez a duma, hogy másban keresed a felelőst, terjed az idegengyűlölet.

Az emberek valamikor megbíztak a liberálisokban, akik kitalálták a megélhetési bűnözés fogalmát és rászabadították politikájukkal a mérhetetlen cigánybűnözést a településekre.

Igen, ma átmész az utca másik oldalára ha cigányok jönnek veled szemben, nem veszel cigányos házban lakást, de ez igaz a legvastagabb liberálisokra is.

1990-ben semmiféle antiszemitizmus nem volt, a zsidók egyszerűen nem játszottak, max. Csurkáék párttaggyűlésein lehetett talán róluk szó.

A balliberális pártok viszont elkezdték harcukat az antiszemitizmus ellen, különféle csoportok a világ zsidó szervezeteitől kaptak támogatást, hogy küzdjenek az antiszemitizmus ellen, Mo.-n.

A kormányok elkezdtek versenyezni, ki dob nagyobbat, holokausztnap, holokausztév, holokausztemlékművek, tiltó törvények, jobboldaliak nácizása, zsidó lakóparkok építőinek stiklijeinek lenyelése, bankok totális uralma. Újabb zsidó emlékművek, stb.

Nagyjából el lett érve az, hogy ha szerencsétlen zsidókat deportálnák (az egész folyamatban amúgy a magyar zsidóságból talán 200 ember játszott valamiféle szerepet) az biztos, hogy senki nem feküdne értük a sínekre.
@Fejesrob: az emberek SOHASEM bíztak meg a liberálisokban
@Fejesrob: És látom, te ezt valóban így gondolod.
@Fejesrob: Nagyon általánosítasz anélkül, hogy bármi konkrétumot említenél. A hozzászólásodban csak a balliberális kormányokat szidalmazod, miközben 1990 óta az idő felében jobboldali kormányok voltak (most is éppen ők vannak). Ők semmiben sem hibáztak a jelenlegi kialakult helyzetért?
@Fejesrob: Csurkának volt a "legnagyobb" szerepe abban ,hogy az antiszemitizmus újra fellángolt hazánkban.
@Fejesrob: "ma átmész az utca másik oldalára ha cigányok jönnek veled szemben"

Te aztán egy beszari ember lehetsz. Nehéz így élni!
Fejesrob nagyon jókat írtál. Az antiszemitizmus c. hisztériát maguk a zsidók gerjesztik. Valószínüleg nem szándékuk ez, zsigereikben van, ezzel születtek. Kb. 30 éve dolgoztam egy nyugatnémet cég vásári pavilonján. Jött egy fiatal német szerelő, aki azt mondta, hogy Frankfurt az igazi német főváros és azt teljesen zsidók irányítjaák. Nemigen hittem el. Akkor lepődtem meg, amikor A. Merkel hatalomra kerülése után első külföldi útja Izraelbe vezetett. Ez jelzés értékű, a legfonosabb gazdasági partnerhez szoktak utazni a kormányfők.
" Ebből az következik, hogy már az is elég, ha valaki veszi a bátorságot és meg meri kérdőjelezni a többségi álláspontot, hiszen akkor előkerülhetnek más, addig rejtözködő ellenvélemények is."
Erről van szó. Én meg merem kérdőjelezni a liberális álláspontot.Farkasfalkaként rohan rám a nyáj, ami igazán nem birkákból áll, hanem egyéniségekből.Nyilván.
" Mindannyian egyéniségek vagytok", ahogyan Brian mondta, találóan.
Kár, hogy egy elég off és provokatv komment elvitte a témát más irányba. Holott az írás szerintem is nagyon érdekes. Bár számomra nem volt benne sok újdonság, mégis.

Még jópár hasonlót lehetne írni szerintem, és az embereknek tényleg fontos lenne, hogy ismerjék saját magukat.

Talán akkor több valódi felnőtt tagja lenne a társadalomnak.

Meg amúgy is érdekes dolog önmagunk megismerése, hogy mit miért teszünk.
Érdekes írás, még akkor is, ha nagy részét itt-ott már korábban olvastam.(Ez persze nem baj.)

