HTML

 

">

Bemutatkozás

Ez a blog válaszokat keres a miértekre, amik mindenkiben megfogannak. Nem az ellentétekre, hanem a hasonlóságokra hívja fel a figyelmet. Nem elválaszt, hanem egyesít. Hiszen mindannyian egyek vagyunk, egy végtelen nagy és értelmes multiverzum részei. Akik most, ebben a pillanatban egy Föld nevű űrhajóban száguldunk az emberi elme által ismert Univerzumban.

Facebook

Twitter

Oldallátogatottság

Friss topikok

Címkék

adó (1) agresszió (1) álom (1) amerikai álom (2) Ángyán József (1) áramlás (1) árvíz (3) árvízi védekezés (1) bank (2) bizalom (1) boldogság (1) brokerbotrány (1) családon belüli erőszak (1) demokrácia (2) diktatúra (2) diktatúra kiszolgálói (2) egzotikus fürdőhely (1) elemzés (3) emberi tulajdonságok (1) empátia (1) energiacella (1) energiahatékonyság (1) epigenetika (1) értékrend (5) érzelem (1) félelem (3) filmkritika (2) földtörvény (1) függőleges kert (1) gazdaság (2) gazdasági válság (6) hagyományos média (1) halálfélelem (1) hazugság (2) hitel (2) hitvilág (2) homoszexualitás (1) Horvátország (1) hó fogságában (1) ideghálózat (1) ikertornyok (1) infláció (2) ismeretlen (1) kamat (2) képmutatás (1) kísérlet (1) kitelepítések (1) klientúra (1) klimaváltozás (1) koncert (2) kőolajcsúcs (1) környezeti katasztrófa (1) korrupció (2) közösség (4) közösségi média (1) központosítás (3) kulisszatitkok (1) kutatás (2) lehallgatás (1) lélek (1) lentről felfele építkezés (1) maffiacsalád (1) márc. 15. (1) másság elfogadása (1) megbontó felfedezés (1) melegfelvonulás (1) mellrák (1) Nagy Testvér (1) nemzeti egység (1) nőgyűlölet (1) nők bántalmazása (1) nők közösségformáló szerepe (1) nyájszellem (3) nyaralás (1) olajcsús (5) olajhiány (1) olajpala (1) önhipnózis (1) önszerveződés (2) önzetlen segítség (1) önző gén (1) Orbán Viktor (6) összeesküvés elmélet (2) palagáz (4) parlamenti képviselő (1) parlamenti választások (1) pénz (2) pofon (1) politika (1) propaganda (3) pszichológia (2) pszichológus (1) robbantás (1) sokkos állapot (1) Szaúd-Amerika (3) Széles Gábor (1) szerelem (1) színjáték (1) társadalmi változások (1) természet (1) terrorizmus (1) titkosszolgálat (1) tolerancia (1) totalitárius rendszer (1) unortodox politika (1) választás (1) választások (2) változás (1) Valutaalap (1) városszépítés (1) végtelen nővekedés (4) vezető olajexportör (1) villamos (1) vízcsúcs (1) Yanni (1) zene (1) Címkefelhő

A nemzet(ek) felügyeletére létrehozott ügynökség?

2013.06.13. 22:33 Anonymus Gesta Hungarorum

A múlt hét pénteken robbant ki a lehallgatási botrány az Amerikai Egyesült Államokban, de a dunai árvíz miatt ez hír nem kapott nagy nyilvánosságot a magyar médiában. Az ár levonultával azonban már több hír is megjelent, főleg hogy a külföldi nagyobb hírportálok mindegyre újabb részletekkel jönnek ki, sőt újabb szaftos morzsákat ígérnek a közeljövőre is. Így a botrány csak egyre dagad és ma még senki sem tudja mik lesznek a következmények.  Eltekintve attól, hogy minden újságnak és hírportálnak elsőrendű célja a célközönség lankadatlan figyelmének fenntartása, az ügy mindenképpen az egész emberiség szempontjából is fontos, és nem szabadna, hogy az egész eset a közöny falába ütközve ismét eltűnjön a süllyesztőben. A jelenlegi lehallgatási ügyet a The Guardian robbantotta ki, amikor a lapban közölte azt a titkos dokumentumot, amely szerint az Egyesült Államok megfigyelési és adatgyűjtési kéréseket elbíráló szerve, a Foreign Intelligence Surveillance Court (FISA) három hónapra (egészen 2013 július 19.-ig) titokban engedélyezte az FBI-nak, hogy a Verizon nevű amerikai telekommunikációs cég előfizetőinek összes hívásadatát –  a konkrét beszélgetések hangfelvételeit leszámítva – rögzítse. Még ugyanezen a napon az amerikai Washington Post is megszellőztette a PRISM (Prizma) nevű program létezését. Mielőtt belemennénk a jelen események részleteibe, vizsgáljuk meg az egész ügynek a hátterét.

