HTML

 

">

Bemutatkozás

Ez a blog válaszokat keres a miértekre, amik mindenkiben megfogannak. Nem az ellentétekre, hanem a hasonlóságokra hívja fel a figyelmet. Nem elválaszt, hanem egyesít. Hiszen mindannyian egyek vagyunk, egy végtelen nagy és értelmes multiverzum részei. Akik most, ebben a pillanatban egy Föld nevű űrhajóban száguldunk az emberi elme által ismert Univerzumban.

Facebook

Twitter

Oldallátogatottság

Friss topikok

Címkék

adó (1) agresszió (1) álom (1) amerikai álom (2) Ángyán József (1) áramlás (1) árvíz (3) árvízi védekezés (1) bank (2) bizalom (1) boldogság (1) brokerbotrány (1) családon belüli erőszak (1) demokrácia (2) diktatúra (2) diktatúra kiszolgálói (2) egzotikus fürdőhely (1) elemzés (3) emberi tulajdonságok (1) empátia (1) energiacella (1) energiahatékonyság (1) epigenetika (1) értékrend (5) érzelem (1) félelem (3) filmkritika (2) földtörvény (1) függőleges kert (1) gazdaság (2) gazdasági válság (6) hagyományos média (1) halálfélelem (1) hazugság (2) hitel (2) hitvilág (2) homoszexualitás (1) Horvátország (1) hó fogságában (1) ideghálózat (1) ikertornyok (1) infláció (2) ismeretlen (1) kamat (2) képmutatás (1) kísérlet (1) kitelepítések (1) klientúra (1) klimaváltozás (1) koncert (2) kőolajcsúcs (1) környezeti katasztrófa (1) korrupció (2) közösség (4) közösségi média (1) központosítás (3) kulisszatitkok (1) kutatás (2) lehallgatás (1) lélek (1) lentről felfele építkezés (1) maffiacsalád (1) márc. 15. (1) másság elfogadása (1) megbontó felfedezés (1) melegfelvonulás (1) mellrák (1) Nagy Testvér (1) nemzeti egység (1) nőgyűlölet (1) nők bántalmazása (1) nők közösségformáló szerepe (1) nyájszellem (3) nyaralás (1) olajcsús (5) olajhiány (1) olajpala (1) önhipnózis (1) önszerveződés (2) önzetlen segítség (1) önző gén (1) Orbán Viktor (6) összeesküvés elmélet (2) palagáz (4) parlamenti képviselő (1) parlamenti választások (1) pénz (2) pofon (1) politika (1) propaganda (3) pszichológia (2) pszichológus (1) robbantás (1) sokkos állapot (1) Szaúd-Amerika (3) Széles Gábor (1) szerelem (1) színjáték (1) társadalmi változások (1) természet (1) terrorizmus (1) titkosszolgálat (1) tolerancia (1) totalitárius rendszer (1) unortodox politika (1) választás (1) választások (2) változás (1) Valutaalap (1) városszépítés (1) végtelen nővekedés (4) vezető olajexportör (1) villamos (1) vízcsúcs (1) Yanni (1) zene (1) Címkefelhő

A magyarok értékrendje (2.)

2014.02.13. 20:02 Anonymus Gesta Hungarorum

"A magyarok értékrendje" címet viselő korábbi bejegyzésem folytatásaként, a második részben megpróbálok mélyebb betekintést nyújtani a sokszor egymásnak is ellentmondó értékrendjeinkre. Teszem ezt abban a meggyőződésben, hogy az Életben a legfontosabb önmagunk megismerése és csak akkor tudunk érdemben fejlődni, ha elég bátrak vagyunk szembenézni korlátainkkal, félelmeinkkel és hibáinkkal. Ebben a bejegyzésben ismét arra keresem a választ: miért volt akkora sikere a Fidesznek a 2010-es parlamenti választásokon, ami végül 2/3-os kormányzást biztosított számára és mi az oka annak, hogy a Fidesz még ma is a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt, miközben az elmúlt 4 év alatt gyengítette a demokrácia intézményeit, a gazdaságot pedig átitatja a központosítás és egyes esetekben a nem átlátható döntéshozatal, ami a korrupció melegágya.

A továbbiakban ismertetett közvéleménykutatási adatok a Pew Reaserch: Global Attitude Project: "Two Decades After the Wall’s Fall: End of communism cheered but with more reservations" 2009 novemberében készített tanulmányára, valamint az EBRD által támogatott "Life in transition: After the crisis" (LiTS-II) 2010-es tanulmányára alapozom. Az itteni bejegyzés azonban semmi esetre sem tükörfordítása ezen tanulmányoknak, az alkotói szabadságot és tapasztalataimat felhasználva egészítettem ki. Amint látni fogjuk, a 2009-ben és 2010-ben  végzett felmérésekből, a jelenlegi magyarországi helyzetben semmi meglepő nincs, az egyenes következménye a magyarok értékrendjének.

Elöljáróban még annyit, hogy a korábbi bejegyzésemmel szembeni egyik fő kritika az volt, hogy a magyarok jelenlegi értékrendjének bemutatására leginkább 2009-es közvéleménykutatási adatokat használtam. Azonkívül, hogy az ilyen átfogó vizsgálatok általában csak 4-5 évenként történnek meg, ebben a kritikában azt a fajta csodavárást észleltem, mely szerint a Fidesz kormányzása alatt a magyar társadalom értékrendje "helyrebillent", így a korábbi "nemzetmegrontó" kormányok "elmúltnyolcév" alatt bekövetkezett értékrendjét sikerült nyomtalanul kiirtani. Azonban egy társadalom értékrendje nem változik meg gyökeresen egyik évről a másikra, sőt még csak egyik kormányzati ciklustól a másikig sem, sokszor évtizedek is kellenek az értékrendek látványos megváltozásához. Így az itt részletesen ismertetett tanulmány, melyet a 2010-es parlamenti választások környékén készítettek, éppen arra világít rá, hogy nem a Fidesz "billenti" helyre a magyar értékrendet, mert hogy a Fidesznek soha nem is volt határozott és következetes értékrendje a rendszerváltás óta, hanem éppen Orbán Viktor és csapata volt az, aki a gazdasági és politikai hatalom megszerzése és megtartása végett minduntalan a többségi magyarok értékrendjéhez próbált igazodni. A másik kritika arra irányult, hogy ez amolyan "gyűlöljük önmagunkat" bejegyzés, amit csak olyan módon tudok értelmezni, hogy az illető képtelen a valósággal szembesülni és inkább egy képzeletbeli álomvilágban maradna, ahol a magyarok mindenben tökéletesek.

1. Személyes jólét értékelése

A 2010-es választások előtt joggal csalódott a nagy többség, hiszen a hitellufi eldurranásával sokan kellett rádöbbenjenek, hogy bizony a hitelezésen alapuló gazdasági csoda nem tartható örökké. Ezen bejegyzés elején levő grafikon jól mutatja, hogy a magyarok között a csalódás messze nagyobb volt, mint más kelet-európai országokban, jócskán megelőzve ezzel nem csak Bulgáriát, de még Oroszországot vagy akár Ukrajnát is. 2009 őszén a magyarok jóval több, mint kétharmada vallotta, hogy az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint a 20 évvel korábbi tervgazdaságban. Ugyan a valóságban az ország GDP-je két évtizeden keresztül növekedett, de nem meglepő ez az általános vélemény, ha azt vizsgáljuk, hogy az egyes emberek hogyan vélekednek a saját életminőségük javulásáról. A lenti ábrán az látható, hogy 1991-ben a magyarok kevesebb, mint egy tizede volt csak elégedett saját életminőségével, és számarányuk csak keveset nőtt 2009 végére. 2009 végén nem csak az elégedetlenség kis aránya miatt kullogunk a lista végén, hanem a csekély pozitív változás miatt is.

A magyarok érzik leginkább úgy, hogy 20 év alatt nem javult az életminőségük

Elég nehéz elhinni, hogy közel 2 évtized alatt az emberek életminőségének javulása Magyarországon lett volna a legkisebb, lekörözve ezzel Oroszországot, Bulgáriát vagy Ukrajnát, de itt nem is erről van szó, hanem az aktuális életminőség érzékelésén! A nagyon alacsony elégedettségű emberek száma feltehetően nem csak a 2008-as világgazdasági válsággal függhet össze, hanem azzal a csodavárással is, ami a rendszerváltás környékén jellemezte a magyarokat: minél hamarabb utolérni a nyugati fogyasztói szokásokat. Ez a fajta szubjektív érzékelés a lenti ábrán még inkább kivehető, hiszen amikor az embereket arra kérték fel, hogy helyezzék el magukat az "életminőség létráján", ahol a nulla jelenti a lehető legrosszabb életet, és 10 a lehető legjobbat, akkor Magyarország ebben is sereghajtó. Ami sokkoló, hogy nem csak a visegrádi országokhoz képest jelentős a különbség, hanem még Oroszországhoz és Ukrajnához képest is. Márpedig nehéz elhinni, hogy a magyarok jelentős részének sokkal rosszabb élete lenne az oroszokhoz vagy ukránokhoz képest. Persze a nyugati életszínvonalhoz képest már igen.

Hova helyezik magukat az emberek "életminőség létráján"

Ezek szerint közel egyharmada a magyaroknak az elvárthoz képest sokkal rosszabbnak értékeli a saját életminőségét, a lakosság fele pedig közepesnek gondolja azt. Az életminőség javulását a nyugdíjas korosztály érzi a legkevésbé, miközben a fiatalok között a legnagyobb a javulás érzékelése. Az életminőséggel való elégedettség a felsőfokú végzettséggel rendelkező emberek között jóval nagyobb, mint a kevésbé iskolázottak között. Hasonló különbség figyelhető meg a városi és a vidéki lakosság között is, a városokban élők inkább elégedettek az életminőségükkel, mint falun élő társaik. 

A lenti felmérés eredménye leginkább a Gyurcsány kormányról mond ítéletet Magyarország esetén, hiszen azt vizsgálja, hogy 2005-2009 közötti időszakot hogyan értékelik az emberek: láttak-e érdemi javulást az életminőségükben ezen időszak alatt vagy inkább úgy érezték, hogy elvesztették a talajt a lábuk alól. Ebben sajnos megint csak sereghajtók lettünk, a magyar emberek jóval több, mint fele érezte úgy, hogy elvesztette a talajt a lába alól ezen időszak alatt!!! Tekintve, hogy a világgazdasági válság egyik országot sem kímélte, érdekes, hogy Magyarországon jóval több ember vallotta, hogy elvesztette a talajt a lába alól, mint Oroszországban, Ukrajnában vagy Bulgáriában. 

