Nem igazán szeretnék elveszni a hazai politika mocsarában, de Orbán Viktor Wall Street Journal interjúja kapcsán (magyarul itt található beszámoló) szeretném az ott elhangzottakat a tényekkel szembeállítani. Miközben a kormányzati propaganda gőzerővel hirdeti a sikereket leginkább a "Magyarország jobban teljesít" jelszavával, addig a kép sokkal árnyaltabb és leszámítva néhány gazdasági mutatót, az összkép inkább bórús, mind derűs. "A kormány véleményével ellentétben Magyarország nem teljesít jobban a korábbi kormányok időszakához képest" - fogalmazta meg Surányi György volt jegybankelnök és Chikán Attila egyetemi professzor, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere. Orbán Viktor kormánya nem teljesít jobban az általa oly sokat démonizált Medgyesi-Gyurcsány-Bajnai baloldali kormányoknál. Így bármit amit Orbán Viktor állít ezen volt kormányfőkről, az a tények alapján rá is vonatkozik.

Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikájára mondják, hogy unortodox, vagyis nem a hagyományokat követő. Orbán Viktor ezzel szemben azt állítja, hogy pozitívabb szemlélettel nézve inkább innovatív és célirányos. A kormányfő szerint a nagy cégek általános, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát akarnak, de erre válságkezelés idején nincs mód - vagyis az ad hoc döntések és a kormányrúd ide-oda rángatása teljesen elfogadható az ő nézete szerint.Ez engem Karinthy Frigyes "Magyarázom a bizonyítványom" című novellájára emlékeztet, amikor a legrosszabb osztályzatot is képes megmagyarázni, hogy az milyen jó valójában. Orbán Viktornak tulajdonképpen nagyon is jól jön a válság, mert az egész gazdaságpolitikáját szabadságharcostól együtt a válságkezelésre lehet fogni. Aminek persze egyhamar nem lesz vége, így - amennyiben ismét Orbán Viktor alakít kormányt jövőben, úgy az eddig ismert válságkezelés - értsd ezalatt a további kapkodást, a kormányrúd össze-vissza rángatását, a további központosítást, az egyes piaci szegmensek újraosztását a haverek között - a következő 4 évben is folytatódni fog.

Orbán szerint a válságkezelés mindaddig eltart, amíg az ország adóssága nem csökken a nemzeti össztermék 50% alá, ami még a kormányfő szerint akár még 10 évig is eltarthat. Többek között azt is elismerte, hogy a távközlési és bankszektorra kivetett válságadók is mindaddig érvényben lesznek, amíg a gazdasági válságkezelés tart, így senkinek sem lehet illúziója, hogy itt szó nincs ideiglenes vagy átmeneti intézkedésekről, mint ahogy azt még az elején hazudták állították.

Orbán Viktor szerint 2002-ben (amikor a kormányrudat átadta Medgyesinek) Magyarország még élenjárója volt Közép-Európában, ehhez képest 2010-ben - amikor ismét megragadta a kormányrudat -, már az utolsók között szerepelt. De lám, most már megint egyre jobbak vagyunk és hamarosan ismét utolérjük Közép-Európát. Ehhez képest a Világbak legújabb kimutatása szerint az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján Magyarország lejjebb csúszott és olyan országokkal került egy súlycsoportba mint Románia vagy Albánia. Igaz, a leszakadás nem az elmúlt 3 évben kezdődött, az már 2005 óta tart. Ezalatt Szlovákia, Lengyelország és Lettország is lekörözött -, így az "elmúlt nyolc év" kétes dicsőségében már az Orbán kormány is nyakig benne van. Ami a gazdasági növekedést illeti, a lenti grafikonon nagyon jól látszik, hogy 2011 óta az Orbán kormány önajnározott gazdaságpolitikája ellenére is a 2008-as világgazdaság utáni enyhe gazdasági növekedés végül csökkenésbe fordult át. Ezzel párhuzamosan a reálbérnövekedés (az infláció fölötti béremelkedés) 2006 óta gyakorlatilag évről évre csökken (minden évben kevesebb, mint 100%-a az előző évinek).