Az Amerikai Egyesült Államokban van egy kormányzati szervezet, amelyik felelős a külföldi kommunikáció lehallgatásáért, beleértve a kriptográfiai elemzést, továbbá felelős az Egyesült Államok kormányának kommunikáció és információtechnológiai védelméért akár  kriptográfiát is alkalmazva. Ezen kormányzati szerv neve National Security Agency (Nemzetbiztonsági Hivatal vagy Nemzetbiztonsági Ügynökség), röviden NSA és az USA Védelmi Minisztériumának alárendelt titkosszolgálata. Ezt a szervezetet még Truman elnök hozta létre a hidegháború elején - 1952-ben - teljes titokban. Az NSA alapításának célja volt, hogy megakadályozza "külföldi ellenfelek hozzáférését érzékeny vagy titkosított nemzetbiztonsági információkhoz", valamint gyűjtsenek "hírszerzési információkat külföldi jelekből  hírszerzési és elhárítási szempontból és támogassák a katonai hadműveleteket". Miközben az indulás évében csak mintegy 7600 alkalmazottja volt az ügynökségnek, mára már több, mint 30 ezer alkalmazottjuk van és egy az NSA honlapjára feltett 2002-es dokumentum szerint a legtöbb matematikust alkalmazzák az USA-ban, de lehet a Földön is. A politico.com szerint az NSA egy 2 milliárd dolláros adatközpontot avatott fel titokban nemrégiben Salt Lake City-n kivül, mely várhatóan ez év őszén kezdi el működését. Ügynökségi tisztviselőkre hivatkozva azt írja az idézett portál, hogy az új adatközpont tárolási kapacitása zettabájtokban (a terrabájt egy milliárdszorosa) lesz mérhető. Amúgy a zettabájt fogalmát a tároló kapacitás mérésére is éppen az NSA vitte be a köztudatba a wikipédia szerint.

Az NSA főhadiszállása ("fekete doboza") Fort Meade-ben, Maryland (Forrás: wikipédia)

Szokták No Such Agency-nek (Nincs Ilyen Ügynökségnek) is csúfolni, mert nagy titkolózás övezte már a kezdetektől fogva. Erről már 2005-ben írt a The New York Times (NYT), egyenesen a Nagy testvérhez (Big Brother) hasonlítva az ügynökséget. Habár az NSA-nak a FISA-től kell engedélyt kérnie amerikai állampolgárok megfigyelésével kapcsolatban, egyben bizonyítékokat is felmutatva a lehetséges terrorista kapcsolatokról, ezen kérések mindig meghallgatásra találnak, állítja a NYT. A FISA 1978-as megalakítása óta 2005-ig 19 ezer meghatalmazási kérelemből csak 5-öt utasított vissza. Ami még ennél is fontosabb, ilyen engedélyt csak az amerikai állampolgárok esetén kell kérnie, külföldiek esetén nem. Annak ellenére, hogy a visszautasítás esélye szinte elhanyagolható, a Bush kormányzat tovább lazította a törvényi kötelékeket a lehallgatással kapcsolatban, sokszor szabadon értelmezve a törvényi előírásokat. Mint emlékezetes: a 2001. szeptember 11-i támadás után a Bush-kormány törvényt alkotott a „terrorveszély elhárítása érdekében bevethető eszközökről.” Az ún. Hazafias Törvény (PATRIOT Act) lehetővé teszi az USA titkosszolgálata számára, hogy korlátlan betekintést nyerjen azon magánszemélyek adatbázisába, akiket terrorizmussal gyanúsítanak. Ennek értelmében a hírszerzési hatóságok lehallgathatják az amerikai állampolgárok telefonbeszélgetéseit is, amennyiben legalább az egyik félről feltételezhető, hogy merényletre készül vagy terrorszervezettel áll kapcsolatban. Mindezt előzetes bírósági eljárás nélkül.