Hogyan értékelik az emberek a 2005-2009 közötti 5 évet (Magyarországon a Gyurcsány kormány időszaka)

Amikor az embereket arról kérdezték 2009 őszén, hogy mennyire bizakodók a jövőjükkel kapcsolatban, akkor Magyarország ismételten sereghajtónak számított Kelet-Németországgal vetélkedve, mivel az emberek negyede volt pesszimista a jövőt illetően és csak egy harmaduk volt optimista. A lenti ábra azt is jól tükrözi, hogy különbség van az USA és a kelet-európai országok lakosságának hozzáállása között. Hiába indult ki a hitelválság éppen az Amerikai Egyesült Államokból, ahol rekordmenyiségben árvereztek el lakásokat az emberek feje fölül, mégis 2009 végén az amerikai lakosság többsége volt optimista a jövőjét tekintve, ez jóval több, mint a legoptimistább Oroszország. Nyugat-Európa optimizmusa érdemben nem tért el a kelet-európai országokétól, így a tengerentúl optimizmusa erősebb volt, mint Európában.

Milyen várakozással tekintenek az emberek a 2009-2014 közötti 5 éves időszakra (Magyarországon a várható Fidesz kormánnyal szembeni várakozás) 

Az EBRD 2010-es tanulmánya, ami a kormányváltás évében történt, hasonló eredményre jutott. Két kijelentésre vártak állásfoglalást és az alábbi ábrán összegezték azokat. Az egyik kérdés az elégedettséget vizsgálta ("Mindent egybevetve, elégedett vagyok az életemmel"), a másik pedig a jövőbe vetett reményt ("A ma született gyerekeknek jobb élete lesz, mind az én generációmnak"). Ezek alapján sajnos a magyarok (HUN) a vizsgált országok között leghátul kullognak: 10 emberből csak 2 volt elégedett az életével és kevesebb, mint 3 gondolta úgy, hogy a következő generációnak jobb élete lesz, mint amilyen az övé. Ennél egy árnyalatnyival kilátástalanabbnak csak a románok (ROU) látták a helyzetüket és jövőjüket 2010-ben. A lenti ábrán a piros vonal a volt szocialista országok átlagára van fektetve, és ebből az látszik, hogy az emberek optimistábbak a jövőre nézve, még akkor is ha egyébként a jelenlegi helyzetüket nem tartják annyira jónak.

A jelenlegi életükkel elégedett és a jövőre nézve optimista emberek a megkérdezettek százalékában

Szintén a sor végén kullog Magyarország, amikor azt vizsgálták, hogy általában mennyire bíznak meg az emberek másokban. A lenti ábrán az általános bizalom és az élettel való elégedettség alapján az látható, hogy Magyarország esetén van valamiféle összefüggés a két érték között: Vagyis az emberek egyötöde bízik csak meg másokban és csak egyötöde elégedett jelenlegi életminőségével.

A jelenlegi életükkel elégedett és másokban megbízó emberek a megkérdezettek százalékában

2. Demokratikus értékek

A korábbi magyarok értékrendje bejegyzésemben rámutattam, hogy az értékrendek alapján Magyarország távol helyezkedik el a Nyugattól és inkább az ortodox kultúra reprezentánsai között helyezhető el. A magyarok a demokratikus értékrend elfogadottsága és az ország demokratikus berendezkedésének érzékelésében megmutatkozó nagy különbségben is sereghajtók. Miközben a volt szocialista országok között élen járunk a demokratikus értékrendek (pl. a többpárti választások, szabad vallásgyakorlás, szólásszabadság és katonaság civil kontrollja) elfogadottságában, addig az országunkban ténylegesen megvalósult jogok és szabadságok tekintetében már nagyon elégedetlenek vagyunk.

Nagyon fontosak a demokratikus intézmények és a szabadság (a megkérdezettek %-ban)

Ugyanis, amikor arra kérdeznek rá, hogy a saját országukra mennyire jellemzőek ezek a demokratikus elvek, akkor a magyarok jóval kevésbé elégedettek a helyzettel és alig előzik meg Bulgáriát vagy Ukrajnát, kissé lemaradva Oroszországtól. Ha az átlagok (MEDIAN) közti különbséget nézzük, akkor a magyarok esetén a legnagyobb a különbség: miközben kétharmaduk számára fontosak a demokratikus elvek, csak jó egyötödük érzi úgy, hogy ezek az elvek az országára jellemzőek is lennének. Ez a fajta különbség még inkább ellentmondásos, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország egy szabad ország, ahol a többség dönt arról, mely pártok és személyek kerüljenek be a parlamentbe és határozzák meg a demokratikus intézmények működését. Így aztán az a kérdés is felvetődik, hogy ez mennyire tekinthető képmutatásnak: csak valljuk ezeket a demokratikus elveket, de a gyakorlati életben már nem tartjuk fontosnak?

Nagyon is jellemzőek a demokratikus elvek az országunkra (a megkérdezettek %-ban) 

A fenti demokratikus értékek nagyarányú elfogadottságát némileg árnyalja a gazdasági jólét iránti vágy. Miközben a volt szocialista országokra általában jellemző, hogy a demokratikus értékeket ugyan fontosnak tartják, de a gazdasági jólétet még ennél is fontosabbnak, ez az eltolódás Magyarországon a leghangsúlyosabb Bulgáriával együtt: 100 emberből 84 gondolja úgy, hogy a gazdasági jólét nagyon fontos, ami több, mint a többi demokratikus elveknél elért százalékos arány. Ez nem meglepő a korábbi tervgazdaságra jellemző áruhiány évtizedei után, de egyben azt is megmutatja, hogy a magyarok a gazdasági jólétet többre értékelik, mint a demokratikus értékeket, ami a többi visegrádi országokra nem annyira jellemző. A következő kérdésre kapott válasz még inkább alátámasztja ezt, ugyanis a magyaroknak csak egyötöde gondolja, hogy fontosabb egy jól működő demokrácia, mint az erős gazdaság, miközben közel háromnegyede többre tartja az erős gazdaságot a jó demokráciánál. Ebből a kérdésből is látszik, hogy értékrendünk valóban közelebb áll Oroszországhoz, Bulgáriához és Ukrajnához, mint a többi visegrádi országhoz, melyek inkább a nyugati országokhoz közelítenek.

Mi a fontosabb: egy erős gazdaság vagy egy jól működő demokrácia?

Az alábbi kérdés eredménye még inkább meglepő, de egyben választ is ad Orbán Viktor sikerének titkára is: miért olyan népszerű azok után is, hogy csorbítja a demokratikus intézmények működését és egyszemélyes kormányzást folytat. Ugyanis a magyarok többsége inkább egy erős vezetőre vágyik, semmint egy demokratikusan működő kormányra. Ezek után nincs mit csodálkozni, hogy a Fidesznek miért van komoly esélye újabb 4 évnyi kormányzására. Ezen eredmény alapján az sem meglepő, ha a Fidesz szimpatizánsok között Orbán Viktor népszerűsége töretlen azok után is, hogy Putyinnal megkötötte a nyilvánosság teljes kizárásával a nagy horderejű Paksi atomerőmű bővítést. Hiszen a magyarok értékrendje ebben a kérdésben is közelebb áll az oroszokéhoz, mint a visegrádi országok polgáraihoz.

Melyik fontosabb: egy erős vezető vagy pedig egy demokratikus kormány?

A következő kérdés azt vizsgálta, hogy az egyén számára mi fontosabb, hogy senki se nélkülözzön vagy pedig az egyén szabadságát biztosítani életcéljainak elérésében. Ez azonban egy becsapós kérdés, mivel a két értékrend szemben van állítva egymással. És miközben nagyon is fontos lenne, hogy a túlzott társadalmi különbségeket csökkentsük, addig az egyéni különbségeket nem figyelembe vevő társadalmi berendezkedés éppen az innovációt gátolhatja meg és végül mindenki szegényebb lehet, mint egy sokkal plurálisabb (az egyéni különbségeket és a szabadságot jobban érvényesítő) társadalomhoz képest. 

Melyik fontosabb: az egyén szabadságának biztosítása életcéljainak megvalósításában vagy pedig senki se nélkülözzön? 

A fenti ábrán az is megfigyelhető, hogy Európa két térfele között nincs egyértelmű különbség, itt a markánsabb különbség megint csak USA és Európa között figyelhető meg. 

3. Demokrácia értékelése

Ahhoz képest, hogy 2009 végén a magyarok sokra értékelték a demokratikus intézményeket, a többpártrendszer bevezetésétől már nincsenek jó véleménnyel, a válaszadók több mint egyharmada helyteleníti azt, ezzel egy szinten állva Oroszországgal és közel Bulgáriához. A többpártrendszert csak a magyarok valamivel több mint a fele támogatja, ennél jóval többen támogatják a visegrádi országokban vagy Kelet-Németországban.

Mennyire támogatják a többpártrendszert az egyes országokban?

Ha nem, iskolázottság és lakóhely szerinti felbontásban nézzük a magyarországi eredményt, akkor a férfiak 60%-a, a nők 52%-a, a felsőfokú végzettségűek 80%-a, a felsőfokú végzettség nélküliek pedig csak 51%-a, a városban lakók 63%-a, a falun lakóké pedig csak 40%-ban támogatja a többpártrendszert. Nem meglepő módon a fiatalok inkább (60%), az öregek kevésbé támogatják (50%) a többpártrendszert. Ezek alapján az 50 évesnél fiatalabb, városi diplomás férfi a leginkább támogatója a többpártrendszernek.

Arra a kérdésre, hogy az 1990-es rendszerváltásból ki profitált a leginkább, nem meglepő módon minden országban úgy érezték, hogy az átlagembernek volt a legkisebb haszna és az üzletemberek és politikusok jártak leginkább jól. Ami már magyar sajátosság, hogy mindegyik csoportban hátul kullogunk: az átlagemberek csak 17%-a (ennél kevesebb csak Bulgária és Ukrajna), az üzletemberek 63%-a (szemben a többi országban, ahol 80% fölött van az arány), míg a politikusok 89%-a (ennél kevesebb csak Oroszországban van, de itt legalább nem lógunk ki számottevően a sorból) profitált a rendszerváltásból. A legnagyobb különbség a többi országhoz képest az üzletemberek esetén van.

Kinek használt a rendszerváltás: az átlagembereknek, az üzletembereknek vagy a politikusoknak?

Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek az országukban a demokrácia működésével, a magyarok itt is sereghajtók, megelőzve ezzel az olyan országokat is, mint Oroszország, Ukrajna és Bulgária. És itt még csak életkor szerinti különbség sem fedezhető fel. Figyelembe véve, hogy a 2008-as világgazdasági válságkor Magyarország volt a legsérülékenyebb, valamint az elszálló kamatok és forintárfolyam sokkolta a nagyszámú devizahiteleseket, így nem csoda, hogy 2009 végére már kortól függetlenül mindenki csalódottá vált a demokrácia magyarországi változatában. És ehhez hozzájárult az "öszödi beszéd" vagy a 2006 őszi utcai zavargások.

Mennyire elégedett országa demokratikus működésével?