De fontosnak tartom megjegyezni, hogy valószínűleg tiszta típusok valójában nincsenek. Hiszen egy-egy ember naponta(!) 10-100 döntést hoz meg. Kezdve attól, hogy merre van a metrókijárat (persze, hogy megyek a tömeg után), vagy melyik felvágottat vegyem (ha előttem mindenki ugyanazt kéri, lehet, hogy én is elcsábulok), melyik telefonszolgáltatónál fizessek elő (ha az ismerősi körben mind ugyanannál van, akkor én is megadom a bizalmat annak a bizonyosnak), egészen addig, hogy bevállalom-e a cégnél a fizetetlen túlórát (szolidáris vagyok a kollégákkal, és lojális a munkáltatóhoz akkor is, ha tudom, hogy törvénytelenségek követel), vagy hogy elváljak-e akkor is, ha a családban ez "nem szokás".

Egy közösséghez való tartozás időnként fontosabb, mint az okosság demonstrálása a többségi álláspont megkérdőjelezésével.

Ezzel együtt én pl. magamat inkább "útkeresőnek" (magabiztosnak) jellemezném, mintsem "követőnek" azzal együtt, hogy definíció szerint voltam már életemben "viaszember", "önmagában bizonytalan" és "kisebbrendűségi érzéssel küzdő" is.:)
"A történelem minduntalan ismétli önmagát "

A libsik ismétlik folyton önmagukat

Van egy-két doktrínájuk, amit a történelem bőségesen hömpölygő folyamából kihalásztak, és eköré építik fel a mondandójukat. Vót ugyi a fassizmus meg a holokószt, ami megint (mindig) ismétlődni készül. Tehát még több kárpótlást érte, még többet kell beszélni róla, még több óvintézkedést kell tenni, még többször be kell oltani a nyájat ellene

Aztán amikor a végén a nyáj megvadul éppen ettől, az is csak őket igazolja: hát nem megmondtuk előre hogy így lesz!
@kennyking: Most pontosan milyen liberális álláspontról beszélsz? És hogy kapcsolódik ez a fenti bejegyzéshez?
Félreértés ne legyen, a libsi nem származást jelöl. Hanem a magyar "liberális" tábor híveinek a gyűjtőneve, akik között persze akad bőven zsidó származású

Ami legjellemzőbb rájuk, hogy mindig ugyanazt a pár doktrínát mantrázzák, mit sem törődve a tapasztalati (tehát alsóbbrendű) valósággal. Ha van igazi csordaszellemű gyülekezet, hát ők azok Magyarországon
@Gest anyó férje: Látom te már mindenben csak "libsit" látsz. Én éltem egy nagyon kemény (román) kommunista diktaturában és az sem volt kellemes, ott is rengeteg ártatlan embert hurcoltak meg. Többek között a nagyapámat is.
@Gest anyó férje: És a román diktatúrában a fenti leírt dolgok érvényesültek. Éppen ezért nem kötődik ideológiákhoz és táborokhoz, mindenhol ugyanaz érvényes.
Arról a liberális álláspontról, amelyet megkérdőjelezek.Nem a posztot kérdőjeleztem meg.A poszt tetszik, szívesen olvasok ilyen témákról.
A kommentem úgy kapcsolódik a poszthoz,hogy kiemeltem egy részt, ami ( sajnos)a mindennapjaink része.Létezik egy véleménydiktatúra ebben az országban, amitől ha valaki eltér azonnal kapja a különböző jelzőket.( Erre a legjobb példa a blogszféra.)Engem ez nem érdekel, nem hat rám a nyájösztön ebben a tekintetben, mint ahogy más esetekben igen.Pl. Útépítésnél egy elterelés, amit nem ismerek, de követem a többit, stb.
@Anonymus Gesta Hungarorum:
Ja nem tudtam hogy a 101-es zászlóalj román volt?

Persze hogy nem, mert nem illeszkedne a szokásos mantrázásba
@Gest anyó férje: Biztos megértetted a cikk lényegét?

Egyébként megismétlődik. Például a velünk szomszédos országban, ami darabjaira hullott nem egész 20 éve. Ott is halomra irtottak embereket, és akik ezt tették, azokban ugyanazok a folyamatok játszódtak le, mint amiről az írás szól.

Az a baj, hogy ez a zsidózás beégett az agyadba.

Mi jut eszedbe erről a betűről: zs ???

