HTML

 

">

Bemutatkozás

Ez a blog válaszokat keres a miértekre, amik mindenkiben megfogannak. Nem az ellentétekre, hanem a hasonlóságokra hívja fel a figyelmet. Nem elválaszt, hanem egyesít. Hiszen mindannyian egyek vagyunk, egy végtelen nagy és értelmes multiverzum részei. Akik most, ebben a pillanatban egy Föld nevű űrhajóban száguldunk az emberi elme által ismert Univerzumban.

Facebook

Twitter

Oldallátogatottság

Friss topikok

Címkék

adó (1) agresszió (1) álom (1) amerikai álom (2) Ángyán József (1) áramlás (1) árvíz (3) árvízi védekezés (1) bank (2) bizalom (1) boldogság (1) brokerbotrány (1) családon belüli erőszak (1) demokrácia (2) diktatúra (2) diktatúra kiszolgálói (2) egzotikus fürdőhely (1) elemzés (3) emberi tulajdonságok (1) empátia (1) energiacella (1) energiahatékonyság (1) epigenetika (1) értékrend (5) érzelem (1) félelem (3) filmkritika (2) földtörvény (1) függőleges kert (1) gazdaság (2) gazdasági válság (6) hagyományos média (1) halálfélelem (1) hazugság (2) hitel (2) hitvilág (2) homoszexualitás (1) Horvátország (1) hó fogságában (1) ideghálózat (1) ikertornyok (1) infláció (2) ismeretlen (1) kamat (2) képmutatás (1) kísérlet (1) kitelepítések (1) klientúra (1) klimaváltozás (1) koncert (2) kőolajcsúcs (1) környezeti katasztrófa (1) korrupció (2) közösség (4) közösségi média (1) központosítás (3) kulisszatitkok (1) kutatás (2) lehallgatás (1) lélek (1) lentről felfele építkezés (1) maffiacsalád (1) márc. 15. (1) másság elfogadása (1) megbontó felfedezés (1) melegfelvonulás (1) mellrák (1) Nagy Testvér (1) nemzeti egység (1) nőgyűlölet (1) nők bántalmazása (1) nők közösségformáló szerepe (1) nyájszellem (3) nyaralás (1) olajcsús (5) olajhiány (1) olajpala (1) önhipnózis (1) önszerveződés (2) önzetlen segítség (1) önző gén (1) Orbán Viktor (6) összeesküvés elmélet (2) palagáz (4) parlamenti képviselő (1) parlamenti választások (1) pénz (2) pofon (1) politika (1) propaganda (3) pszichológia (2) pszichológus (1) robbantás (1) sokkos állapot (1) Szaúd-Amerika (3) Széles Gábor (1) szerelem (1) színjáték (1) társadalmi változások (1) természet (1) terrorizmus (1) titkosszolgálat (1) tolerancia (1) totalitárius rendszer (1) unortodox politika (1) választás (1) választások (2) változás (1) Valutaalap (1) városszépítés (1) végtelen nővekedés (4) vezető olajexportör (1) villamos (1) vízcsúcs (1) Yanni (1) zene (1) Címkefelhő

Az USA kiszorítja az olajkartellt a világpiacról?!

2013.07.12. 20:57 Anonymus Gesta Hungarorum

Mindegyre felröppenek a hírek az USA eljövendő olajkitermelésének múltat idéző nagyhatalmi státuszáról, ma éppen a portfólio.hu közölt egy rövid cikket, mely szerint az USA hamarosan kiszorítja az OPEC országait az olajpiacról. Mások meg egyenesen 50 dolláros olajárról viziónálnak (a már évek óta 100 dollár környéki ár feléért). Ami persze mindenkinek jó lenne: megint olcsón lehetne tankolni és így sokat lehetne autózni, szárnyalni fog ismét a gazdaság, és végre minden visszatérne a régi kerékvágásba. A kérdés csak az, hogy valóban Kánaán lenne, ha az USA olajkitermelése nagyobb lenne, mint az OPEC országok összes exportja?