A következő két kérdés azt feszegette, hogy az egyes országok polgárai hogyan vélekednek a választott tisztségviselőkről, valamint a szavazás révén mennyire érzik azt, hogy beleszólhatnak az ország dolgaiba. Azzal a kijelentéssel, hogy a "A legtöbb választott tisztségviselőt érdekli, amit az olyan emberek, mint én gondolnak." csak valamivel több, mint egyötöde értett egyet 2009-ben a magyarok közül (1991-ben még közel egyharmaduk), de ezzel még nem is lógunk ki a sorból a kelet-európai országok közül (a nyugat-európai országok esetén valamivel nagyobb az egyetértők aránya). A második kijelentéssel, mely szerint "A szavazás lehetőséget ad arra, hogy az olyan embereknek, mint én, szavuk legyen abban, ahogyan a kormány végzi a dolgát." a magyarok csak jó egyharmada értett egyet 2009-ben (1991-ben még közel fele), amivel ismét a sereghajtók közé kerültünk. Ez az alacsony egyetértési arány ellentétben van a 60% fölötti választási részvétellel, ami jelentheti akár azt is, hogy a választáson résztvevő emberek jelentős hányada úgy adja le voksát, hogy közben nem reméli, hogy ezzel érdemben bármi beleszólása is lehetne a közügyekbe. Ha kissé viccesen próbálnám megfogalmazni, akkor azt is mondhatnám, hogy teljesült Orbán Viktor álma és szavazáskor mindenki visz magával még egy embert. A kérdés ezek után csak az marad, hogyan lesz itt bármilyen változás, ha nem hiszünk abban, hogy érdemben beleszólhatnánk a kormány működésébe, miközben fontosabbnak tartjuk az erős gazdaságot a jól működő demokráciával szemben. Nehéz feloldani az azt ellentmondást is, hogy miközben a magyarok elégedetlenek az országukban működő demokráciával, addig egy erőskezű vezetőt többre értékelnek, mind egy demokratikusan működő kormányt. 

4. Gazdasági értékek

Miközben a piacgazdaságba vetett bizalom minden volt szocialista országban csökkent, a magyarok ebben is sereghajtók Ukrajnával egyetemben. Az államilag vezérelt gazdaságból a piacgazdaságba való átmenetet közel ugyanannyian ellenezték 2009-ben Magyarországon, mint ahányan támogatták (42% ellenezte, 46% támogatta). Ennél rosszabb támogatottsága a piacgazdaságnak csak Ukrajnában volt (ott egyenesen kisebbségbe kerültek), így Magyarországot még Oroszország is lekörözte a piacgazdaság támogatottságában, a visegrádi országok pedig fényévekre húztak el tőlünk. Mindhárom országban (Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában) legalább kétharmaduk támogatta a piacgazdaságra vakló áttérést és legfeljebb csak 15% ellenezte.

Egyet ért vagy nem ért egyet az államilag vezérelt gazdaságból a piacgazdaságra való átállással?

Ezek után nem meglepő, hogy a Fidesz kormány központosító törekvése legfeljebb csak egy csendes kisebbség elégedetlenségével találkozhat, a jelentős többség ezzel tulajdonképpen egyetért. A piacgazdaság nemek közti enyhe eltérése (51% támogatottság a férfiaknál és csak 41% a nőknél) feltehetően arra vezethető vissza, hogy a nők sokszor diszkriminációnak vannak kitéve a munkahelyükön. A kor szerinti eloszlásban nincs számottevő különbség a nyugdíj előtt állók között (nagyjából fele támogatja), de a nyugdíjasok körében számottevően kisebb a piacgazdaság támogatottsága (csak valamivel több, mint harmada). A fenti lesújtó eredmény még inkább rávilágít arra, hogy Kádár János "legvidámabb barakkja" mennyire hamis illúziókban ringatta magát még a rendszerváltás idején, hiszen 1991-ben még Magyarországon volt az egyik legnagyobb támogatottsága a piacgazdaságnak a keleti blokk országai között. 

A legnagyobb csökkenés a piacgazdaság támogatottságában Magyarországon történt 

A magyarországi emberek kiábrándultságát a 2010-es választások előtt mi sem bizonyítja jobban, mint ahogyan az akkori gazdasági helyzetet értékelték. Ezek szerint a magyarok látták a legborúlátóbban országuk többségi polgárainak helyzetét a többi kelet-európai országhoz képest: közel háromnegyedük szerint az emberek gazdasági helyzete rosszabb volt, mint Kádár idején és mindössze csak 8% gondolta úgy, hogy jobb lenne.

Összehasonlítva a kommunizmussal, a jelenlegi (2009-es) gazdasági helyzet a legtöbb ember számára jobb, rosszabb vagy hasonló?

Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy a magyarok a 2008-as gazdasági válság miatt lettek volna ennyire pesszimisták a válaszadáskor. Tulajdonképpen a "legvidámabb barakk" státuszt Magyarország hitelek révén érte el már Kádár idején is, így aztán nem meglepő, hogy sokan a biztonságosnak látszó időszakot sírják vissza, amikor hitelekből tartották fent a fogyasztásukat. A magyarok értékrendje oly módon eltorzult, hogy még abban se hisznek, hogy a szabadpiac jobb lenne az állampolgároknak. Azzal a kijelentéssel, hogy "A szabad piacgazdaságban az embereknek még akkor is jobb, ha egyébként vannak benne szegények és gazdagok." a magyarok kevesebb, mint harmada értett csak egyet, miközben közel kétharmaduk elutasította azt. Vagyis az emberek kétharmada jobban szeretné, ha az állam gyámkodása mellett tengetné az életét, semmint hogy próbálja megtalálni boldogulásának útját.  És Orbán Viktor, meg a háttérben meghúzódó gazdasági holdudvara tulajdonképpen ezt használja ki.

Egyet ért vagy nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az embereknek jobb a szabad piacgazdaságban?

Azzal a kijelentéssel, hogy "Manapság valóban igaz, hogy a gazdagok még gazdagabbakká, a szegények pedig még szegényebbekké válnak" a magyarok értettek egyet a leginkább a volt szocialista államok közül és ebben szinte semmi változás nem történt a rendszerváltás óta, így sajnos ebben is az élen járunk. Ha a változás mértékét tekintjük a posztszocialista országokban, akkor Magyarország a sor végén kullog, mögötte csak Csehország található, de ott eleve csak a lakosság fele értett egyet ezzel a kijelentéssel, miközben a magyarok több, mint háromnegyede továbbra is ezt az álláspontot képviseli. Ez a fajta hozzáállás azonban még inkább erősíti a magyar emberekben a kilátástalanság érzését és azt az életszemléletet tükrözi, hogy a piacgazdaság csak egy szűk elitrétegnek jó, a többség számára előnyösebb az állami tervgazdaság és a központból irányított újraelosztás.

Magyarországon értenek a legtöbben egyet azzal, hogy a gazdagok még gazdagabbakká, a szegények pedig még szegényebbekké válnak

5. Az ország állapotának és vezetőinek értékelése

A vizsgálatba bevont 14 ország közül mindegyikben többségében voltak azok, akik elégedetlenek voltak azzal, ahogyan a dolgok mennek a saját országukban 2009-ben. Az üdítő kivétel talán csak Németország volt, ahol az elégedettek aránya majdnem ugyanannyi volt, mint az elégedetleneké. Ez a 2008-as világgazdasági válság után nem meglepő, de Magyarország itt is megszerezte a kétes dicsőségű első helyezést - az emberek több, mint kilenctizede elégedetlen volt az ország helyzetével - ami a nagyarányú devizahitelek, az állami kiadások visszafogása, valamint a munkahelyek megszűnése miatt részben érthető is.

Egyetért-e azzal, ahogyan a dolgok mennek az országában?

Az ország gazdasági helyzetének megítélésében ismét csak a magyarok voltak a legkritikusabbak, 100 emberből 94 volt elégedetlen és csak 6 volt elégedett, ezzel ismét a dobogóra kerülve. Ez nem is meglepő, tekintettel, hogy Magyarország 2008 végén kénytelen volt az IMF-hez fordulni gyors-hitelért, mert a piacon nem tudott elfogadható kamat mellet hitelt felvenni, és a bruttó hazai termék is közel 7%-kal csökkent 2009 év folyamán, nem beszélve a lakosság jelentős hányadának nagy összegű devizaadósságáról, amikor sokszor a törlesztőrészletek közel a duplájára emelkedtek.

Hogyan értékeli az ország jelenlegi (2009-es) gazdasági állapotát?

Ezek után már nem is meglepő, ha Gyurcsány Ferenc kormányfőt nem értékelték túl sokra a magyarok, így a 2010-es parlamenti választáskor - éppen a protest szavazatok miatt is - a Fidesznek sikerült kétharmados többséget szerezni a parlamentben. A volt kormányzó pártok pedig hatalmasat buktak, az SZDSZ gyakorlatilag megszűnt létezni, és az MSZP is nem sokkal ért el jobb eredményt, mint a "semmiből" előbukkanó Jobbik.

Mi a véleménye az ország vezetőjéről 2009-ben? (Magyarország esetén Gyurcsán Ferenc)

6. Önérdek a csúcson, nagylelkűség sehol?

A 2008-as világgazdasági válság után a kormányok kénytelenek voltak meghúzni a nadrágszíjat és visszafogni az állami kiadásokat is. Az EBRD által támogatott 2010-es tanulmány többek között azt is vizsgálta, hogy az emberek szerint leginkább mire kellene költeni az állami kiadásokat (pl. oktatás, egészségügy, nyugdíjak, stb.). Többek között azt is vizsgálták, hogy egy adott ország lakosságára mennyire jellemző az úgynevezett "önérdek" index, ahol a pozitív érték azt fejezi ki, hogy az emberek mennyire támogatnak főleg olyan kormányzati kiadásokat, amikből közvetlenül nekik is hasznuk van (pl. nyugdíjkiadások növelésének támogatása a nyugdíjasok körében, a szociális támogatások növelése a szegények körében, az egészségügyi kiadások növelése a betegek körében, stb.), miközben a negatív érték azt fejezi ki, hogy az emberek mennyire támogatnak főleg olyan kormányzati kiadásokat, amikből közvetlenül nekik nem származik hasznuk. Ezek alapján Románia, Grúzia és Magyarország vezeti az "önérdek"-index pozitív tartományát (vagyis ezekben az országokban jellemző leginkább az olyan kiadások támogatása, amiből közvetlenül hasznuk is származik), miközben Szlovákia és Tádzsikisztán az index negatív oldalát vezeti (leginkább olyan állami kiadást támogatnának, amiből nem származna közvetlen hasznuk). A tanulmány megkockáztatja azt a feltételezést, mely szerint az "önérdek"-index összefüggésben lehet az életminőség elégedettség alacsony fokával, vagyis minél kevesebb elégedett ember van egy országban, annál inkább szeretnének főleg olyan állami kiadásokat elérni, amik közvetlen nekik jelentene hasznot. Nem hiába mondták már korábban mértékadó politikusok, hogy miközben Magyarországon sokan támogatnának reformokat, de ez a támogatás csak akkor áll fent, ha az őket nem érintené, csak másokat.