Megeszem a kalapom, ha a zsíroskenyér. Nem lehet, hogy mégis e reagálod túl az egészet? Tudom, a zs betűt is a zsidók csempészték a magyar ábécébe, de akkor is. Ez a cikk leginkább emberi viselkedésmódokról szól, amik benned, bennem is aktiválódhatnak, és ezért fontos, hogy felismerjük.
Köszönet a kommentelőknek, hogy alátámasztják a cikkben foglaltakat, merthogy a zsidók így meg zsidók úgy (tökéletes általánosítás mindenféle háttértudás nélkül) nem új és önálló gondolat, csak azon kéne elgondolkozni, hogy akkor ez alapján a keresztények, akiknek olyan szép tanai vannak az Újszövetségben miért irtották ki Európa egy részét (inkvizíció), majd az Újvilágot (indiánok kiirtása). Ujjal mindig lehet mutogatni, de sajnos előbb mindenki a saját háza táján kell, hogy körbenézzen, bár sajnos ez jóval nehezebb.
a cikk korrektül ismerteti a kísérleteket + a 101-es témát. grat!

de az utolsó bekezdéssel, mely ezt az "absztrakt" emberről(tömeg-/nép- lélektanról) szóló tényanyagot akarja alkalmazni itt s most-ra, magyarországra, ma
nagyonis nagy bajom van.
-"...Ismét erősödik az antiszemitizmus és cigány gyűlölet Magyarországon"
én konkrétan erre nem ismerek (tudományos) forrást, annak ellenére se, hogy, nem vagyok kurucinfó törzsolvasó....
-"már megint "idegenekben" találjuk meg minden gondunk okát és nem vesszük észre, hogy ezt már sokszor "eljátszották" őseink és az eredmény mindig a nagy bukás volt."
A posztíró nem veszi/vette észre, hogy a nacionalizmus/sovinizmus/idegengyűlölet akkor erősödik, amikor az életszínvonal esik, nagymértékben és amikor a létbizonytalanság nő (a munkanélküliséggel karöltve)
NOS, a széles néptömegek elszegényedése ill leszakadása nem az ő személyes "awareness"-jükön, odafigyelésükön, azaz döntéseiken múlik, hanem
elsősorban azon, hogy a világhelyzet milyen, ill hogy ez abban a konkrét országban, amelyben élnek hogy csapódik le [ ld FŐPÉLDA: 2008/9-es válságot (szinte kizárólag) amerikai nagybankok és pénzintézetek okozták, de európa az, ami azóta is vergődik... (emiatt, ok -> okozat, sok közgazdász ostoba módon hajlamos ezt elfelejteni...)]
-"Éppen ezért kell tudatosak legyünk és felismerjük, hogy saját sorsunkért elsősorban mi vagyunk felelősek és a hatalmon levő emberek ugyanazokkal az eszközökkel próbálnak minket "nyájba terelni", hogy érdekeiket minduntalan kiszolgáljuk és kiváltságaik megmaradjanak. Mert a napi viselkedésünk és döntéseink összessége dönti el, hogy milyen is lesz Magyarország!""
nos, ide is az előzőeket kellene bekopiznom,
nem mi döntjük el, hogy milyen legyen a gazdasági helyzet, nem mi döntjük el, hogy mélyszegények akarunk vagy nem akarunk lenni.
[ "úgy dontök, hogy holnaptól milliomos leszek és
így a gonosz politikusok nem irányíthatják gyűlöletemet a zsidók/cigányok/stb-k ellen, megjelölve őket minden bajom okaként....". ]

Amúgy nem szeretem a Vezírt, és a fityiszt, de állítom, hogy cseppet sem antiszemita a politikájuk, és a romapolitika sem rosszabb, mint ami a maszopszadesz kormány alatt volt(akkor nagy lózungok voltak, hatalmas szimbolikus gesztusok
+ kb semmi gyakorlati fejlemény. -- ennél nem rosszabb ma sem a helyzet)

Nagyon érdekes, mindenesetre, hogy Washingtont a magyarországi antiszemitizmus (szerintem epszilon alatti) mértéke érdekelte, és erre vártak hivatalos választ és
NEM a 4. alkotmánymódosításra, ami a út a teljes önkényuralomhoz, annak lehetőségét nyitja meg, hogy felszámolják mo-n a demokráciát....

a 4. alk módosítás nem téma, de a gyakorlatilag nem létező antiszemitizmus [ várnám a posztírótól ill a kommentelőktől az ellenpéldákat, és nem idézetet várnék pár jobbikos/gárdista kreténtől..., hanem konkrétan olyat, ami alapján nekik félniük kéni hazánkban! ], na az, az mindig az...

pfff.
@cellular:
"Mi jut eszedbe erről a betűről: zs ???"