Ahogy egy korábbi posztomban már rámutattam (Szaúd-Amerikai álom), az egész "palaforradalom" nehezen értelmezhető másként, mint két kézzel belekapaszkodni egy délibábba. Eszerint nincs olajcsúcs, mert van közel végtelen mennyiségű olajpala, ami egyrészt helyettesíti a kieső termelést a hagyományos olaj esetén (vagyis olajcsúcs a hagyományos olajnál nagyon is van), másrészt még több 100 évig elég lesz. Ez olyan szép, hogy már igaz sem lehet, mondhatnánk erre. Ugyanis az egész nem emlékeztet másra engem, mint amikor a kommunista diktatúrában ment a nép etetése, hogy majd hamarosan (néhány év múlva) eljön a Kánaán, csak éppen az ígéret volt teljes ellentmondásban a mindennapi élettapasztalattal. Így vagyunk ezzel az olajkitermelés felfutással, meg a gazdasági növekedéssel. Már évek óta ígérik, hogy majd jövőre fellendülés lesz, de valahogy sehogy sem akar ez eljönni.

Ha valóban hamarosan - akár már egy éven belül - várható az olajpala kitermelés látványos felfutása, akkor miért nem látszik ez a benzinkutak árainál (a héten ismét emelkedésnek indultak a benzinárak, 400Ft alatt már sehol sem lehet kapni) és a világgazdaság is miért döcög még mindig? Egyre másra csak azt lehet hallani, hogy a előrejelzéseket lefele módosítják, már Kínából (ahol pedig a statisztikai jelentéseket nagyon óvatosan kell kezelni) is olyan hírek jönnek, hogy csökken a gazdaság növekedése. A továbbiakban néhány tényt fogok kiemelni, ami ellentmond annak a mítosznak, hogy az olajpala kitermelés felfutásának köszönhetően a mai gazdasági bajok majd maguktól megoldódnak és az USA vezető olajexportőr lesz.

Egyrészt az olajhomok és az olajpala-készletek valóban nagyok, akár elérhetik a 2000 milliárd hordót is, csakhogy ez nem nyerhető ki tetszőleges ütemben. Mindkét készlet esetén kőzetbe van beágyazva az olaj. Az első esetben üledékes kőzetbe (pala), a második esetben homokba; kinyerése ezért nehézkes. A kibányászott olajpalát összetörik, majd 500 C°-ra hevítve kinyerhető az olaj. Az olajhomok esetén nem törik össze, hanem átjáratják forró vízgőzzel, ilyenkor kiválik az olaj. Amíg az olajpala és olajhomok olajtartalma 2.5 súlyszázalék alatti, nem éri meg kitermelni, mert a befektetett energia és a kinyert energia viszonya (EROEI) kisebb, mint 1. Az USA és Kanada olajpala- és homok készleteire az EROEI alacsony, 2 körüli. Összehasonlításul ez a szaúdi könnyűolajra 8. A környezeti kár, és a befektetendő energia a vízmelegítéshez (általában földgázból, vagy atomerőműből) együttesen nagyon drágává teszik, így soha nem lesz igazi versenytársa a könnyűolajnak, és mivel kitermelése lassú, a az olajkitermelés csúcsát sem segít elodázni.

Éppen ezért az USA olajkitermelésének enyhe felfutása az utóbbi 2 évben mennyiségileg kevés volt ahhoz, hogy érdemben növelje a világpiaci kínálatot és így befolyásolja a világpiaci árakat. A lenti képen egyértelműen látható, hogy az olaj világpiaci árára semmilyen hatással nincs az USA olajkitermelésének megnövekedése, azt a belső piac teljesen felszívta, így az nem is jelent meg a világpiaci kínálatban. Az 50 dolláros olajár azért sem lehetséges, mert az olajpala kitermelésének technológiája több évtizede jól ismert, csak az alacsony olajár mellett nem érte meg kitermelni. Ha az olajár 50 dollárra esne, akkor az olajpalából jövő plusz termelés is eltűnne - mert nem érné meg gazdaságilag kitermelni - vagyis a csökkent kínálat miatt megnőne az olajár. Mivel az olajpala kitermelése csak a jelenlegi olajárak mellett éri meg, ezért az olajpala nem fogja az árakat lenyomni.