"Önérdek"-index - amikor főleg olyan állami kiadásokat támogatnánk, amiből nekünk is hasznunk van

Az EBRD felmérés egy másik kérdésében azt vizsgálta, hogy az egyes országokra mennyire jellemző a "nagylelkűség"-index, amikor az emberek hajlandóak akár több adóterhet is elfogadni, amennyiben biztosak lehetnek abban, hogy azt a kormány valóban az oktatásra, egészségügyre vagy a szociálisan rászorulók megsegítésére fordítaná. A "nagylelkűség"-indexet az olyan országok vezetik sorrendben, mint Svédország, Azerbajdzsán és Tádzsikisztán és a lista végén olyan országok kullognak sorrendben, mint Szlovákia, Litvánia és Magyarország. Sajnos ebben is sereghajtók vagyunk, nem gondoljuk, hogy érdemesebb lenne több adóbefizetéssel támogatni például az oktatást. Pedig az tulajdonképpen a jövőbe befektetett pénz, mert egy tanulatlan generáció eleve kevesebb nyugdíjjárulékot fog befizetni, amivel a mostani munkaképes emberek nyugdíját kellene majd fizetni..

"Nagylelkűség"-index - amikor az emberek akár több adót is vállalnánk oktatásra, egészségügyre és szociális kiadásokra

7. Korrupció

Végül egy 2013-as Transparency International felmérés az országok korrupciós osztályzatáról, ahol az értékelés 0 és 100 pont között terjed, a kis osztályzat súlyos korrupciót jelent, a nagy pedig a korrupció csekély voltát (vagy hiányát) mutatja. A vízválasztó az 50 pont, az alatt már komoly gondokat okoz a korrupció. Magyarországon nincs érzékelhető változás a korábbi indexekhez képest, hazánk még mindig az EU korrupt harmadába tartozik. 2013-ban 54 pontot ért el a CPI felmérésen, ezzel a vizsgált 177 ország közül a 47. helyet szerezte meg. Az Európai Unió 28 tagállamából Magyarország a 20. helyen végzett (tavaly 27 országból a 19. helyen volt), vagyis változatlanul az alsó harmadban helyezkedik el. Az Európai Unió tagországai közül Dánia van az élen 91 ponttal, míg Görögország kullog a sor végén 40 ponttal. A régión belül a középmezőnyben vagyunk, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előz meg minket, miközben korruptabbnak számít Lettország, Csehország, Horvátország, Szlovákia és Románia.

A fenti beágyazott térképet tologatni és nagyítani lehet, az egyes országok fölé helyezve a kurzort az osztályzat és helyezés is látható

A felmérés szerit - ahogyan az origo.hu összegezte - a rossz osztályzat annak köszönhető, hogy Magyarországon a kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük. A fékek és az ellensúlyok rendszerének szinte teljes felszámolása önmagában nagy korrupciós kockázatot jelent. A jogalkotás a közérdek helyett sokszor a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja. Ahol nem bizonyult elegendőnek a vezetők lecserélése, ott a jogszabályok átírásával tovább gyengítették az ellenőrző szervek hatalmát, jogszabályi akadályokat gördítettek a civilkontroll útjába, vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoztak helyzetbe. „Az átláthatóan működő közhatalom kiemelkedő fontosságú lenne a korrupció elleni küzdelemben” – mutatott rá Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója. Sajnálatos, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok korábban sem korlátok nélküli nyilvánossága 2013-ban, az információszabadságról szóló törvény módosításának köszönhetően tovább szűkült, Magyarország tehát ebből a szempontból nem előre-, hanem visszalépett. A jelentés (és más hasonló felmérések) egyik következtetése szerint a magyar társadalom kezd belefásulni a korrupcióba. Az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlel, vagy azért, mert nem bízik a hatóságokban, vagy mert attól fél, hogy bajba kerül. A bizalmatlanság minden eddiginél jobban áthatja a közéletet, ami táptalaja a szabálykerülésnek, a korrupciónak és az apátiának.

De hasonló eredményre jutott a GKI Gazdaságkutató 2013 júniusában végzett felmérése, melyről a Világgazdaság számolt be és amelyik azt vizsgálta, hogy a megkérdezettek tapasztalatai szerint 2010 óta összességében hogyan alakult hazánkban a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A válaszokat a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért -100-tól +100-ig terjedő skálára transzferálta a GKI, ahol -100-as érték jelenti azt, ha mindenki jelentős csökkenést érzékelt, míg a +100 jelenti azt, ha mindenki szerint jelentősen nőtt a korrupció. Az átlagos érték 23 lett, vagyis a lakosság a korrupció további enyhe növekedését érzékelte 2010-hez képest. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben

Az intézményi korrupció változása Magyarországon 2010-2013 között (GKI Gazdaságkutató)

"A törvények is korruptak Magyarországon" címmel az index.hu is arról számolt be tavaly áprilisban, hogy már nem nokiás dobozokban adják át a kenőpénzt, hanem egész hálózatok alakultak ki, melyek a szervezett bűnözéshez hasonlítanak, emiatt rendszerszintű korrupciós veszélyek vannak. Ami sokkal súlyosabb, hogy a magyar emberek mennyire megengedőek a korrupcióval szemben. Az index.hu cikke idézi az Ernst&Young felmérését, mely alapján a magyar cégvezetők 30 százaléka szerint a jövedelemadó-fizetési szabályok betartása, 21 százalék szerint a foglalkoztatási szabályok követése, 28 százalék szerint pedig az alvállalkozókkal szembeni azonos elbánás nem elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy etikus maradjon a működésük. Egy másik hivatkozott - a diákok körében készített - felmérés eredménye szerint a közgazdaságtant hallgatók 21 százaléka nem tartja megengedhetetlennek a korrupciót, ha az üzlet érdeke úgy kívánja. A hallgatók szinte kivétel nélkül elfogadhatónak tartották a hálapénzt, és 60 százalékuk a rendőrök megvesztegetését is. Üzleti döntést pénzzel befolyásolni szintén elfogadható az egyetemisták szerint.

Összefoglaló

A magyarok nem bíznak egymásban, de ez a bizalmatlanság egyben gátja is az együttműködésnek, így aztán az emberek nem is elégedettek a jelenlegi életminőségükkel és nem is látják optimistán a jövőt sem. Úgy érzik, még gyerekeik is hasonló cipőben fognak járni, de ez a fajta hozzáállás csak növeli az apátiát. Az emberek nagyot csalódtak a szabad piacgazdaságban és a többpártrendszerben, és meggyőződésük, hogy a piacgazdaság nem is szolgálja az emberek érdekeit. Valójában csak az igazolódik ismét be, hogy a kádári nép valójában nem is akart rendszerváltást 1990-ben, hanem a korábbi - talán évszázados - uram-bátyám kapcsolatrendszert megtartva a nyugati fogyasztási színvonalat akarta csak elérni, azt is lehetőleg minél inkább hitelből. Magyarország az ipari fogyasztói társadalom mintapéldánya is lehetne abból a szempontból, hogy a többség inkább individualista és önző módon viselkedik. Mi magyarok leginkább csak olyan állami kiadásokat támogatnánk, amiből közvetlenül nekünk is hasznunk származna és az oktatásra, egészségügyre és szociális kiadásokra egyáltalán nem is szeretnénk áldozni, ha az magasabb adóelvonással jár. A demokratikus elvekkel ugyan elméletben teljesen egyetértünk, de a gyakorlatban simán beáldoznánk azokat, ha úgy gondolnánk, hogy a gazdasági érdekeink ezt megkívánják. 

A fenti felmérések eredményei nem csak arra adnak választ, hogy a Fidesznek miért volt olyan nagyarányú győzelme 2010-ben, hanem egyben arra is, hogy miért van még ma is a legnagyobb támogatottsága. Az is látszik, hogy az állami szerepvállalás növelése a gazdaságban magyarok többségének még tetszik is, ha ebből neki rövidtávon haszna származik (pl. rezsicsökkentés) és a korrupcióval szemben is jóval megengedőbb. Mindezek alapján az is érthető, hogy miért van esélye a a Fidesznek akár egy újabb 2/3-os győzelme az elkövetkező 4 évben. Amit azonban sosem szabad elfelejtenünk, hogy nem csak a Fidesz határozza meg a közéletet, hanem a magyarok értékrendje is meghatározza a mai politikai elitet. Hiszen minden politikai párt és minden politikus állandóan az általa is megrendelt és a nyilvánosság számára sokszor nem is elérhető közvéleménykutatási adatokat tanulmányozza és minden lépését megszondázza (pl. előzetes kiszivárogtatás alapján), mielőtt meglépné azt. Természetesen a politikai elit a propaganda eszközeivel a közvéleményt állandóan befolyásolni próbálja, de a "gerincesek" közül senkit sem lehet megvezetni. Akinek van határozott véleménye és szilárd - ellentmondásmentes - értékrendje, azt nem lehet egy plakáttal vagy TV-reklámmal elkápráztatni. Az ilyen propaganda csak azokra hat, akik arra vágynak, hogy nyájként tereljék őket az akolba.

És mi ebből a kiút? Hát az, ha az ember egyéni szinten változtat az álláspontján. A legjobban úgy lehet a korrupció ellen védekezni, ha nem enged a csábításnak (pl. nem próbálja lefizetni a rendőrt még akkor sem, ha az egyébként finoman céloz rá) és a nyilvánosság erejét használja fel (a közösségi média vagy a netes újságok erre kimondottan alkalmasak), ha egy hivatalnok kisistennek képzeli magát és elfelejti, hogy ő azért kapja a fizetését az adófizetők pénzéből, mert szolgáltatást nyújt az állampolgárok számára. Természetesen a változást kicsiben kell elkezdeni, mindjárt a családtagoknál. Így nem lehet hierarchia egy családban (a férfi legfelül, majd az asszony, esetleg előtte az anyós, és legalul a legkisebb gyerek), mert akkor csak ugyanazokat a szereposztásokat neveljük magunkba és a gyerekeinkbe, amit aztán öntudatlanul elfogadunk az állami intézményrendszerben is.

Vagyis megint csak marad az örök érvényű igazság: ha meg akarod változtatni a világot, változtasd meg magad.

Megjegyzés: A harmadik részben az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni tolerancia, a vallás szerepe a magyarok életében, az idegengyűlölet, valamint a nacionalizmus kerül terítékre.

surveys

130 komment

Címkék: kutatás korrupció elemzés értékrend hitvilág

A bejegyzés trackback címe:

http://anonymus-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr435647746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

@félázsiai 2llkedő:

A legjellemzőbb fideszes szolga a vidéki tudatlan öreg nő.

A legkevésbé fideszes a képzett városi fiatal férfi.

Ugyehogyugye.