A tavaly megjelent Az FBI titkai című könyvében Ronald Kessler idézi egyik korábbi FBI igazgató helyettesét, miszerint ha az FBI akkori elnöke J. Edgar Hoover talált valamit egy szenátorral kapcsolatban, akkor rögtön tájékoztatta a szenátort, hogy éppen egy nyomozásban vesznek részt, és véletlenül úgy adódott, hogy ezeket az adatokat találták a lányáról. Ettől kezdve a szenátort egyszerűen "zsebre vágták" és az elnöki hatalom kiszolgálójává tették. Ez nem egyéb, mint zsarolás a javából. Ahogy a NYT -nak nyilatkozta még 2005-ben Frank Church szenátor: "Tudom, hogy megvan a képesség, amivel teljes zsarnokságot lehet létrehozni Amerikában, és vizsgálnunk kell, hogy ez az ügynökség [NSA], és valamennyi szerv, amelyik rendelkezik ilyen technológiával, az a törvény és a megfelelő felügyelet alatt működjön, hogy soha ne lépjék át a szakadékot. Mert ez az a szakadék, ahonnan nincs visszatérés." Maga Frank Church még 1975 és 1976 között vezette azt a szenátusi eseti bizottságot, amely éppen a titkosszolgálatok tevékenységét vizsgálta és rengeteg visszásságra, törvénytelenségre bukkantak a vizsgálat során. A Bush kormányzat titkosszolgálati tevékenységét korábban elítélő Obama elnöki tevékenysége során már nem zavarta a titkosszolgálat ilyen munkája, sőt továbbra is szabad utat engedett neki. Ahogy a Washington Post cikkében írja, már idén tavasszal is próbálta két szenátor a közvélemény figyelmét felkelteni a titkosszolgálati tevékenységekkel kapcsolatban. Mark Udall és Ron Wyden szenátorok egy a főállamügyésznek küldött tavalyi levelükben úgy fogalmaztak: "Úgy véljük, a legtöbb amerikai meg lenne döbbenve, ha megtudná a részleteket. . . ezekről a titkos bíróság véleményekről. Ahogy mi látjuk, ma már egy jelentős különbség van aközött, amit a legtöbb amerikai gondol arról, amit a törvény lehetővé teszi, és amit a kormány titokban állít a törvényi lehetőségekről."

Az NSA ügynökség, amelyik a Nagy Testvér lehetne (Forrás: http://www.nytimes.com)

De nem a mostani az első ilyen lehallgatási botrány. Korábban, ahogy a kitekinto.hu még 2008-ban beszámolt, az amerikai hadsereg arab nyelvésze nem kevesebbet állított, mint hogy az amerikai NSA magánjellegű beszélgetéseket hallgatott le. A vád szerint katonai és civil szolgálatot teljesítő hivatalnokok és újságírók telefonhívásait követték nyomon, jóllehet a beszélgetéseknek semmi közük nem volt a terrorizmushoz. Ráadásul még csak ez sem előzmények nélküli, 2006-ban a Magyar Hírlap is tudísított a USA Today című lapra hivatkozva az akkori lehallgatásbotránysorozatról, mely szerint három nagy amerikai telefontársaság – az AT & T, a BellSouth és a Verizon – tízmilliók belföldi telefonbeszélgetéseit regisztrálta, és az adatokat átadta a nemzetbiztonsági hivatalnak (NSA). Az adatszolgáltatás nem sokkal a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kezdődött meg. A három telefonszolgáltatónak csaknem kétszázmillió mobilos, illetve vezetékes ügyfele van, több milliárd beszélgetés rögzítéséről volt tehát szó. Mindhárom társaság azzal védekezett, hogy a törvények keretei között szolgáltatta ki az adatokat. Az Amerikai Polgárjogi Unió (American Civil Liberties Union) évek óta próbálja felhívni a politikusok és a közvélemény figyelmét a törvény alkotmányellenes voltára. Több kérdéses esetet is nyilvánosságra hoztak, melynek során különböző bíróságok alkotmányellenesnek ítélték a hírszerzési hatóságok működését, mivel azok számos visszaélésre adtak lehetőséget. Ezek az ügyek azonban végül lecsengtek az amerikai közvélemény közönye miatt.