Az USA megnövekedett olajpala kitermelése (kélk) nem befolyásolta a világpiaci árakat (piros) (Forrás: AmericanSecurityProject.org)

Amúgy az USA még mindig jócskán behozatalra szorul, így eleve értelmetlen arról beszélni, hogy az USA majd kiszorítja az OPEC országait a világ olajpiacáról. Elég, ha a lenti képre pillantunk, ahol az USA egy főre jutó olajfogyasztása és olajkitermelése látható. Egyértelmű, hogy sokkal kevesebb olajat termelnek ki, amint amennyit elfogyasztanak, a különbség a világ teljes olajkitermelésének 13%. Az USA csak akkor tudna olajat exportálni, ha feleslege lenne (persze most is tud, de akkor még többet kell importáljon). Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az elkövetkező években a belső fogyasztás drasztikusan esne, a kitermelés pedig meredeken emelkedne. Ezért sokkal inkább arról van szó, hogy az USA olajkitermelésének enyhe növekedése, valamint a belső fogyasztás további csökkenése miatt az OPEC országaiból az USA-ba importált olaj mennyisége csökkenni fog - vagyis a kiszorítást az USA belső piacára kell érteni és nem az egész világra. Ennek pedig szinte elhanyagolható hatása van az olyan kis országokra nézve, mint Magyarország, hiszen legfeljebb az USA kevesebb olajat fog vásárolni a világpiacról, vagyis csökkenne a vásárlói nyomás az amúgy is szűk kinálaton. 

As USA egy főre eső olajkitermelése (kéké) és fogyasztása (piros), a különbség a vlág olajkitermelésének 13% (Forrás: markbc.net)

Végól nézzük meg az OPEC országok olajkitermelését, amit az USA-nak pótolnia kellene. Az OPEC honlapja szerint az OPEC országok közül az 5 legnagyobb olajtartalékokkal rendelkező országok sorrendben 1. Venezuella, 2. Szaúd-Arábia, 3. Irán, 4. Irak, 5. Kuvait, míg jelenleg a legnagyobb kitermelési kvotával sorrendben 1. Szaúd-Arábia, 2. Irán, 3. Venezuella, 4. Egyesült Arab Emirség, 5. Nigéria rendelkeznek.

A lenti ábrákon a fent említett arab országok évenkénti olajkitermelése látható (milliárd hordó/év) a belső fogyasztással együtt, valamint a népesség (millió/fő) is fel van tüntetve. Ebből az látható, hogy mindegyik ország esetében növekszik a belső olajfelhasználás, miközben az olaj kitermelése stagnál, vagy egyenesen csökken, ennek pedig szükségszerű következménye, hogy csökken az export is (az az olajmennyiség, ami a napi kitermelés és a napi belső fogyasztás különbségéből adódik). A lenti grafikonok sajnos nem tartalmazzák a legutóbbi 2-3 év adatait, így az arab tavasz hatása sem érvényesül. Ez utóbbi azért is fontos, mert az arab tavasz hatására a kormányok kénytelenek voltak növelni a kiadásokat, hogy elégedetlen népüket kielégítsék, ami többek között a belső olajfogyasztás további növekedésével járt együtt, ami tovább csökkentette az olajexport mennyiségét.

Szaúd-Arábia olajkitermelése 2005-ben érte el a csúcsát, amit azóta sem volt képes meghaladni. Eközben lakossága a korábbi 5 millió főről mára 28 millió főre duzzadt és ennek megfelelően az olajfelhasználás is exponenciálisan növekedett és növekszik a továbbiakban is. Ráadásul a szaúdi egy főre jutó olajfogyasztás még az Amerikai Egyesült Államokénál is nagyobb, így becslések szerint 2015-re Szaúd-Arábia kitermelésének már több, mint a fele a belső fogyasztásra fog elmenni. A lenti grafikonból jól látható, hogy az olajexport 2005 óta csökken és egyes becslések szerint 2030-ra Szaúd-Arábia már olajimportra fog szorulni (már feltéve, hogy lesz akkor még olyan ország, amelyiknek lesz számottevő olajfeleslege).