A GDP (s.zöld) és az alkalmazásban állók reálkeresete (v.zöld) az előző év azonos időszakához viszonyítva (Forrás: http://www.gvi.hu)

A kormányfő másik érdemének az államadósság csökkentését tartja, mely szerinte a kormányváltás óta jelentősen csökkent. A lenti grafikonon azonban jól látható, hogy érdemi csökkenés nem látható a 2011-es egyszeri csökkenést leszámítva, ami csakis a magánnyugdíjpénztárak vagyonának lenyúlása miatt következett be. Ugyanis az emberek megtakarításainak nagy részét a pénztárak állampapírokba fektették be, így azok államosítása révén automatikusan csökkent az államadósság mértéke is, semmilyen további intézkedés megtételen nélkül is. Az igazsághoz az azonban hozzátartozik, hogy Orbán Viktornak abban van érdeme, hogy a korábbi évek rendszeres nagy államháztartási hiányát kordában tartotta, így végre Magyarország az idén kikerült a már több mint egy évtizedes túlzott deficit eljárás alól. Ennek természetesen meg van a társadalmi ára is: csak 3 hónapig jár munkanélküliségi segély, csökkent a felsőoktatásra szánt pénz, és megnövekedtek az embereket sújtó adók is: az ÁFA 25%-ról 27%-ra emelkedett, a bankok tranzakciós adója pedig a fogyasztókra hárult át). 

Magyarország és az EU-27 tagállamok bruttó államadóssága a GDP százalékában (Forrás: http://www.gvi.hu)

Orbán Viktor igazából nagyon is ortodox gazdasági szemlélettel rendelkezik. Ez leginkább akkor látszik, amikor kifejti nézetét a riporter azon kérdésre, hogyan látja az állam szerepét a gazdaságban. Szerinte vannak természetes monopóliumok - mint például a földgáz vezetékes hálózata -, amik fontosak, hogy állami kézben legyenek. Csakhogy közgazdasági értelemben a természetes monopólium azt jelenti, hogy nem lehetséges a kor tudományos, gazdasági és technológiai fejlettsége mellet versenyt létrehozni egy adott termék vagy szolgáltatás területén. Így például a távközlés is állami monopólium volt még a múlt század közepén, mert teljesen új technológiának számított, a mai technológia fejlettség mellett viszont értelmetlenség lenne természetes állami monopóliumról beszélni. De hasonló változások várhatóak a villamosenergia esetén is, ahogy a megújuló  (szél- és nap-) energiatermelésben a magánvállalkozások felfutnak. Így a villamosenergia termelésben egyes országokban már ma sem lehet állami monopóliumról beszélni, legfeljebb az elosztó hálózat monopóliumáról. Vagyis ami még a tegnap természetes monopóliumnak számított, az holnap már nem az a technológia fejlődése miatt. A másik fontos szempont, hogy közgazdasági alapmegfigyelés szerint nincs különbség az állami és a magán monopólium között, mindkettő rossz a fogyasztók számára. Mindkét esetben a hosszútávú trend az árak felfele ívelése, miközben a szolgáltatások színvonala csökken. És ez egyszerűen abból adódik, hogy az egészséges verseny hiánya miatt nincs belső motiváció a monopólium alkalmazottaiban és az a téves nézet alakul ki bennük, hogy a fogyasztók vannak az ők érdekükben, miközben ez éppen fordítva kellene legyen.

De a foglalkoztatottság terén is érdekes elképzelései vannak Orbánnak. Szerinte az állam szerepe a válság idején - amikor a piac nem tud munkát biztosítani mindenki számára -, hogy megtalálja a megfelelő eszközöket arra, hogyan lehet munkát teremteni mindenki számára. És az adott helyzetben - amikor nagy az ország államadóssága -, akkor erre a legmegfelelőbb megoldás Orbán szerint a közmunka, amiben jelenleg már 200 ezren vesznek részt, de reményei szerint hamarosan a számuk elérheti a 300 ezret is. Csakhogy a közmunka nem egyéb, mint a szociális juttatás fejében elvégzendő szociális munka, ami lehet akár hasznos is: például város tisztán tartása utcaseprés vagy virágágyások gondozása formájában. De egy ilyen helyzet óhatatlanul kiszolgáltatott helyzetet teremthet a közmunkát végző és a politikai hatalmat gyakorló között és ami így visszaélésekre ad lehetőséget: például az ellenzéki Bajnai Gordon ellen mozgósítható "önkéntes" tüntetők kivezénylése "közmunka" címén vagy a kormánypárt klientúrájának házicselédjét eljátszani velük otthoni kertmunka elvégzésének formájában.