A mostani botrány közvetlen előzményei a bitport.hu beszámolója szerint néhány hete kezdődtek, amikor először az derült ki: egy kiszivárogtatás forrásának keresése közben a hatóságok az AP hírügynökség újságíróinak kéthavi telefonálási adatait szerezték meg. Majd az keltett nagy visszhangot, hogy kiderült: a Fox News jobboldali tévécsatorna egyik újságírójának, James Rosennek az e-mailjeibe is belenéztek a hatóságok 2010-ben, szintén egy kiszivárogtatás ügyében nyomozva. Az már csak hab a tortán, hogy az NSA - a hivatalos verzió szerint - támogatást nyújt ez év elejétől a bankoknak is. Természetesen ez a bankok "kérésére" történt azzal az indokkal, hogy az NSA a világ legnagyobb elektronikus kémügynöksége és a technikai támogatást a banki rendszerek fokozottabb védelme és a támadási módszerek megértése érdekében történik. Amint látható, itt szó nincs véletlen egybeesésekről, hanem inkább egyfajta forgatókönyvről, ami mát évek óta zajlik. Az Electronic Frontier Fundation (Elektronikus Határ Alapítvány) készített a honlapján egy idővonalat is az eddig nyilvánosságra derült NSA botrányokról. Feltételezhetően ezek az esetek csak a jéghegy csúcsát képezik.

Az avclub.com internetes portál arra hívja fel a figyelmet, hogy eddig volt legalább 11 olyan film, ami a No Such Agency (Nincs ilyen Ügynökség) létezésére és tevékenységére próbálta a közvélemény figyelmét sikertelenül felhívni. Ezek közül a legszembetűnőbb éppen a Simpson család rajzfilmsorozat, ahol kendőzetlenül mutatják be a valóságot, ahogy a lenti részben is látható. Ennél már csak a 2009-ben megjelenő Echelon összeeskövés (Echelon conspiracy) film érdekesebb, mert a címben szereplő fantázianév nem a rendező fejéből pattant ki, az a valóságban is létezik. Az ECHELON a neve annak a lehallgatási rendszernek, amit még Duncan Campbell újságíró leplezett le a nyilvánosság előtt 1988-ban, akinek tudomására jutott, hogy Anglia egy eldugott kis településén, Cheshire-ben, egy titokzatos építmény található (magyarul itt lehet olvasni róla bővebben). Az ügy vizsgálatába az Európa Parlament is bekapcsolódott, e célból egy különleges munkacsoportot hozott létre, a következő elnevezéssel: The Scientific Technical Options Assessment (STOA), vezetője Dick Holdsworth lett, székhelye pedig Luxemburg. A vizsgálódások során kiderült, hogy a cheshireihez hasonló állomások sora működik szerte a világon, csupán Angliában még kettő: Nidderdale-ban és Menwith Hillben. Valamennyi hasonló feladattal: a legkorszerűbb berendezéseik segítségével, képesek lehallgatni a rádió és telefon vonalakat, elolvasni a fax és e-mail forgalmazásokat. A vizsgálat során az is kiderült, hogy e globális lehallgató rendszernek a létrehozója és üzemeltetője a CIA egyik legfontosabb részlege, a US National Security Agency (NSA) és kódneve Echelon.

A nol.hu beszámolója szerint - a Washington Postra hivatkozva - a PRISM 2007-ben indult, amikor George W. Bushnak a szeptember 11-i terrortámadások után létrehozott titkos lehallgatási programjára fény derült, így tarthatatlanná vált. Ekkor hozták létre a lehallgatásokat (általában meglehetősen gyorsan) jóváhagyó titkos bíróságokat és mindennek a jogi kereteit is. Az alapot a nemzetbiztonság védelmének megerősítésére 2001-ben viharos gyorsasággal elfogadott Patriot Act vitatott 215-ös passzusa adja, amelynek meghosszabbítása ellen demokrata képviselők és szenátorok már többször felszólaltak, ám titoktartási kötelezettségük miatt nem mondhatták el, miért. A WP és a The New York Times (NYT) azt írja: most legalább kiderült, hogy e program miatt aggódtak.

Amint az várható volt, az Obama-kormány és demokrata politikusok megvédték a PRISM programot. Érveik szerint minden legálisan történt, és szükség van rá a nemzetbiztonság megvédéséhez. "Ez egy kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy megvédjük az országot a terrorfenyegetésektől, hogy megtudjuk,  ismert vagy feltételezett terroristák kapcsolatba léptek-e egymással vagy olyanokkal, akik erre készülnek, különösen olyanokkal, akik az Egyesült Államokban élnek" – mondta egy fehér házi szóvivő, Josh Earnest az elnöki különgép fedélzetén riportereknek.