Például az hogy Zsindex. Ahol főtáblára kerülni ezekkel a témákkal lehet: a rohattsunyi Orbán meg a holokószt. Lehetőleg úgy beadagolva egymás mellé, hogy mindenki megértse a tanulságot

Ebben az írományban is megvan minden ami kell a libsi mantra szerint: nyájszellem (na kikre kell asszociál ebből?), ha valaki még nem jött volna rá, következik a Fidesz, utána meg egyenesen rátér a témára: a nácikok

Rohanok is mindjárt Bajnaira szavazni. Ja, hogy ő meg ott csücsült a kordon mögött a Gyurcsányhaver kormányában, amikor az utcán aprították a népet, zárt ajtók mögött pedig összeszövetkezett a kétfajta alvilág Laborc és Portik közvetítésével?

Nem, ő nem a nyájszellem miatt kollaborált és tartotta a száját, az csak a Fideszben van, mert azok olyanok! Meg ha nem ezt írnánk, nem kerülnénk főtáblára a ...indexen
@szorokin: Természetesen tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy "a nacionalizmus/sovinizmus/idegengyűlölet akkor erősödik, amikor az életszínvonal esik". Éppen ezért kell észrevenni, hogy az idegengyűlölet nem vezet sehova, és nem attól lesz jobb nekünk, ha szidjuk az idegen tőkét vagy bankot. Amikor idehozták a pénzüket, akkor nem volt bajunk vele (természetesen nem fogadom el a korrupciót, amikor külföldi esetleg áron alul vett meg magyar céget, mert lefizette a magyar döntéshozót,mint ahogy az is elfogadhatatlan, amikor magyarok tőkések kerülnek jó helyzetbe a többség rovására rokoni alapon, pl. dohánybolt).
@percenként százhuszat verő gumibot: Nyájszellem a liberálisok és baloldaliak között is van. A kommunizmusban is volt nyájszellem bőven, majd 89 után a nagy többség eljátszotta a nagy ártatlant, hogy ő csak áldozata volt a múlt rendszernek.
@Anonymus Gesta Hungarorum:
A nagy többséget belekényszerítette a nyájba egy kisebbség, aki utána igyekezett azzal kimenteni magát, hogy "én is csak egy voltam a sok közül". Magyarán a nyájszellemet hozta fel saját mentségeként. Ha erre a hatalmi elit szerepét játszó kisebbségre gondoltál, akkor egyetértünk. A többség véleményére ez az elit soha nem volt kíváncsi

Most, hogy már elmúlt a felelősségre vonás Damoklész kardja a feje felől, ismét nyíltan akar hatalmi elitként színre lépni, és mélyen megveti a nyájat, pláne hogy ráadásul már nem is őt követi. Régen a fekete bárányok gyülekezetéről beszéltek, ma meg a nácizós duma megy mindenfelé
@percenként százhuszat verő gumibot:
Így igaz ahogy írod ezért is tudja az általad dicsőített falkavezér mindenkivel elhitetni, hogy konzervatív, pedig csak egy rablóbandát vezet. Érdekes neked mindig a Gyurcsány jut eszedbe mindenről! Ezért fizetnek?
@percenként százhuszat verő gumibot: "A nagy többséget belekényszerítette a nyájba egy kisebbség" - pont ezzel a kijelentéssel van a gondom. Olvasd el a legelső posztomat (A diktatúra), ebben is rávilágítottam arra, hogy az egy jó kifogás, hogy a többséget belekényszerítették a kisebbség által. Fordítva még el tudom képzelni, de így nem. Ez csak akkor lehetséges, ha a többség egyenként megalkuszik (mind ahogy ebben a bejegyzésben említett kísérletek rámutattak).
Nagyon szuper post Volt, köszönet érte.

Az elszabadult antiszemita indulatok csak igazoljàk a fenti gondolatokat.