Tudtam én, hogy faluszéli analfabéta öregasszony arca van a Fidesznek.
@én már a fény gyermeke vagyok:

És nem csak vén szipirtyó Orbán szolgahada, hanem még pipázik is.
A fidessz teljesen elkurvult, a nemzeti érzelmeket, a vallást, a komcsigyűlöletet csak a saját gazdagodására használja. Mocskosabbak mint már a szocik.
Olyan pofátlan gazdagodást mint pl. Orbán, Lázár, Bánki Erik, Rogán, Selmeczi, Kocsis Máté ritkán látni.

Kormányváltást, Orbán takarodj!
A fülkekétharmadot támogató nemzeti oldal

- utálja az iskolát, és leginkább kitartottként akar élni, valami alamizsnából.

A hülye vén kurva arca bontakozik ki a 2009-es fidesz-győzelemből.
@Altaïr:

"A bevezető végéig olvastam el: már addig tele volt alá nem támasztott vádaskodással.
Köszönöm, de nem kérek a magyargyalázásból."

Ez, és az általam belinkelt, egy átfogó, minden országban azonos módszerekkel készített, objektív nemzetközi vizsgálat.

Végig sem olvastad. Persze, hogy nem, a te szintedhez a MaNem passzol.

Magyargyalázás. Te és a fajtád vagytok az élő, megtestesült magyargyalázás.
@ob.szerver:
- Önmaguk nagyszerűsége feletti feltétel nélküli megelégedettség (erre játszik rá az összes populista)
- Saját hibáik, fel nem ismerése
- Saját kognitív korlátaik fel nem ismerése
- Mások hibáztatása a saját tévedéseik miatt

Magyarországon könnyű választást nyerni.
Az egész cikk et le lehetett volna írni két-három mondattal.
-pesszimisták vagyunk
-minden sz*ar, még a kilátások is (2009!!), de azért ..
-.. a fidesznek a k*rva annyját

Nem hiszem, hogy 2002ben ennyire szar volt a helyzet, mint ahogy azt sem hiszem, hogy az elmúlt négy évben romlott volna (lást közv. kutatási adatok). Persze aki nem "fideszes" (jobban mondva antifideszes), az szarul érzi magát mostanában. A "legkevésbé fideszes a képzett városi fiatal férfi" meg azért boldogan felmarkolja az egykulcsosból adódó pluszt (meg az ebböl adó lehetöséget a több pluszra), a gyerek utáni adókedvezményt meg a rezsicsökkentést. A zorbánkormány vesztesei (ha vannak ilyenek egyáltalán az elmúltnyolcévvel összehasonlítva) meg csak csak azért érdeklik a "legkevésbé fideszes a képzett városi fiatal férfiakat", hogy ártsanak a fidesznek. Mert ne mondja nekem senki, hogy Magyarországon bárkit is jobban érdekel a szomszéd vagy a hajléktalan nyomora, mint a saját boldogulása!
@én már a fény gyermeke vagyok:
Márai Sándor:
"Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a 'jobboldaliság' címkéjével ismert különös valamit; a tudatot, hogy ő mint 'keresztény magyar ember', előjogokkal élhet e világban; egyszerűen azért, mert 'keresztény magyar úriember', joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem 'keresztény magyar' vagy 'úriember', tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság igazi értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt harmincéves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen; talán megalkuszik, fogcsikorgatva, s mert önző és gyáva: bizonnyal hajlong majd az új rend előtt; de szíve mélyén örökké visszasírja a 'jobboldali, keresztény, nemzeti' világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni és aladárkodni a nagyvállalatokban, képzettség és hozzáértés nélkül. (...) Ez a fajta soha nem változik meg. De amíg ezeknek szavuk van vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet."
@ob.szerver: ti még mindíg nem jöttetek rá, hogy a választók gyalázása egy demokráciában nem hozza, hanem viszi a szavazatokat. Még akkor is, ha igazatok van (részben legalábbis), és a környezetben lévök boldogok, hogy jól megmondtátok.
(hozzátenném, hogy én meg 2002-ben meg 2006-ban tettem ugyanezt, de hát én is csak ember vagyok)
"Így aztán az a kérdés is felvetődik, hogy ez mennyire tekinthető képmutatásnak: csak valljuk ezeket a demokratikus elveket, de a gyakorlati életben már nem tartjuk fontosnak?"

Így van.

Szándékosan sarkítva a kérdést: a rendszerváltáskor mindenki örült annak, hogy most már a rendőr nem adhat csak úgy egy pofont a nekem/a gyerekemnek, mint eddig - ugyanakkor senki nem gondolt abba bele, hogy ez a nagyobb szabadság mindenkire vonatkozik: pl. a gicányokra is: már nekik sem adhat csak úgy a rendőr egy pofont, hogy "Gazsi, ez a tied, és ha még egyszer uborkát lopsz, akkor még kapsz egyet!"...

És ezt a magyar ember nagy-nagy csalódással élte meg...
Örült, hogy NEKI nagyobb a szabadsága, és megdöbbenve vette észre, hogy a "rossz embereknek" is nagyobb a szabadságuk...!

Erre az országra amúgy is régóta jellemző, hogy megszavaz minden törvényt, minden szigorítást, minden új szabályt - mert úgy gondolja, hogy rá az úgysem vonatkozik (illetve úgyis kibújik alóla) , és az egész majd másokon csattan.
A magyaroknak nincs értékrendje. Vagyis klasszikus értelemben nincs; helyette valami elferdült, torz izé van, amit még a szocialista korból hozott magával a társadalom. Amiben is: nem volt bűn kilopni a gyárból azt, amire épp szüksége volt az egyénnek (munkaidő alatt melózni szinte bűn volt,na de a GMK-ban, fusiban azonnal megtáltosodtak az emberek), a hivatalból az A4-es papírt, ceruzát stb... De ha véletlenül valaki 1 ceruzával többet vitt el, azonnal elítélték. Érdekes, részrehajló, sokszor minden empátiát nélkülöző "értékrend" alakult ki. Természetesen a rendkívül gyors felejtés is sajátunk. Emlékezhetünk páran még arra, hogy a "lámpavasas akasztás" követelés után pár évvel miniszterelnökké választotta az ország feledékenyebb része. Így megy ez mifelénk. Intelligensebb országok politikusai bizton irigylik a magyar kollégáikat emiatt.
@Hoppácska:
"ti még mindíg nem jöttetek rá, hogy a választók gyalázása egy demokráciában nem hozza, hanem viszi a szavazatokat."

Ó igen, nehogy szembesüljünk az igazsággal, a tényekkel!
Olvassunk inkább olyan felméréseket, hogy a magyar a leglovagiasabb, legvendégszeretőbb nép a világon!
@Hoppácska:
Mármint ezt @barli: -nak írtam :)

És persze ez a választók gyalázása. Vesd össze: "aki a kormányt szidja, az Magyarországot szidja."
@lavór:
"Vagyis klasszikus értelemben nincs; helyette valami elferdült, torz izé van, amit még a szocialista korból hozott magával a társadalom. "

Onnan is, meg az urambátyám-világból is, 1945 előtt.
Egy gyors szakmai megjegyzés az írás felénél tartva: Ha a szerző nincsen tisztában az átlag és a medián különbségével (mi több, kifejezetten egyenlőségjelet tesz közéjük), akkor a statisztikákat inkább nagy ívben elkerülni legyen szíves.
@Lacdelo:

Az érzés szubjektív teljesem. Mo-n az emberek túl sokat akarnak, ezért minden kevés nekik. Ez az elégedetlenség fő oka.
Ez a felmérés, már csak egy hosszú folyamat végeredménye. Miről van szó!
A Magyar ember találékony, alkalmazkodó. Nézzük Rákositól kezdve. Be kellett látni, hogy csak túlélő technika segít. beszolgáltatások megkerülési technikák. Feketén kereskedni, disznót vágni. stb. Hogy jó állásod legyen, vagy fizetésed és ezért be kellett lépni a párt6ba? Ott egye meg a fene.Majd mivel Rákosi túlzásba vitte elsöpörték. Majd jött Kádár, és jött a további ügyeskedés. Mindenki helyezkedett ügyeskedett, lefizetett ha kellett valami. És kialakult egy érdekes mentalitás a létfenntartásra és a, gyarapodásra is, akárhogy. Nem törődött senki azzal, hogy lopjuk a "közöst"! Mint ahogy most is ez megy folyamatosan, és ez már a zsigerekben van, szinte dicsőség! Kihasználja mindenki a kapcsolatait. Így tudsz álláshoz is jutni, mert a hirdetésre jelentkezhetsz ugyan, csak már be van töltve valakinek a valakijével. Ne álszenteskedjünk hát, de ha ezen nem változtatunk, ne rinyáljunk, hogy milyenek a politikusaink! Másik! Ragyogóan tudunk kifelé ártatlan báránykát mutatnunk, és mutogatni másokra, mert "/mindig más a hibás"/. A politikusaink meg rájátszanak és mi meg benyaljuk. Ez tehát nem a "rendszerváltásnak" csúfolt történet eredménye, hanem a háború utáni korszaké. BELE LETTÜNK KÉNYSZERÍTVE! Nem volt sok választásunk! Csak sajnos nem tudunk tőle szabadulni. Nem is könnyű.
@midnight coder:

BG-t ismerem a legjobban. Nos, a 80-as években ott nagyjából a magyar szint fele volt. Ez a rendszrváltozás után lement egynegyedre. Mostanában meg kétharmadon van.
Gyönyörű volt.
Ilyen finoman árnyalt Gyurcsányozást már rég olvastam. Látszik, hogy sokan élnek az orbáni elsíbolt pénzek töredékéből, amit koncként odavetnek nekik, és ilyen buta blogok írására fizetnek ki.
Az írásból (firkálmányból) az világlik ki leginkább, hogy laza halvány fingja nincs a szerzőnek a "legvidámabb barakk" kifejezésről, és ennek köszönhetően a szerző nem igazán fogja fel agyilag, mennyit számít a kiindulási pont és az ahhoz viszonyított fejlődés érzete.
@Reggie: Példája vagy az idézőjelbe tett igazságnak. Meggyőződésem, tapasztalatom, hogy azok szidják legjobban a kommunistákat akik a legtöbbet szakítottak a rendszerből.

Jó, közérthető a poszt, csak hosszú. Talán kevesebb tábla, több lett volna.
A magyarok értékrendje?
"Nekem ez jár, adjon ezt+ezt az állam, megdolgoztam érte, INGYEN"
ezekkel a kifejezésekkel 90%-ban jó leírható az értékrend...
@torró:

Jó meglátás. Annyival kell kiegészíteni, hogy a Kádár rendszer berendezkedett a vállalat hazahordására, a mai orbánista rendszer meg arra rendezkedett be, hogy a Kádári fizetések mellett senki semmit ne tudjon elvinni abból, ami orbáné és a haverjaié.
@torró:
Nem, ez csak rátett egy lapáttal. Az igazi gondok korábban kezdődtek, az urambátyám/nemesi világgal.
@micsoda?:

Tózse. Legvéresebb szájú kommunistázók a nyolcvanas években kötősök (gondolom páran tudják mit jelent) voltak, 600 nm-es házban élnek ketten, sírnak mint a fürdős luvnyák, mert minimálnyugdíjat kapnak, amiből érdekes módon fussa a kéthetenkénti wellness hétvégére.
"És mi ebből a kiút? Hát az, ha az ember egyéni szinten változtat az álláspontján. (.... stb)"
----------------------

- Igen, határozottan ez a kiút, de nem azon eszközökkel ahogy a szerző írja, mert kétséges kimenetelű és az egyéni szint egyben egyszeri életet is jelent.