Szaúd-Arábia olajkitermelése (kék), olajfogyasztása (piros), olajexportja (zöld) milliárd hordó/évben és népessége millió főben (fekete)

Irán olajkitermelése nagymértékben visszaesett az iráni forradalom idején, és a mai napig nem érte el a korábbi szintet. Eközben népessége a korábbi jó 20 millió főről jócskán megnőtt, mára már megközelíti a 80 millió főt. Ezzel párhuzamosan a belső olajfogyasztás is megemelkedett, így az export stagnált, ami a következő években már feltételezhetően esni fog a belső igények miatt. A lenti grafikonon jól látható, hogy az olajexport szintje 1995 óta nem változott érdemben, miközben az olajkitermelés igen. Amikor az olajkitermelés eléri a csúcsát, miközben a belső kereslet tovább nő, az olajexport elkezd csökkenni (várhatóan 2015 környékén). 

Irán olajkitermelése (kék), olajfogyasztása (piros), olajexportja (zöld) milliárd hordó/évben és népessége millió főben (fekete)

Egyesült Arab Emírség olajkitermelése valamikor 2006-ban érte el a csúcsot, olajexportja azóta legjobb esetben is csak stagnál. Hasonló népességrobbanás történt az elmúlt évtizedekben, akárcsak a többi arab országokban, a korábbi negyedmilliós népesség ma már 5 millió fő fölött van. Ennek megfelelően az olajfogyasztás is megnövekedett az országban és ha az olajtermelésük mér elérte a csúcsát, akkor a további években, a megnövekedett belső fogyasztás miatt az olajexport csökkenése várható.

Egyesült Arab Emirség olajkitermelése (kék), olajfogyasztása (piros), olajexportja (zöld) milliárd hordó/évben és népessége millió főben (fekete)

Irak olajkitermelése a sok háború miatt nagyon hullámzó volt az elmúlt évtizedekben, de ennek ellenére a lenti grafikonon jól kivehető a lefele mutató trend. Ennek megfelelően az olajexport is hullámzó, de egy hosszútávú csökkenő tendenciát mutat, miközben a népességrobbanás (a korábbi 10 millióról már 30 millió fölötti) miatt itt is növekszik a belső fogyasztás. Ezért nem várható Irak esetén az olajexport érdemi növekedése a következő években.

Irak olajkitermelése (kék), olajfogyasztása (piros), olajexportja (zöld) milliárd hordó/évben és népessége millió főben (fekete)

Kuvait olajkitermelése is hullámzást mutat a háborúk miatt (talán még emlékszünk a 90-es évek elején kirobbant öbölháborúra, amikor Szaddam Huszein lerohanta Kuvaitot, majd amikor a szövetségesek meghátrálásra kényszerítették, akkor egy csomó olajkutat felgyújtottak). Az akkori háború miatt a lakosság száma kb. 1 millió fővel csökkent (főleg menekültek miatt). Ennek ellenére már a kilencvenes évek végére az olajkitermelés elérte a csúcsot, miközben a népesség a háború után ismét meredeken nőni kezdett és mára már megközelíti a 3 millió főt.

Irak olajkitermelése (kék), olajfogyasztása (piros), olajexportja (zöld) milliárd hordó/évben és népessége millió főben (fekete)

Az OPEC szervezet nem arab országai között Venezuela játszik még számottevő szerepet, melynek mint olajtartalékai, mind jelenlegi olajkitermelése jelentős. A lenti ábrán kísértetiesen ismétlődő trendeket figyelhetünk meg, a belső fogyasztás növekszik, miközben az olajkitermelés csökken (vagyis az olajexport már jó 20 éve csökken). A másik jelentős ország Nigéria, az afrikai ország olajexportja nagyjából változatlan (mind a kitermelés, mint a belső fogyasztás stagnál).

Venezuela olajkitermelése (piros) és belső felhasználása (kék), a köztes rész az export (Forrás: ourfiniteworld.com)

A fenti ábrákból az a trend bontakozik ki, hogy Nigéria kivételével az OPEC országok jelentős olajkitermelőinek exportja csökkenő tendenciát mutat, miközben az arab országokban jelenlévő népességrobbanás miatt az elkövetkező években az olajexport további csökkenése várható. Az arab tavasz jó példa arra, hogy mi várható ezekben az országokban. Szíria olajkitermelése már a 90-es évek közepén elérte csúcsát, utána meredeken kezdett esni, ezzel párhuzamosan az olaj exportja is meredeken csökkent. Szíria esetén is - akárcsak a többi olajexportáló arab országoknál - népességrobbanás következett be az elmúlt évtizedekben, a korábbi 6 milliós népesség mára már 23 millió környékén van. A lenti ábrán az is látható, hogy 2011-re az olajkitermelés majdnem teljesen a belső fogyasztásra ment el, így már nem volt a kormánynak számottevő bevétele az olajexportból, ez pedig növelte az ország lakosságának elégedetlenségét.