Minden a helyénvan!
@Anonymus Gesta Hungarorum:

Pont Gyurcsàny jo példa arra, hogy nem minden esetben van vakon követés. Szépen elpàrologtak a követöik, tehàt volt sajàt önàllo gondolatuk. Ugye Orbàn hivei esetében egészen màs a helyzet...
@Anonymus Gesta Hungarorum:
Komolyan gondolod, hogy a magyar társadalom többsége kényszerítette rá a moszkvai emigrációból hazatérő kommunista kisebbségre hogy vezesse be az egypárti államszocialista rendszert 1945-48-ban?
@poor:
Olvasni tudsz? Hol írtam Gyurcsányról?
@kerek négyszög:
A teljes MSZP frakció végighallgatta az öszödi beszédet, tapsolt hozzá, és aszisztált Gyurcsány többi pofátlan hazugságához, csalásához is, ameddig szaladt vele a szekér. Egyedül Szili Katalin forrdult vele szembe nyíltan, ki is rakták. A többiek akkor távolodtak el tőle, amikor már teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy óriási bukta lesz 2010-ben. Még most is sok a szimpatizánsa a párton belül, csak a népszerűségvesztéstől félve nem kerülhet ki a véleményük.
Saját gondolat az MSZP részéről annyi, hogy le a Zorbánnal
@percenként százhuszat verő gumibot: A blogíró arra gondolhatott, hogy kemény társadalmi ellenállás esetén nem tudták volna itthon kiépíeni a diktatúrát.

Illetve de. És hogy miért? Mert a többség (a Szovjetúnió vörös hadserege) rá tudta kényszeríteni az akaratát a kisebbségre (magyar lakosság).

Az erő-, és létszámfölény elég volt ehhez. Az megint más kérdés, hogy találtak Magyarországon nem is kevés embert, aki megalkudott. Lásd MSZMP párttagság a 80-as években.
@percenként százhuszat verő gumibot:
A nyájszellemből a nyájszellemre asszociálok, ami minden emberben megvan valamilyen szinten. Erről szól a cikk.

Az írás csak példák szintjén érinti az aktuálpolitikát. Mint ahogy szintén példaként hozza fel a 2. VH alatt történt szörnyűségeket.

Szerintem az is megérne egy cikket, amit te produkálsz. Gyurcsány, Bajnai, libsik, zsidók, index... Miközben a cikk tényleg alapvető emberi tulajdonságokról szól, amik bizonyítottan szinte bárkiből előhozhatók. Te belelátsz valami olyat, ami nincs benne. Nehéz lehet úgy élni, hogy egy zacskó tejről is a Gyurcsány jut eszedbe.

Az már csak a te fejedben állt ilyen torzan össze, hogy a cikkíró a nyáj alatt csak a fideszt és híveit érti.

A cikk még csak nem is mond ítéletet, egyszerűen bemutatja és feltárja.

Arról meg végképp nem szólt az írás, hogy kire szavazz. Ez a te magánügyed, és szerencsére bármelyik jelöltre szavazhatsz. Igazából tök irreleváns a cikk szempontjából, hogy te itt jól kifejted az aktuálpolitikai bosszúságaidat. De a kapcsolat lehet, hogy csak a te fejedben létezik.
@cellular:
Átlátszóan manipulatív blog, nem én magyarázom bele az aktuálpolitikát, hanem benne van klasszikus meseszövéssel. Annyit nem ér hogy végigvegyem, röviden az összefoglalása: nyájszellem = út a nácizmushoz = fidesz taktika, és akkor már jöhet a végkövetkeztetés: "Ismét erősödik az antiszemitizmus és cigány gyűlölet Magyarországon,"

A szokásos mantra, napi 10 van belőle a Zindexen, egy kicsit más körítéssel. Ideje lapozni mert már készülnek a következők
@cellular:
Nem én hoztam be Gyurcsányt, hanem Kerek Négyszög 15:07-nél, legalább olvasd már végig mielőtt reagálsz
@percenként százhuszat verő gumibot: Én csak azt érzem, hogy tele vagy előítélettel és mindenben azt látod, hogy a Fidesz hívőket támadják. Román kommunista diktatúrában nőttem fel, akkor is ugyanazok voltak érvényesek ("baloldali" diktatúra). Ezt már írtam, de ezt nem akarod meghallani, mert nem férne bele az előítéletekkel teli világképedbe, mert az indexen szerinted csak mind ilyeneket írnak. Amúgy meg nem értem, ha az indexen számodra mind ilyen "manipulatív" cikkek vannak, akkor miért olvasod az indexet?
Elkészítettem az Asch kísérlet honosított változatát. A beépített emberek válaszai:
- A, mint ahogy az igaz magyar emberek látják!
- B, mint ahogy a fasizmust elutasító igaz emberek látják!
- Szabad a választás, de aki C-t mond, jobb ha nem számít nyugdíjra!
- Ez egy zsidó trükk, nehogy válaszolj!
- A válaszoddal nem fogok visszaélni, de felírom a neved, címed mellé!
- Te jössz :-)
@percenként százhuszat verő gumibot:
A nyájszellem nem csak a nácizmushoz lehet út. A fidesz taktika pedig nincs összekapcsolva a nácizmussal a cikkben, viszont a fidesz is felismeri a cikkben szereplő emberi tulajdonságot, és ki is használja. Lehet mondani azt is, hogy a politika. De igazán kézzelfoghatók azok a példák, amik benne vannak a cikkben.