A nagy biztonsággal működő (egyéni szintű) út kiválasztani azt az országot amit legjobban közelállónak találunk magunkhoz és jövőképünkhöz és oda költözni. Nem minden nehézség nélküli út ez sem, de gyakorlatilag csak magunkon múlik az eredménye - választani a meglévők közül sokkal kockázatmentesebb mint megváltoztatni a világot.
Szépséghibája, hogy akik erre nem képesek, azok benne maradnak a Magyarország nevű szociálfeudalista mocsárban - egy hasonló vállakozásba fognak mint Mózes, amiben biztos, hogy ők maguk nem érik el az ígéret földjét, de az utódaik sorsa is bizonytalan. Ha mégsem válik be, akkor azok újra ezen dilemma előtt fognak állni, nyakog a lében.

Egyéni szinten nem az a kérdés, hogy _esetleg_ vagy _talán_ hogyan változtatható meg a sorsunk, hanem gyakorlatban hogyan - _most_!
A nagyapám 100 éve hasonló helyzetben volt mint én ma, Széchenyi 180 évvel ezelőtt olyan kérdéseket feszegetett (Hitel) amik ma is rendezetlen problémák. Aki az országot akarja megváltoztatni, újabb hiábavaló 100-180 évbe vág bele - azaz még az ükunokái is ezt nyögik - hacsak el nem menekülnek. De az emberek semmiből sem tanulnak.
"És mi ebből a kiút? Hát az, ha az ember egyéni szinten változtat az álláspontján. (.... stb)"
----------------------

- Igen, határozottan ez a kiút, de nem azon eszközökkel ahogy a szerző írja, mert kétséges kimenetelű és az egyéni szint egyben egyszeri életet is jelent.

A nagy biztonsággal működő (egyéni szintű) út kiválasztani azt az országot amit legjobban közelállónak találunk magunkhoz és jövőképünkhöz és oda költözni. Nem minden nehézség nélküli út ez sem, de gyakorlatilag csak magunkon múlik az eredménye - választani a meglévők közül sokkal kockázatmentesebb mint megváltoztatni a világot.
Szépséghibája, hogy akik erre nem képesek, azok benne maradnak a Magyarország nevű szociálfeudalista mocsárban - egy hasonló vállakozásba fognak mint Mózes, amiben biztos, hogy ők maguk nem érik el az ígéret földjét, de az utódaik sorsa is bizonytalan. Ha mégsem válik be, akkor azok újra ezen dilemma előtt fognak állni, nyakog a lében.

Egyéni szinten nem az a kérdés, hogy _esetleg_ vagy _talán_ hogyan változtatható meg a sorsunk, hanem gyakorlatban hogyan - _most_!
A nagyapám 100 éve hasonló helyzetben volt mint én ma, Széchenyi 180 évvel ezelőtt olyan kérdéseket feszegetett (Hitel) amik ma is rendezetlen problémák. Aki az országot akarja megváltoztatni, újabb hiábavaló 100-180 évbe vág bele - azaz még az ükunokái is ezt nyögik - hacsak el nem menekülnek. De az emberek semmiből sem tanulnak.
Nagyon szomoró statisztikák - és nagyon hasznosak. Érdemes lenne azon elgondolkodni, mi tartja fenn ezt az állapotot. A rendszerváltás kudarca, kulturális értelemben.
A demokrácia az olyasmi, hogy az ember megpróbál(!) objektíven(!) igazságos lenni mindenkivel - saját magával, és azokkal is, akik közel állnak hozzá.

Viszont:
"A magyar nem szokott igazságos lenni, hanem szeret másokat sértegetni, s mivel ez neki nem fáj, azt hiszi, azoknak sem fáj, akiket sért." (Széchenyi)
@Hoppácska:
Lehet még fokozni? Lehet. Csak gondoljunk bele milyen vér keveredések történtek nálunk. Akár a honfoglalásig visszamehetnénk, mert már a történészek ezt is vitatják, de! Mária Terézia idején a nyugati ország részt/ Dunántúl, nehogy valaki belekössön:)), Majdnem teljesen újra kellett telepíteni. Kérdés nem e jártunk akkor úgy mint Ausztrália, mint tudjuk az angolok fegyenceket, illetve, "unszociális" egyéneket telepítettek be, /érdekes, mégis jobban állnak ma mint mi/. Csak ők fejlődtek!
"Korrupció eredete és okai

Magyarországon a politikai és gazdasági átalakulást széles körben elterjedt korrupció kísérte. Az erőforrások szűkössége, illetve rossz elosztása, a túlbürokratizált jogi és közigazgatási rendszer, valamint a kölcsönös szívességek hálózata továbbra is a korrupció strukturális előidézői. A társadalom jelentős változásokon ment át, ami aláásta az általánosan elfogadott viselkedési normákat (erkölcsök lazulása) és erősítette a korrupciós tendenciákat."

köszi.
@szamarhegy: Ezt nem rég az mszps-ek is javasolták, nagy helyeslés közepette...
@félázsiai 2llkedő: Ez a "nekem jár" mentalitás inkább a liberális és a volt kommunista sajátja.

A probléma ugyanis az, hogy nekik tényleg járt.
@♔bаtyu♔:
"Ez a "nekem jár" mentalitás inkább a liberális és a volt kommunista sajátja. "

Persze, meg a zsidóké és a cigányoké. Ki másé?
@Heep Uriás: Egy kicsit előítéletes vagy, nem?
Ez a poszt arról szól éppen, hogy mi magyarok termeljük ki a politikusainkat mindkét oldalon. Ha a többi bejegyzésemet is elolvasnád, akkor azt is észrevennéd, hogy a baloldalt sem támogatom. És arról sem nyilatkoztam, hogy kire kellene szavazni. AZt mnindenki tegye a szíve szerint. Én csak arról írtam, hogy amilyen a mosdó, olyan a törülköző.
Hogy fáj az igazság. Megértem.
Amúgy Románia biztosan kénytelen fordult az IMF-hez fordulni segítségért, de még más országok is voltak Mo. kivül, akik akor segítségre szorultak. Görgögországban, Spanyolországban messze nagyobb volt a munkanélküliségi ráta, mint amennyi 2010-ben Mo. volt, és aki járt már Romániában az tudja, hogy ott az élet még keservesebb, mint itt.
@♔bаtyu♔: "Ez a "nekem jár" mentalitás inkább a liberális és a volt kommunista sajátja."

A "ne mi nyerjük a legtöbbet"-ből mára mi nyerjük a legtöbbet lett.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

Ez a poszt inkább arról szól, hogy egy oldal van csak az országban.

A fideszes 90%,

amelyik egy kézcsókkal kolduló vidéki öregasszony értelmi szintjén gondolkozik.

Nincs két oldal.

Legalábbis 2010-ben még nem volt.

Azóta nem született olyan sok újszülött.
@Reggie: A gyülőlködéssel és öldökléssel semmire sem megyünk, ez a több évszázados tapasztalat alapján ideje megtanulni.
Amúgy a többség nem is akar szembenézni az állampárti múlttal.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

Mivelhogy most is állampárt van, nem is szükséges.

Az Orbán rendszer pártallama élőben nézhető.
A magyarok értékrendje: mindig a másik oldal, amazok" a hibás. Mi nem. Mi sose.
@ob.szerver: Én és a fajtám? Hát a jó kurva édes anyádat.
@barli: Ha csak abból az előítéletedből indulsz ki, hogy ez a poszt egy választási kampány a baloldal számára, akkor ne csodálkozz, ha csak annyit vagy klépes felfogni, hogy a választókat gyalázza. :-)

Inkább indulj ki abból, hogy ez egy pártsemleges bejegyzés, amit tükrőt tart a magyarok többségének.
Értem én, hogy nem tetszik amit lászt, de amíg nem nézünk szembe vele, addig nem is fog megváltozni.
@Hoppácska: Az mindig elképeszt, amikor egyesek csak az orrukig látnak el. A cigányok nem genetikailag meghatározottan lopnak, legfeljebb a környezetük miatt átöröklödhet egyesekbe ez a fajta mentalitás. Főleg, ha a többség még ki is rekeszti és esélyt sem ad másra. Mint ahogy a magyarok esetén is egyik generációról a másikra átöröklödnek a posztban leírt viselkedési minták és értékrendek.

És az természetesen az idegengyűlölő embereket már az sem zavarja, hogy az igaz magyarok közben 1000x többet lopnak el mindkét oldalon. Pontosabban csak a másik oldal lopásai zavarják, a sajátjaira mindig talál igazolást (legtöbbször arra hivatkozva, hogy hát a másik oldal is lop).
@OkoskaTo:rp: De tisztában vagyok vele, de a magyarok többsége nem. Ezért használtam az átlag szót.
A magyarok csalódtak a rendszerváltásban?
Mert nem volt az. A kommunisták maradtak a helyükön, csak most polgármesterek lettek. Nem volt elszámoltatás, az ügynöklisták titkosak. Hát ezért.

A magyarok csalódtak a piacgazdaságban.
Mert most nincs piacgazdaság. A piacgazdaság a vállalkozások szabadságán alapuló termelési forma. De ma mindenhez engedély kell, meg 1 millió papír, csak az vállalkozik, aki átgyűri magát ezeken. Ez nem szabad vállalkozás.

A magyarok csalódtak a politikusokban, a többpártrendszerben.
Mert nem az. A többség a régi komcsik maguk, vagy azok leszármazottai. A politikus törvényekkel elérhetetlenné és sérthetetlenné tette magát, így szarik a választóira meg a nyilvánosság kontrollra, csak a meggazdagodásával törődik.

Ez igen messze van pl. egy amerikai politikus hozzáállásától.
Azért azt, hogy rosszabb kedvűek a magyarok még az oroszoknál, ukránoknál is, arra részben magyarázat, hogy a "rencerváttás" előtt mi voltunk a legvidámabb barakk, a bezzegország, ahol már majdnem piacgazdaság van.
A politika azt sugallta, hogy már csak pár kis lépés, és minden olyan lesz, mint amit a Mariahilferstrassén megtapasztalt sok honfitársunk.
Azután amikor megszűntek tömegesen a munkahelyek, és a butikos is csődbement, mert már nem lehetett minden bóvlit eladni, az betett a tömeges önbizalomnak.
Ehhez képest az oroszok, ukránok jóval többet fejlődtek, merthogy jóval lejjebbről is indultak.
@Don Quixote de la Ferko: "laza halvány fingja nincs a szerzőnek a "legvidámabb barakk" kifejezésről,"

Dehogynem. Erdélyi magyarként (kisebbségként egy román nacionalista közegben) maga volt a paradicsom. Mert a keleteurópai országok közül a román diktatura volt a sötétzárka. És abból kinézve a magyar valóban a legvidámabb baraknak tünt, ahol szíveen éltünk volna.
@doominogame:
Ne feledkezz meg arról, hogy a magyar politikus egyben magyar ember is.
@Hoppácska: Sajnos ez nem igaz. Ahogy az ember politikus lesz, azonnal elfelejti honnan jött, mit ígért, hogy kell emberként viselkedni (pl. rendőri igazoltatás). Onnantól csak a felfelé törekedés, a közösből való minél nagyobb kiharapása a cél. A politikus nem ember. Nem él akként, nincsenek olyan céljai, mint egy normál embernek. Egy külön állatfajtává válik.
@doominogame:
Ezt csak szeretné hinni az ember.