De miről is szól a mostani botrány? Ahogy az ügy egyre inkább terebélyesedett, kiderült, hogy az NSA nemcsak a Verizon telefontársaságtól gyűjtött be adatokat, hanem gyakorlatilag minden komolyabb -  a közösségi hálót is működtető - szolgáltatóktól. És ezt honnan lehet tudni? Magától az NSA diasorozatából, amit sikerült megszereznie és közzétennie a Washington Post-nak (WP). Az egyik dia szerint a világ távközlési kommunikációjának nagy része Észak-Amerikán keresztül zajlik, mivel egy adatcsomag továbbítása során általában nem a fizikailag legrövidebb utat, hanem a legolcsóbb utat választják a szolgáltatók. A lenti képen az egyes körök közötti vonal vastagsága arányos az adatforgalommal és látható, hogy Európa és Afrika, valamint Ázsia és Afrika között szinte elhanyagolható forgalom zajlik, de még Európa és Ázsia között is, ellentétben Észak-Amerika (USA és Kanada), valamint a többi kontinens között.

Az alábbi nyilvánosságra hozott NSA dia szerint a PRISM (Prizma) programban együttműködik a hatóságokkal a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple is. A Microsoft csatlakozott először, 2007-ben, az utolsó pedig az Apple volt, 2012-ben. Természetesen a Apple, a Google, a Facebook azonnal tagadta a vádakat, hiszen elemi érdekük, hogy a felhasználók előtt megőrizzék hitelességüket. Azt ugyan elismerik, hogy ha bírósági végzéssel kérnek ki tőlük adatot, akkor együttműködnek, ám hangsúlyozzák nem kutakodhat a rajtuk keresztül áramló tartalomba a kormány. Mindemellett - a már korábban feltárt visszásságok és törvénytelenségek mellett - könnyen elképzelhető, hogy ezek a cégek azért a kormányzati nyomás hatásának engedve gördülékenyebbé tették az adathalászást az NSA számára. Az érintett cégek cáfolatairól a Techcrunch összeállítást is készített, magyarul a HWSW oldalán lehet szemezgetni belőlük.

A két lap úgy értelmezi a kiszivárgott prezentációt (lásd lentebb), hogy a már említett cégek a hatóságoknak hozzáférést biztosítanak szervereikhez, amelyekben ők szabadon kereshetnek – feltehetően terrorizmusra utaló jelek után kutatva. Mivel ezen cégek szerverein, illetve (a web decentralizált jellege miatt) amerikai internetkábeleken keresztül folyhat olyan kommunikáció is, amelynek sem kiindulási pontja, sem célállomása nem az Egyesült Államok, egy ilyen eszköz hatalmas rálátást enged a világ kommunikációjára. A nagy szolgáltató cégek számára ez nagy blamázs, így most már ők is az élére álltak annak, hogy hozzák nyilvánosságra a titkosszolgálatok, pontosan milyen adatokat is kértek le tőlük az elmúlt években.

Guardian pénteken az is közölte: a birtokába jutott dokumentumok bizonyítják, hogy az amerikai PRISM rendszerhez a brit kémszervezetek lehallgatással foglalkozó egysége (tulajdonképpen az NSA testvérszervezete), a GCHQ is hozzáfért. A britek 2010 óta biztosan használják az amerikaiak rendszerét, és tavaly ennek segítségével 197 titkosszolgálati jelentést készítettek. A brit hatóságok kérhetik az amerikai igazságügy-minisztérium segítségét és közbenjárását, ha egy amerikai székhelyű internetes cégtől akarnak egy nyomozáshoz adatokat kikérni. A Guardian cikke szerint tavaly közel háromezer ilyen megkeresés érkezett csak a Google-höz, a folyamat pedig lassú. Egyértelmű, hogy a PRISM gyorsabb és hatékonyabb ennél. A britek most azt találgatják: vajon melyik miniszter tudott a programról?

Miközben a hatóságok azzal védekeznek, hogy nem történt tényleges lehallgatás, az alábbi NSA dia szerint szó nincs arról, hogy csak a hívások metaadatait (hívást kezdeményező és fogadó telefonszáma és tartózkodási helye, a hívás kezdete és időtartama) gyűjtötték volna.

Miközben az illetékesek megerősítették a program létét és működését, természetesen bevetették a terrorizmus elleni harc propagandáját is és hangsúlyozták: az a külföldi hírszerzést szabályozó törvény alapján működik, tehát külföldiek kommunikációjáról gyűjt adatot. És mindenr megtesznek, hogy minimalizálják az amerikai állampolgárokról "esetlegesen" hozzájuk kerülő adatok mennyiségét és azok nyilvántartását. Az Obama-adminisztráció a bagatellizálással próbálkozott. Egyrészt arra hivatkoztak, hogy minden törvényes keretek között zajlott, másrészt arra, hogy voltaképpen nem történt lehallgatás, csupán úgynevezett metaadatokat gyűjtöttek be a szolgáltatóktól.