Miközben Orbán Viktor azzal büszkélkedik, hogy az adófizetők számát megduplázta és most már közel 4 millió adófizető van Magyarországon, arról már mélyen hallgat, hogy ez nem másnak köszönhető, mint a minimálbérek megadóztatásának - a korábbi adójóváírás eltörlésének - és nem pedig az ígért 1 millió új munkahely időarányos részének teljesítése miatt (az index munkahelyszámlálója alapján már -162 ezer a különbség az Orbán által megígért és a tényleges munkahelyek között). A foglalkoztatottság és a munkanélküliségi ráta terén az Orbán kormánynak semmi dicsekedni valója nincs. Ahogy a lenti grafikonon is látható a foglalkoztatottak száma (sötétzöld) a közmunka felfuttatása ellenére sem változott a kormányváltás óta (az ingadozás szezonális hatások miatt van, nyáron valamivel több a foglalkoztatott, mint télen), miközben a munkanélküliségi ráta egyenesen nőtt. Ez utóbbi annak is tulajdonítható, hogy a kormány intézkedései (többek között a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata) miatt többen kerültek vissza az aktívak (munkát keresők) csoportjába.

Foglalkoztatottak számának alakulása (kék; előző év azonos negyedév = 100%) és a munkanélküliségi ráta (zöld; %) - (Forrás: http://www.gvi.hu)

Miközben Orbán Viktor kiállt a gazdaságpolitikája mellett - beleértve a rezsicsökkentést is - a beruházások csökkenése éppenséggel az "unortodox" gazdaság sikerességét kérdőjelezi meg. A beruházások mélypontja a világgazdasági válság utáni év végén volt, ami a választásokra valamivel emelkedett, de a tavalyi év végére ezen nem sikerült változtatni. A beruházások mértéke valójában 2006 óta kevesebb az előző évinél (minden évben kevesebb, mint az előző év 100%-a), ami a jövőre nézve aggodalomra ad okot, hiszen a gazdasági növekedés esélye lesz egyre kisebb az elkövetkező években. A beruházások csökkenése többek között a különadók és a rezsicsökkentésnek köszönhető, ez utóbbi miatt még az állástalanok száma is nőhet, mivel az energiacégeknél már elkezdődtek az elbocsájtások.

Beruházások (előző év azonos negyedév=100%) - (Forrás: http://www.gvi.hu)

Orbán Viktor az interjúban olyan vezetőként jellemezte magát, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését, megújítását. „Ez egy igazi kihívás, nem olyasmi, mint egy bürokrácia újjászervezése. A magamfajta emberek szeretnek valami jelentőset véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt. Tulajdonképpen három alkalommal adatott ez meg nekem. Vezetőként mindig történelmi kihívások értek. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám″ – közölte. Orbán abban a tévhitben van, hogy ő különleges, pedig ez csak az egója. Egyrészt akárki - aki rendelkezik egy csöppnyi önbizalommal -, szeretne valami maradandót alkotni, így ebben aztán semmi rendkívüli nincs. És az emberek nem olyankor szokták leváltani a vezetőiket, amikor a dolgok jól mennek, hanem éppen fordítva. De Karinthy novellája jól mutatja, hogy még a lehetetlent is meg lehet magyarázni.