De sajnos nem. A magyar politikus valóban "romlik" amint politikus lesz - de alighanem azért, mert a korábbi környezetében meg se tanulta, bele sem ivódott, hogy "hogy kell emberként viselkedni".

"Onnantól csak a felfelé törekedés, a közösből való minél nagyobb kiharapása a cél."
Előtte is. Éppen azért lesz politikus, mert rájön arra, hogy a fenti célok legkönnyebben így érhetők el...
jó poszt, lehet, hogy kettészedve nem lenne ilyen sűrű azért.
@Hoppácska: A politikusokra is csak az a mondás igaz, hogy ha meg akarod ismerni valaki igazi személyiségét, akkor adjál neki hatalmat.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Attól hogy kimoderálsz, ez attól még baromság. épp az a link cáfolja, amit kimoderáltál.
@barli:

"a választók gyalázása egy demokráciában nem hozza, hanem viszi a szavazatokat."

Miféle gyalázása? Ez a vizsgálat és a Tárki-féle ugyanazt állítja. Ennek a népnek a gondolkodásmódja és értékrendje nem európai és még a környező országokétól is eltérő. Legközelebbi szellemi rokonaink az európai és ázsiai poszt-szovjet népek. Mondhatnánk, hogy Orbán egy zseni, mert ráérzett erre, de még ez sem lenne igaz. A keleti nyitás nevű bullshit számára kényszerpálya, nyugati elutasítottsága és kiközösítettsége okán. Be kell látni, hogy idegen test vagyunk Európában. Az, hogy ez hova vezet gazdaságilag és társadalmilag, teljesen nyilvánvaló. Ahogy az is, hogy ebben a társadalom európai mentalitású része nem kíván részt venni.
Nem állampárti múlt van itt emberek, mert a magyarok szellemi debilsége ma is pont olyan mint ahogy azt Márai vagy 90 éve megírta. Meg mint ahogy Mária Terézia alatt "Életünket és vérünket!" adták az agyhalottak. Meg mint ahogy a magyar már 1000 éve próbálja utolérni a nyugatot (a szellemileg, gazdaságilag fejletteb embereket), de eddig se tudta és ez után se fogja tudni (ráadásul a leszakadás hótfix a következő 10 évre!!)

Szóval csak egy következtetés maradt: bár minden magyar valami kirívó okosnak képzeli magát, valójában a 70%-uk szellemi képessége a világ megértésére a PISA-károsult 15 éves gyerekek szintjén mozog. Ez a 70%-nyi Átlaghülyemagyar generációról generácóra újratermeli magát.

Nincs más választás: akinek nem kell hogy az IQ ostobák uralkodjanak felette az egész életében az vagy kőgazdag lesz és szarik rá, hogy 9 millió agyhalott marha hempereg mellette a moslékban. Vagy fogja magát aztán emigrál egy fejlettebb IQ-jú országba.
@♔bаtyu♔: Ez egy vélemény, a belinkelt blogod szinvonala pedig - sajnálom - de nagyon messze áll tőlem. És nem szeretném, ha azt nálam reklámoznád.
@high up!:
Igaz, csak az ezzel a baj, hogy egy hülye sokkal inkább megsértődik, ha lehülyézed, mint aki tényleg ismeri önmagát, ezért lepereg róla.
A kellemetlen igazság szembe mondása a legsértőbb.
@kód: ez szép volt :)

@barli: akkor most őszintén, ezeknek a pártoknak az őszinte elkötelezettjei nem hülyék? mert én igazán nem tudok jobb kifejezést arra ha valaki azért rajong aki megnehezíti az életét... ez is azt mutatja, hogy a személyi kultusszal járó kommunizmus nem múlt el nyomtalanul. nagyon sokan apa-fiú viszonylatban látják kapcsolatukat a hatalommal, a pártokkal. és lássuk be ez nem egészséges.
@OkoskaTo:rp: nekem a posztban a kedvenc ábrám az volt, ahol egy egyenest illesztettek, majd az r2 értéket is oda írták (0.2), ami jelezte, hogy egyáltalán nem jó az illesztés...
Már majdnem jó ez a poszt. Kiválóan ismertet felméréseket, amelyek azonban különböző szintűek. Pl. a Transparency International felmérései komolytalanok, ezért kilógnak a sorból. A TI egy tipikus médiaszervezet, amelynek szakmai mélysége 0.

A megoldási javaslatok is gyenge rész benne - nem mondja meg a poszt igazából, hogy mitől lehetne a társadalom szemlélete más?
Mitől javulhatna a helyzet, hogyan lenne elérhető, hogy a magyar társadalom jobabn higyjen a kapitalizmusban, és komolyabban vegye a demokráciát, illetve türhetetlenebbnek tartsa a korrupciót? A felmérések utalnak arra, hogy a magyar társadalom soha nem vélekedett ezekről a kérdésekről "helyesen" (értsd: a szerző által eszményinek tartott módon), még akkor sme, amikor ment a szekér Magyarországnak...

A baloldal számára a leglényegesebb kérdés az, hogy tényleg azokkal lehetne változtatni a szemléleten (és a tényleges helyzeten), akik az egésezt okozták? Értsd a szocik, mint utódpárt, és a belőle kinőtt képződmények, pl. DK. Amit volt komcsik vezetnek. Vagyis annak az egykori hatalomnak az egykori hívei, amely a társadalom mai téves gondolkodásáért felel.

Ha radikálisan szakítani akarunk a jelennel, akkor előbb radikálisan szakítani kell a múlttal, ugye?
@arckönyv: de hülyék. Nem is vagyok "őszinte elkötelezettje", csak látom, hogy a hatalmas baromságok mellett itt-ott csinálnak valami értelmeset is. Eddig még nem volt ilyen. Az összefogással meg ezután sem lenne.
A személyi kultuszról meg lehet, hogy nem is a Viktor/Feri tehet, hanem az idióták, akik rajonganak értük.
Bírom amikor ezzel a Márai idézettel és Máraival érvelnek egyesek. A 99%-uk nem tudna Máraitól egy darab művet sem felsorolni gúgli nélkül, de nem probléma, lapozzunk.Amit Márai a 'keresztény magyar úri emberekről' írt azzal egy a probléma béláim, a II.vh után a szerepüket egy az egyben átvették azok akik most baloldalinak, európainak hazudják magukat, korábban szocialisták voltak meg maguk sem tudják éppen micsodák.
@szonár:
"Értsd a szocik, mint utódpárt, és a belőle kinőtt képződmények, pl. DK. Amit volt komcsik vezetnek."

A fideszben is annyi a volt komcsi, hogy ihaj.

"Vagyis annak az egykori hatalomnak az egykori hívei, amely a társadalom mai téves gondolkodásáért felel."

Ezt csak egyesek gondolják így. A téves gondolkodás nem 50-60 éve kezdődött...
@szonár: "A felmérések utalnak arra, hogy a magyar társadalom soha nem vélekedett ezekről a kérdésekről "helyesen" (értsd: a szerző által eszményinek tartott módon), még akkor sme, amikor ment a szekér Magyarországnak..."

Nem arról van szó, hogy mi a helyes és mi nem. Hanem arról, hogy mindennek következménye van. A mai politikai elitet a magyar társadalom termelte ki a fent bemutatott értékrendek alapján.

És az nem segít, ha állandóan a másik oldalra mutogatunk. Írtam én bármi jót az "Összefogásnak" nevezett baloldalról??

Ajánlom figyelmedbe a "Vesztes csapaton ne változtass Magyarország!" bejegyzésemet ebben a témában.
@barli: félig meddig. van igény rá ők meg rájátszanak... azt meg nem jelenteném ki, hogy a korábbi kormányok alatt nem történt semmi értelmes. én inkább mondanám, hogy egálban vannak ezen a téren. az okozott kárban sem maradnak el egymástól. az első fidesz kormány és az első mszp kormány még értelmesebb dolgokat vitt véghez mint az utóbbiak. inkább éreztem, hogy az a cél, hogy a teljesítménnyel győzzék meg az embereket. legalábbis mai szemmel. az, hogy a 2002 után eluralkodó populizmus, amit a fidesz kezdett csúcsra járatni első kormányzásukkor, majd az mszp is ráállt, teljesen rossz irányba vitte el a politikát, ami a választók felelőssége is, ugyanis tömegek voltak vevők rá. ma meg ott tartunk, hogy a hülyítés, a propaganda sokkal fontosabb szerepet játszik mint a valós teljesítmény.
@Hoppácska: Gondoltam, hogy valaki rögtön elő fogja szedni "hogy de a fideszben is annyi a komcsi, hogy ihaj!".
Eltekintve attól, hogy azért mégiscsak az mszp az utódpárt, valójában ennek a jelentősége jelenleg 0. Abból a szempontból, hogy a baloldal tud-e, és ha igen, hogyan változtatni a társadalom téves szemléletén, semmi jelentősége nincs annak, hogy az ellenoldal, olyan, amilyen.

A társadalom téves szemlélete pedig nagyrészt a Kádár-rendszer következménye. Valóban igaz, hogy az urambátyám világ nem a Kádár-rendszer idején kezdődött, de fennmaradt, illetve újratermelődött e rendszer alatt úgy, hogy beszélni sem volt szabad róla. Miközben a világ más, szerencsésebb részein egyre hatékonyabban léptek fel a tiszta verseny érdekében.

A kapitalizmus-ellenesség és a demokrácia lenézése azonban egyértelműen a Kádár-korszak terméke, a "jó" szocializmusba vetett hit következménye. Holott ha valamikor, akkor most lehet fellépni ellene - a társsadalom most elemi erővel szembesül a hitelből fenntartott jólét hosszútávú következményeivel. A Kádár-rendszer éppen ezt csinálta.
@szonár:
Igen sejtettem, hogy neked ez a véleményed, hogy minden bajról csak az egyik oldal tehet, csak nekik kellene változniuk, illetve eltűnniük.
Ja.
Fentebb ezt írtam:
@Hoppácska:
@Anonymus Gesta Hungarorum: Azért én kiolvasni vélem a posztból, hogy mi a T. Szerző által helyesnek gondolt értékrend - és egyetértek vele. Abban igaza van a szerzőnek, hogy a társadalom nem ezeket az értékeket vallja (vagy nem elsősorban), ahogy ezt a bemutatott, alapos felmérések is igazolják.