Az amerikai kormányzati szervek - a lehallgatás mentségeként - hivatkoztak korábbi készülő terrorista akciók meghiúsításának sikerességére is, többek között a 2009-ben megakadályozott New York-i metróban előkészített bombatámadást is. De a buzzfeed.com internetes portál - 2010 és 2011 közötti hivatalos bírósági dokumentumokra hivatkozva - azt állítja, hogy ez a kijelentés teljesen félrevezető, mert a merénylet megakadályozásában elsősorban a hagyományos rendőri tevékenység játszott kulcsszerepet és nem a botrányban kiderült adathalászási forma. Amúgy a kormányzati érvelést nagyban gyengítik maguk a sikeresen végrehajtott terrorakciók is: a korábban az egyik ikertorony garázsában véghezvitt robbantás 1993 február 26-án, vagy a 2011 szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás mind a két ikertorony ellen, vagy éppenséggel a legutóbbi 2013 április 15-én elkövetett Bostoni robbantás, hogy csak néhányat megemlítsünk. Ezek az esetek éppen azt bizonyítják, hogy a lehallgatások és megfigyelések ezen formája mennyire hatékonytalan egy esetleges terrortámadás kivédésében, miközben az NSA-nak több éves múltja és tapasztalata kell legyen ebben. 

Az Obama-adminisztráció reakcióiról az Origo munkatársa, a Washington Postnál jelenleg ösztöndíjasként dolgozó Pethő András készített tanulságos összefoglalót. Természetesen a kormányzati hazugságok is egyre másnak derülnek ki, amit már nehezen lehet hárítani. "Amikor nemet mondtam, azt gondoltam, hogy ez a leginkább igaz, vagy legalábbis a legkevésbé hazug válasz." - ezt az Egyesült Államok Nemzeti Hírszerzési Igazgatója, James Clapper válaszolta arra a kérdésre, hogy ez év márciusában miért állította, hogy az NSA nem gyűjt adatokat amerikaiak millióiról. 

Ahogy az [index] is beszámolt az Amazon internetes áruházban kedden 3116%-kal nőtt - a lehallgatási botrány óta újra a bestsellerlistákon szereplő - George Orwell klasszikusa, az 1984 regény jubileumi angol nyelvű kiadása iránti igény az előző naphoz képest. A keményfedeles kiadásra - amely Orwell másik klasszikusát, az Állatfarmot is tartalmazza -  leadott megrendelések 24 órán belül több mint kétszáz százalékkal nőttek. Az 1984 negatív utópia, amelyben a Nagy Testvér - maga az állam - nem engedi, hogy létezzen magánszféra. Az 1949-ben megjelent regény nyomán Barack Obama amerikai elnököt néhány helyen egyenesen Orwell elnökként emlegette a sajtó.

Azonban a felháborodás csak az amerikaiak mintegy felére igaz. Az amerikai népet sikerült kellőképpen megfélemlíteni a 2011 szeptemberében végrehajtott terorrtámadással, akkor minden kormányzati szerv a terrorizmus elleni harcról beszélt hónapokon, sőt éveken keresztül. Ez a fajta hipnózis annyira sikerült, hogy a Washigton Post megbízásából - a lehallgatási botrány után - készített közvéleménykutatás szerint az amerikaiak 62% egyetért azzal, hogy az FBI kivizsgálja a lehetséges terrorista fenyegetéseket azon az áron is, ha a magánéletbe is behatol, 56% egyetért, hogy az NSA több millió amerikai telefonhívásainak adatait megkapja, sőt 45% még azzal is egyetértene, hogy mindenki internetes tevékenységét is követhessék (pl. Email tartalma), ha ez segít megelőzni egy terrorista támadást.