Irak olajkitermelése (kék), olajfogyasztása (piros), olajexportja (zöld) milliárd hordó/évben és népessége millió főben (fekete)

Hasonló a helyzet Egyiptomban is, a korábbi olajexportáló ország 2009-re már olajimportra szorult, ahogy az a lenti képen is látható, miközben népessége hasonló növekedésen ment keresztül: a korábbi 20 milliós fő mára már 82 millió fölött van. Ennek megfelelően a gazdasági összeomlás volt a legfőbb kiváltó oka az arab tavasznak nevezett népfelkeléseknek, és hasonló problémákkal néhány éven belül a többi olajexportáló arab országoknak is szembe kell nézniük. A legfelső kép (REUTERS/Mohamed Abd El Ghany) a múlt hónapban készült Egyiptomban, ahol a kutaknál tényleges üzemanyaghiány van és ez újabb tömeges elégedetlenséghez vezetett. Egyiptom példája jól mutatja, mit is jelent az energiaválság és miért elégedetlen a nép a saját demokratikusan megválasztott vezetőivel szemben is. Ha gazdasági oldalról közelítjük meg az Egyiptomi válságot (nincs bevétel az olajexport kiesése miatta, miközben az ország kiadásai jelentősen megnőnek az élelmiszerek világpiaci árának növekedése, valamint a megnövekedett népesség miatt), akkor sokkal érthetőbb, mint ha politikai oldalról próbálnánk magyarázatot keresni (ahogy a Mandiner blog próbálkozik).

 Egyiptom olajkitermelése (kék) és olajfogyasztása (piros) -  Forrás: peakoil.com

Mindezek tükrében még akár igaz is lehet, hogy hosszabb távon az USA olajkitermelése mennyiségileg esetleg nagyobb lesz, mint amennyit az OPEC országai akkor majd képesek lesznek exportálni, így ebben az értelemben még akár beszélhetnénk arról is, hogy az OPEC országok (élükön Szaúd-Arábiával) súlya csökkenni fog a világ olajpiacán. De ennek aligha örülhetünk, mert ez egyértelműen globális olajhiányt fog jelenteni. Az USA megnövekedett olajkitermelése sem fogja fedezni a saját belső fogyasztását, így illúzió abban reménykedni, hogy az USA majd olcsó olajjal árasztaná el a világot, kiváltva ezzel a korábbi arab országok olajtermelését. Ebből pedig az is következik, hogy az olyan kis országok, mint Magyarország - amelynek energiaigénye leginkább importból van fedezve -, milyen jövő várhat rá egy olyan világban, ahol mindenki csak venni szeretne olajat, de eladni senki. És így már a címben megfogalmazott költői kérdés is értelmet nyer, mert az olajkartell "kiszorítása" azzal egyenértékű, hogy a világon kevesebb lesz az olajkínálat. 

Ha ezt a helyzetet el szeretnénk kerülni, akkor Magyarországon sürgősen változtatni kellene az energia politikán és nem a rezsicsökkentést kellene erőltetni, ami legfeljebb választási propagandának jó, de hosszú távon inkább tűnik öngyilkos lépésnek, semmint előre mutató megoldásnak. Ehelyett inkább a lakások szigetelését kellene támogatni (ami csökkentené az energia fogyasztást) és megújuló energiatermelésbe kellene beruházásokat eszközölni akár állami támogatással is, ahogy teszi ezt többek között Németország. Máskülönben könnyen a mai Egyiptom sorsára juthatunk.

survey tools

1 komment

Címkék: gazdasági válság olajcsús olajpala vezető olajexportör olajhiány

A bejegyzés trackback címe:

http://anonymus-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr125401506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Érdekes információkkal, konkrét adatokkal megszerkesztett, hasznos ábrákkal ellátott cikkedhez csak gratulálni lehet, üdv katolnai