A végkövetkeztetés pedig e van írva, és arról szól, hogy mindenkinek, neked és nekem is felelősségünk van abban, hogy milyen lesz a magyar társadalom. Ebben nagyon nincs benne, hogy a fidesz olyan, mint a nácik.

Te ezt akarod kiolvasni belőle mindenáron. Bár nyilván te ezt gondolod a valóságnak, és nem is akarod felülbírálni az álláspontod. Szerinted ez így van, és kész. Az meg mindegy, hogy mi az igazság, mi a véleménye a blog írójának, nem számít. Te tudod, eldöntötted, és számodra ez így is van.
@Anonymus Gesta Hungarorum:
@cellular:
Asszociatív prekondicionálásról, mint manipulációs eszközről hallottál már? Annyira átlátszó az egész erőlködés
@percenként százhuszat verő gumibot: "Asszociatív prekondicionálás" - Nem, nem hallottam róla és a gugli sem talál rá.
Külön-külön még érteném, de így együtt nem jön össze. Amúgy én nem erőlködök, te talán igen?
@Anonymus Gesta Hungarorum:
Tök egyszerű: különálló dolgokat együtt kell említeni minél többször. Ezzel kialakítod és megerősíted a közönségben az érzést, hogy a kettő között valami kapcsolatnak kell lenni. Ez még akkor is hatásos, ha látszólag csak véletlenszerűen említed együtt például a fasisztát és a fideszt, így kevésbé szoktak a zemberek gyanút fogni. Csak idő kérdése és hatni fog, bár önállóan még nem elegendő, kell hozzá a többi libsi mantra, lehetőleg "független" forrásból (pl. civil szervezetek, szintén Soros koszton tartva)

Az a baj veletek, hogy azt hiszitek, mi azért nem csalunk, mert buták vagyunk és nem értünk hozzá hogyan kell csinálni. Pedig nem. Pontosan látjuk hol csaltok, de mi becsületes emberek vagyunk
@percenként százhuszat verő gumibot: A kettőnk között az a különbség, hogy én nem vonom kétségbe a becsületességedet, te viszont igen az enyémet.

Ebben a posztban a fasisztákat nem említettem, a cikk elején felhozott 101-es rendőrszázadban is éppen azt emeltem ki, hogy nem fasiszták voltak és nem antiszemiták. Azt bizonyította, hogy a feltétel nélküli engedelmesség ártatlan emberek legyilkolásához vezet.

De ha te mindenképpen eldöntötted, hogy én csalok és becstelen vagyok, akkor miért olvasod el az indexet.
@Anonymus Gesta Hungarorum:
"Ebben a posztban a fasisztákat nem említettem"

Na igaz, csak nácikról beszélsz
@percenként százhuszat verő gumibot: Konkrétan ezt írtam: "Nagyon kevesen voltak közülük nácik, és egyáltalán senki sem vallott közülük nyíltan antiszemita nézeteket." Ezzel éppen azt kívántam kihangsúlyozni, hogy amit tettek, annak semmi köze a nácizmushoz. De már többször hangsúlyoztam, te tele vagy előítéletekkel és nem mások, hanem te alkalmazod minduntalan az általad említett "Asszociatív prekondicionálás"-t. Te eldöntötted, hogy ez a cikk csak a nácikról szól, miközben a cikk arra világít rá, hogy a feltétlen engedelmesség hová vezet egyszerű emberek esetén. De lelked legyen rajta, én ezt tovább nem kívánom ragozni.
Az igazán nagyszerû az, hogy annak aki nem ért egyet ajánlatként mindig elhangzik hogy ne olvassa az Indexet. Milyen jó is lenne ha mindig mindenki bólogatna a nyájszellemnek megfelelôen és bégetne hogy "igen meeester".
süti beállítások módosítása