A fentiek fényében, nem meglepő módon, az amerikai lehallgatási botránynak egyre inkább kezd nemzetközi visszhangja is lenni. A PCWorld beszámolója szerint EU-s vizsgálat indulhat az NSA botrány miatt. Pia Viitanen - finn távközlési miniszter - hamarosan formális vizsgálat reményében az Európai Bizottság elé fogja vinni az ügyet, hiszen EU-s állampolgárok személyes adatai is érintettek lehetnek az állítólagos adatgyűjtésben. Az Uusi Suomi finn napilap szerint a nyomozást számos EU-s tagország illetékese szükségesnek tartja, így pártolni fogják az indítványt. További érdekesség, hogy közülük többen a rettegett Neelie Kroes-t szeretnék látni a vizsgálat élén, hiszen egyrészt ő az Európai Bizottság digitális politikáért felelős biztosa, másrészt pedig nem véletlenül vált a világ egyik legbefolyásosabb nőjévé – tárgyalópartnerei szerint nem érdemes vele kekeckedni. És az már nem is meglepő, hogy a kínaiak is roppant érzékenyen reagáltak a lehallgatás tényére.

Ki volt a kiszivárogtató és mi volt a motivációja?

A Guardian egy Edward Snowden nevű, egykori CIA- és NSA alkalmazottól szerezte meg a titkos minősítésű dokumentumokat. A mindössze 29 éves Snowden, aki több évig dolgozott fedett ügynökként is, ugyan kiszállt a kémkedésből, ám nem távolodott el korábbi munkájától. Az utóbbi hónapokban a Booz Allen Hamilton nevű cég alkalmazásában állt. A cég, amely sajtóértesülések szerint sok kormányzati szervnek a beszállítója, főleg nemzetbiztonsági vonalon, rövid közleményben ítélte el egykori munkatársa cselekedetét -  és persze azonnali hatállyal ki is rúgta.

Snowden egyébként irigyelnivaló életet adott fel: évi több mint 200 ezer dolláros (45 millió forintos) fizetést és egy gyönyörű barátnőt, akivel mostantól nem beszélhet, és a családjával se. Snowden, saját vallomása szerint, megcsömörölt mindattól, amit pár éven keresztül a titkosszolgálatoknál megtapasztalt. Tudatában van annak, hogy most már örökké üldözni fogják és akár a hollywoodi filmekben látottak módján el is tennék láb alól. Az mindenképpen ijesztő és sokat elmond, hogy egy neves külpolitikai elemző újságíró, Steve Clemons a washingtoni Dulles repülőtéren elcsípett egy beszélgetést, aminek során négy hírszerző tiszt arról csevegett fennhangon, hogy a kiszivárogtatót és a sztorit lehozó újságírót is el kéne tünteni (az élményt Twitterre írta ki). Ez persze azonnal gyanús, hiszen egyrészt honnan tudja bárki is, hogy aki mellette áll egy forgalmas helyszínen, az tényleg egy kém, de ha még az is, valószínűleg akkor sem beszél így - legalábbis ezt gondolnánk. Snowden azonban meghökkentően kommentálta az esetet: „Nos, én is kém vagyok, és bizony így beszélünk. Akárhányszor volt vita az irodánkban a bűnügyek felgöngyölítését illetően, mindig az lett a vége, hogy nem a tisztességes eljárást, hanem a kemény akciót pártolták. Azt mondják, jobb valakit kirúgni egy repülőből, mint engedni, hogy eljussanak a bíróságig." (Nyugat.hu)

Snowden a Guradiannek adott interjúban, arról beszél, hogy az NSA olyan infrastruktúrát épített ki, hogy gyakorlatilag bárhol és bármilyen kommunkációt le tud hallgatni, bármilyen személyes adatot be tud gyűjteni. El tudja olvasni az emailjeinket, begyűjtheti a jelszavainkat, a bankártyakódjainkat – bármit, amire csak kíváncsi. Ráadásul, állítja a volt ügynök, több adatot gyűjtöttek az USA-ban, mint például az oroszoknál. Az újságírók felvetésére, miszerint a bostoni bombamerénylethez hasonló támadások megakadályozásához mégis csak szükség lehet ilyen megfigyelésekre, Snowden azt válaszolja, hogy az egy bűntény volt, amihez a jó öreg rendőri munka kell.

"Az NSA olyan infrastruktúrát épített ki, amivel gyakorlatilag bármit lehallgathat. Olyan képességeik vannak, amivel válogatás nélkül feldolgozhatják az emberi kommunikáció nagy részét. Ha bele akarnék nézni a nejed telefonjába, csak bele kell néznem az elfogott adatokba. Megszerezhetem az emailjeid, a jelszavaid, a telefonos híváslistád, a hitelkártyád adatait. Nem akarok ilyen világban élni. [...] Az NSA rutinszerűen hazudik az amerikai törvényhozásnak a megfigyelésekről. Amikor Wyden és Udall rákérdezett, azt hazudták, hogy nincsenek eszközeik rá, hogy válaszoljanak a kérdéseikre. Vannak eszközeink, vannak térképeim, amik megmutatják, hol és kiket hallgattak le. Több adatot gyűjtünk amerikaiakról, mint az oroszokról." - vallotta Edward Snowden (bővebben erről itt olvasható magyarul vagy hallható a lenti videóban).