Nem a szerzővel szembeni kritikának szántam a baloldalról írtakat, egyszerűen egy kérdést akartam feltenni, abból kiindulva, hogy az itt posztolók nagy része - felteszem - értékrendje alapján inkább baloldali, illetve jelenleg a baloldal lenne az, amelyik "korszakváltást" hírdet, amelyhez persze elengedhetetlen - szerintem - egy előzetes szemléletváltás a társadalomban.

Egyetértek azzal, amit a szerző ír, hogy mindenki, aki változást akar, először a saját környezetébe változtasson, illetve járjon előől a jó példával. Csak annyi, hogy szerintem ez kevés, a mást akaró embereknek össze is kell fogni. Mert a felmérések azt mutatják, hogy kevesen vanank, és elszigetelt cselekedetik - bármennyire is pozitívak - nem feltétlenül fogják elérni a többésg ingerküszöbét. Tehát ezt gondoltam tovább akkor, amikor a baloldal peroblémáját vettem elő.
@barli: Tudod a legtobben ugy vannak vele, hogy baszhatjak az egykulcsost, meg a rezsicsokkentest, ha nincs melojuk vagy megszunt a munkahelyuk.
@Hoppácska: Senki nem mondta, hogy minden baj forrása csak egy oldal, de úgy látom, Te nem változtatni akarsz, hanem megsértődni.
@szonár:
Megsértődni? Nem azt nem teszem :)

Csak vitatkozni sincs kedvem azokkal, akik az egyik oldalt hibáztatják.
@Szelid sunmalac: kevesebb munkahely van ma mint 2010 elött? (akár közmunkával, akár nélküle)
@barli: Szerinted a kozmunka munkahely? Egyebkent a valasz: igen! Kozmunka es a kulfoldi munkavallalok nelkul, akiket kegyesen beleszamol a kormany, bizony joval kevesebb van.
Jó kis összefoglaló, de ahogy láthatod a kommentekben, semmi értelme nem volt :) hogy is van az az idézet? "se gyöngyeiteket ne hányjátok a disznók elé, hogy meg ne tapossák azokat"? Jöhetsz te akármivel, az egyik oldal idiótái ezt hörgik, a másiké azt hörgik, gondolkodás nélkül persze... :)
A magyarok szarból vannak.
@holinthewol:

Nincs két oldal.

A fentiek szerint még 2009-ben volt 10% önálló életre is képes ember a 90% vérszívó csicska között,

de a vérszívó csicskák megcsinálták ide az Orbanisztánt,

és a 10% magabíró polgár többsége valszeg már el is hagyta az országot.

Vagyis - nincs két oldal.

Fidesznyikek fideszkednek Fideszországban.
@szonár:

"tényleg azokkal lehetne változtatni a szemléleten ..... annak az egykori hatalomnak az egykori hívei, amely a társadalom mai téves gondolkodásáért felel."

Nocsak. És mégis hogyan kezdhetnének neki, mármint, hogy szakítsanak azzal, ami az egykori hatalomra emlékeztet, hogy végre ne legyenek hibáztathatóak a társadalom téves gondolkodásáért?

Néhány tippem azért nekem is van:
- kezdjenek vallásosan hinni egy tévedhetetlen és leválthatatlan vezetőben és kövessék tűzön-vizen át
- érezzék felsőbbrendűnek az autokráciát a demokráciával szemben, és ügyet se vessenek a demokratikus intézményrendszer leépítésére
- higgyenek az állami tulajdon elsőbbségében a magántulajdonnal szemben
- Bízzanak az állam árszabályozó szerepében a piaccal szemben
- természetes szövetségeseiket ne a nyugaton, hanem a keleten keressék
- menjenek el 300 ft-ért népszavazni, de magasról szarjanak arra, 3000 milliárdot szakmai és társadalmi konzultáció és nyilvános háttérszámítások nélkül költ el a kormány
- Vessék el az öngondoskodás formáit, mert az állam majd úgyi gondoskodik róluk
- Ne az öntevékenységben és a teljesítményben higgyenek, hanem az állami direktívákban, hiszen az állam jobban tudja, hogy mi a jó nekik.

És még lehetne folytatni. Tehát, ha ezeket megfogadnák végre, akkor már nem lennének többé felelősök a társadalom téves gondolkodásáért, ugye?
Kertész Ákosnak igaza van, miszerint ez egy genetikusan alattvaló nép, mégis felháborodott rajta mindenki, pedig gondolkodni kellene sértődés helyett. A világszemléletünk miatt vagyunk ott ahol, a világszemléteünk miatt olyan a történelmünk, amilyen, a világszemléletünk miatt lehettek nálunk kun bélák, rákosik, kádárok, orbánok, széthúzás, és bálványok imádása. Egy értelmes nép nem engedett meg magának ilyen vezetőket mint ami nálunk voltak, vannak.

Adynak is igaza lett, ő is elég szépen pocskondiázta, kritizálta a magyarságot, csak úgy mint Kertész.
Menjünk vissza Ázsiába...lehet tényleg ott a helyünk, nekünk nem való a demokrácia. Bár én inkább nyugatra mennék.
@a 17 éves Parker Schnabel:
Bezzeg 2006-ban amikor a miferinkre szavaztak, na akkor még értelmesek és legfőképpen demokraták voltak a magyarok!!!
De aztán jött a patásorbán és 2009-re kirohasztotta az összesből a demokratikus értékeket és mindből nácizombit csinált a rémhírTV-ből küldött halálsugarával!!!
@Mérnork:
Jaja. Értelek.

De ha emlékezel, akkor a miferink azután győzött, hogy 2004 decemberben letette a voksát a kettősállampolgárság ellen.

Ez volt a szimpatikus a 90%-nak.

Emlékezz, hogy csak 1 millió szavazott a kettőskékre.
Az az 1 millió szavazó volt a 10%, és a többi a 90%.

Aztán felejtettek a debilek és rögtön jöttek 2006-ban, hogy Orbánt akarják.
Ezek a felmérések és a következtetések nagyon jók bár a végkövetkeztetések nem állják meg a helyüket.
Ez az ellent mondás, azért áll fent, mert a szerző szerint létezik egy idealizált gazdasági és politikai állapot.
A következtetésekből jól látszodik, hogy a többség más fajta demokráciát és gazdaságot építene mint azt Német ország teszi.
Magyarán leginkább egy király nélküli királyságra vágynak, ahol a politikai és értékrendek közötti egyensúlyt az "álkirály" tartja fent, de nem szólhat bele a kormányzásba és kormányfő állításba. Az adatok szerint a kormányzatot valamilyen lokális alapon egymásra épülő rendszerként szeretnék látni, úgy hogy a lehető legtöbb döntés az emberek közelében történjen.

Valójában a gazdaságra is ezek vonatkoznak. Azt szeretnék az emberek, hogy minél közvetlenebbül szólhassanak bele az adójuk elköltésébe, és annak felhasználása lehetőleg hozzájuk minél közelebb történjen.

Ha nem egy idealizált képhez viszonyítjuk az adatok egyből nem is ellentmondásosak, csak azt mutatják meg, hogy a többség milyen országban szeretne élni.
@BigPi:

Esse igaz.

Mert a Paksot Orbán Moszkvában döntötte el egymaga.

És az emberek nem lázadoznak.

Pedig, ha ránézel a térképre, akkor Moszkva nincsen minél közelebb az emberekhez és nem is szólhatott bele az égvilágon senki.

Úgyhog pont a fordítottja igaz.

Ezek az emberek nem akarnak semmibe beleszólni, csak lehajtott fejjel nyalni a nyalhatót.

Ez Orbán többsége.
@Altaïr: Ne olvasd el, csak a grafikonokat nézd meg. Elég tanulságos.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

Akkor érted már, miért nevetséges ez a cikk?
@Anonymus Gesta Hungarorum:

Mert 100 méteres síkfutásban azt hasonlítod a 10 méterről indulóval, aki 80 méterről indult. Hamisak a kezdőadatok.
@Don Quixote de la Ferko: Kifejtenéd bővebben, hogy milyen kezdőadatok hamisak SZERINTED?
@Anonymus Gesta Hungarorum:

"laza halvány fingja nincs a szerzőnek a "legvidámabb barakk" kifejezésről,"

Innen indulj el másodszor is. Ha nem tudod összekapcsolni őket, akkor felesleges magyarázni.
@Anonymus Gesta Hungarorum:
"Hogy fáj az igazság. Megértem."

Ja, hogy ez az igazság? Én meg azt hittem, hogy csak egy vélemény. Elnézést kívánok. Én hülye meg vitatkozom itt, mikor te megtaláltad a bölcsek kövét, és az abszolút igazságot. Ebben az esetben tényleg nem is kell bizonyítanod semmit, beszélhetsz nyugodtan a levegőbe...
Már csak az a kérdésem, hogy az összes bejegyzésedet tekinthetjük egyfajta isteni kinyilatkoztatásnak, vagy csak ezt?
@Don Quixote de la Ferko:
"Innen indulj el másodszor is. Ha nem tudod összekapcsolni őket, akkor felesleges magyarázni."

Amíg magas lovon ülsz, addig valóban fölösleges magyarázkodnod. Az ilyen fajta lekezelés nem vezet sehova, és te sem leszel több.
@Heep Uriás:

"Én meg azt hittem, hogy csak egy vélemény"
Jól hitted, az én bejegyzéseim is csak egy vélemény a sok közül.

Viszont "a fáj az igazság" kijelentésem a beágyazott nemzetközi mérésekre vonatkozott. Ezek számomra is nagyon meglepőek voltak, de egyben érthetőbbé is teszik, hogy miért elfogadott Orbán politikája.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

Jó nekem az alacsony ló is. Ha nem érted az összefüggéseket, miért írogatsz statisztikáról?

Segítek:
"legvidámabb barakk"
"különböző indulási pozíciók" (ne keresd, nem idézet, összefoglalás)
"nem összehasonlítható adatok" (ne keresd, nem idézet, összefoglalás)
@Don Quixote de la Ferko: "Ha nem érted az összefüggéseket, miért írogatsz statisztikáról?"

Ez persze nem is lekezelés, ugye?

A segítség ott kezdődik, ha kifejted pontosan mire gondolsz. A homályos utalgatások ettől messze állnak.
@Amadeus62: hogy jön ide Ady?
magát kérdeztem. mi maga? gondolom, nem magyar. vagy ha igen akkor az ostobább fajta. de szerintem simán csak náci, mint az idézett KÁ.

maga szerint melyik "az értelmes nép", aki genetikilag felsőbbrendű? nosza, öntsön tiszta vizet a pohárba!
Azt hiszem, a témába vág az alábbi, Értékrendetlenség c. írás is:

nviliam.blog.hu/2014/07/13/ertekrendetlenseg