A jövedelem reálértéken növekszik, a nyugdíjak emelkednek. A gazdaság ismét növekszik – mondta a kormányfő. Ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk – jelentette ki. Mire én csak annyit jegyzek meg szerényen, hogy a kommunistáknak is éppen azért nem hittek az emberek, mert nem volt igaz. És attól, hogy a szlogent Orbán megváltoztatta, attól még ugyan úgy hazugság marad. A "Magyarország jobban teljesít" kampány szintén az emberek pénztárcájának tartalmával ellentétes, mivel a háztartások fogyasztása (többek között a különadók áthárítása a fogyasztókra, másrészt a reálbércsökkenés miatt) is évről évre csökkent és ha a csökkenő tendencia folytatódik az idén is, akkor a csökkenés mértéke nemsokára elérheti a 2009-es mélypontot. És a gazdaság sem nő, ahogy a fenti ábrán erre már rávilágítottam.

Háztartások fogyasztása (elõzõ év azonos negyedév = 100%) - (Forrás: http://www.gvi.hu)

Orbán Viktor fejében az a tévhit uralkodik, hogy "most a bankok tele vannak pénzzel, így a probléma nem az, hogy nincs likviditásuk, hanem mert a kockázat-kerülési hajlandóságuk miatt nem szeretnének hitelt adni". Ehhez képest az igazság az, hogy a bankoknak létérdeke a hitel, anélkül ugyanis nincs semmilyen bevételi forrásuk, így azonnal veszteségesek lennének. Ha ugyanis csak ülnének a sok pénzen, ahogy Orbán Viktor víziónálja, akkor semmilyen bevételük nem lenne, miközben az alkalmazottakat, az irodákat továbbra is fent kell tartani, így a sok pénz évről évre egyre kevesebb lenne a kiadások miatt. A bankok mindenképpen szeretnének hitelezni - ezért a sok hitelkártya ajánlás is lépten-nyomon - csak most már óvatosabbak, mind voltak a 2008-as válság előtt és nem adnak boldog-boldogtalannak hitelt. A kockázat kerülés nem annyira a bankokra, mint inkább a vállalatokra és lakosságra vonatkozik. Sok vállalat a bizonytalan gazdaságpolitika miatt nem mer beruházni, amit sokszor hitelből finanszíroztak, vagy ha mégis megteszi, akkor azt inkább önerőből próbálja meg. A lakosság mindössze 13% gondolja, hogy felvenne hitelt akkor is, ha egyébként anélkül is boldogulna a PwC tavalyi felmérése szerint. Hasonló következtetésre jutott a GfK piackutató intézet tavalyi felmérése is, mely szerint "Amikor a saját bőrünkön, és a saját pénztárcánkon éreztük a válság hatását és azt, hogy milyen nehéz helyzeteket hozhat egy hitel, sokan megfogadták: soha többé nem akarnak hitelt felvenni."

Hitelfelvételi kedv a magyar lakosságban a 2012-es felmérés szerint (Forrás:pwc.com)

A fentiek fényében jól látható, hogy Orbán bizonyítvány magyarázása nincs összhangban a magyar valósággal. Nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szándékosan hazudik, ahogy ezt jó néhányan feltételezik róla, hanem ez az egójának tudatalatti védekezése. Ha valaki valóban erős lenne, akkor szembenézne a hibáival és azokat korrigálná. Orbán azonban ehhez nem elég erős, így inkább az álmok világába menekül, ahol minden szép és jó és ahol ő maradandót alkothat. A diktatórikus központosító rendszer sajátossága, hogy a vezető döntéseit nem lehet megkérdőjelezni, mert a legfelső vezetés tévedhetetlen. Orbán világában is minden csakis úgy lehet jó, ahogy ő akarja, ellenkező esetben a saját vezetői szerepe kérdőjeleződne meg. Mivel Orbán fejében állandó válság van, ami igazolja a politikai és gazdasági ad hoc döntéseit - és ami szerinte még akár 10 évig is eltart -, ezért természetesen semmilyen változást nem lehet elvárni tőle, ha ismét megnyeri a választásokat: Ő továbbra az elmúlt jó 3 év politikai és gazdasági átalakítását fogja továbbvinni. Már csak azért is, mert Orbán Viktor ismételt megválasztása egyértelműen egyenértékű egy pozitív visszajelzéssel: a magyar társadalom elégedett a megkezdett LeniniOrbáni úttal és ezen szeretne tovább haladni.