Mi a helyzet a morális kérdésekkel?

Kötelezően fel kell tennünk azt a költői kérdést, hogy ha még igaz is az, hogy a "Nincs Ilyen Ügynökség" csak más nemzetek állampolgárairól gyűjt adatokat (amerikai állampolgárokról nem), akkor ezt milyen jogon teheti meg? Ha a 2001 szeptember 11.-i terrortámadásra gondolunk, mint mentségre, amire nagy előszeretettel hivatkozik minduntalan az amerikai kormányzat, akkor ugyanezzel a logikával miért ne lehetne más nemzetnek is joga - tisztán a saját biztonságára hivatkozva - adatokat gyűjtenie más nemzet állampolgárairól, akár az amerikaiakról is? Már csak azért is, mert például a legutóbbi Bostoni terrortámadást elkövető testvérpár idősebbik tagja már amerikai állampolgár volt.

Ha valaki ezek után is úgy gondolja, hogy a terrortámadás miatti félelem mégiscsak indokolttá teheti,. hogy "valakik ott fent" vigyázzanak ránk azon az áron is, hogy minket is megfigyeljenek, akkor nem ártana figyelembe venni, hogy azok az emberek olyan plusz információk birtokába kerülnek, amivel aztán könnyen lehet a néptömegeket manipulálni és terelni - mint a birkákat - olyan irányba is, ami az ők kiváltságaikat és hatalmukat növeli a többség rovására. Ahogy a terrorista csoportokat ki tudják fürkészni, hasonló módon képesek akár - a kormányzat számára kényelmetlen - civil szervezetek képviselőit vagy ellenzéki aktivistákat is megfigyelni, így már előre értesülve minden cselekedetükről és elképzelésükről, amit időben meg tudnának akadályozni, akár törvénytelen eszközökkel is. Az egész lehallgatással kapcsolatban a legnagyobb probléma, hogy az ember természete miatt (lásd A nyájszellem posztomat - a rossz szabályozás rossz cselekedetet szül) teljesen kizárható, hogy egy ennyire titkos akció, ahol emberek millióinak adatait elemzik, szokásait és gondolatait megfigyelik, a feldolgozott adatok ne kerüljenek végül olyan emberek kezébe, akiknek aztán nagyhatalmi ambícióik vannak. Így értelemszerűen majd olyan lépéseket tesznek, hogy kiváltságaikat és befolyásukat növeljék a többiek kárára és az emberek ismert gyengeségeit kihasználva vezessék végül félre őket az általuk kívánt irányba.

A terrorizmus elleni harc ugyan jó kifogásnak látszik, de a terrorizmus elleni harc egészen biztosan megszűnne, ha az okokat szüntetnénk meg, mint például a kizsákmányolást - például nyersanyagok a harmadik világban - és egy szűk réteg kiváltságait. Egy ilyenfajta lehallgatást csak akkor lehet jó szívvel támogatni, ha mindenkit lehallgatnak - beleértve az amerikai elnököt és apparátusát, az összes politikust, valamint a háttérhatalommal bíró gazdag és befolyásos embereket is -, majd az így nyert adatok közérdekűeknek számítanának, vagyis bárki hozzáférhetne. Ellenkező esetben csak egy alá és fölérendelt szereposztásról beszélhetünk, ami az emberiség pár ezer éves történelmében mindig jellemző volt.

Az amerikaiaknak - és természetesen szerte a világban az embereknek - éppen ideje megtanulniuk azt a nagy igazságot, hogy a legnagyobb ellenségük nem a terrorizmus vagy bármi más, hanem a saját félelmük. A saját félelmük készteti őket arra, hogy keressenek egy Messiást, egy erős kezű vezetőt, aki majd fogja a kezüket és vezeti végül az elnyomás felé. És nem azért mert ezek a vezetők gonoszak. Nem, ők pont olyan emberek, mint bármelyikünk. Csakhogy a túl nagy hatalom egy kézben összpontosítva, végül mindig egy központosított rendszer felé megy el, az összes rendszerhibáival együtt.

surveys & polls

Szólj hozzá!

Címkék: lehallgatás titkosszolgálat Nagy Testvér

A bejegyzés trackback címe:

https://anonymus-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr175353810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.