Tarlós Istvántól megtudtuk, hogy világnézetében "a főváros közlekedése jelenleg szélsőségesen tömegközlekedés-orientált" és ennek elkerülése érdekében - a BKK-t szétdarabolva - ismét az autóközlekedésre helyezné a hangsúlyt, amivel a múlt századba repítené vissza Budapest közlekedését. Ebben a blogban éppen arra keresem a választ, mit lehetne tenni, hogy Budapest valóban a XXI. század élhető világvárosa legyen és a tömegközlekedése meghatározó és népszerű legyen az ingázók körében is. Ehhez nem kellene mást tenni, csak éppen megépíteni Budapest S-Bahn rendszerét (Észak-Déli Regionális Gyorsvasúthálózatát), amit én az 5-ös és 6-os metróvonalaknak neveztem el. Az itt ismertetett metróvonalak nyomvonala részben lefedi a korábbról ismertetett elképzelést (5-ös metró), de én bátorkodtam továbblépni és egy "X" alakú észak déli regionális vasútvonalat álmodtam meg, ami Budapest területén metróként üzemelne és az ingázok nagy részének igényeit is teljességgel kielégítené.  A jelenleg ismert 5-ös metró helyett - közel azonos költségek mellett - én egy sokkal kiterjedtebb regionális vasútat képzeltem el, ennek megvalósítása esetén nem csak Budapest nyerne, hanem az egész régió (kb. 3,0 millió ember).

"A magyarok értékrendje" címet viselő korábbi bejegyzésem folytatásaként, a második részben megpróbálok mélyebb betekintést nyújtani a sokszor egymásnak is ellentmondó értékrendjeinkre. Teszem ezt abban a meggyőződésben, hogy az Életben a legfontosabb önmagunk megismerése és csak akkor tudunk érdemben fejlődni, ha elég bátrak vagyunk szembenézni korlátainkkal, félelmeinkkel és hibáinkkal. Ebben a bejegyzésben ismét arra keresem a választ: miért volt akkora sikere a Fidesznek a 2010-es parlamenti választásokon, ami végül 2/3-os kormányzást biztosított számára és mi az oka annak, hogy a Fidesz még ma is a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt, miközben az elmúlt 4 év alatt gyengítette a demokrácia intézményeit, a gazdaságot pedig átitatja a központosítás és egyes esetekben a nem átlátható döntéshozatal, ami a korrupció melegágya.

Spike Jonze, a John Malkovich menet és az Adaptáció rendezője, egy újabb nagyszerű filmmel rukkolt elő, amely egy számítógépes rendszerrel szerelembe eső férfiról szól. A film az Amerikai Filmkritikusok Szövetségének (National Board of Review) ítélete szerint az év legjobb filmje lett és Jonze kapja a legjobb rendező díját. Annie Schulhof, a százéves testület elnöke a jelen kor egyik legtehetségesebb rendezőjeként méltatta az alkotót. A film főszereplője Theodore Twombly (Joaquin Phoenix) egy meg nem nevezett nagyvárosban él valahol a nem túl távoli jövőben, magányosan és életuntan, minek utána a felesége és élete szerelme (Rooney Mara) egy éve elköltözött és válni készül tőle. Még azzal a rámenős, intelligens és szexi nővel (Olivia Wilde) sem tud mit kezdeni, akivel egy vakrandin fut össze és akiről kilométerekre látszik, hogy rá von mozdulva. De ez a lagymatag állapot egy csapásra megváltozik, amikor az új operációs rendszere, egy mesterséges intelligencia, "életre" nem kell egy szexis nő egyéniségében és aki Samantha (Scarlett Johansson hangja) néven mutatkozik be. A film magyarországi premierje éppen ma van.

Azoknak, akiknek tetszett Havasi Balázs karácsony előtti koncertje, feltehetően Yanni zenéje is kedvükre való. Szerintem akad közös vonás bennük, mindkettő a koncertjein számtalan nemzetiségű zenészt vonultat fel és a zenei stílusok sem állnak távol egymástól. Yanni azonban jóval korábban kezdte zenei pályafutását, így mára már egy világszerte elismert zeneszerző és előadó, aki idén tölti 60. születésnapját, miközben Havasi Balázs jóval fiatalabb nála, elismertsége csak most kezd kibontakozni. Yanni, akárcsak Havasi Balázs, szintén abban hisz, hogy a zene össze tudja hozni a különböző nemzeteket. A tavaly tavasszal a "Határok nélküli világ" (World Without Borders) világ körüli turné során Budapesten is járt, koncertje szintén a Budapest Sportarénában volt március 28.-án. Igaz, Yanni a magyarok között szinte egyáltalán nem ismert, így a Sportaréna messze nem volt megtöltve nézőkkel és a jelenlevők közül elég sokan eleve külföldiek voltak. Ezzel a bejegyzéssel szeretném megismertetni a magyarokkal is Yanni zenéjét, aki szintén hivatásának érzi, hogy a zene által egy határok nélküli világban éljünk.

Magyarország immár célegyenesbe fordult ami a 2014-es parlamenti választásokat illeti, de ahogy mondani szokás, nincs új a nap alatt. Az újév mindjárt azzal kezdődött, hogy a célegyenes előtt hirtelen felébredt az ellenzék addigi csipkerózsa álmából és rájött: valamit mégis csak tenni kellene az utolsó pillanatban, ha a veszteséget nem is, de legalább a Fidesz újbóli nagy arányú (2/3-os többséget biztosító) győzelmét elkerülhetné. Ezért az elmúlt jó egy hétben a sajtó a Nagy Ellenzéki Összeborulástól volt hangos, egyebet se lehetett olvasni, mint hogy épp melyik régen elfeledett politikus jelenik meg ismét a színpadon. Vesztes csapaton ne változtass! - mondta erre a Jobbik és ebben valóban nem tévedett. Csak éppen abban fogott mellé, hogy ezt csak a most kialakuló ellenzéki összefogásra gondolta. Pedig ez az egész politikai elitre értendő!

Talán kevesen tudnak arról, hogy az USA központi bankját (Szövetségi Tartalék Rendszer - Federal Reserve System, röviden FED) éppen 100 éve alapították, amikor is a karácsonyi készülődés közepette az amerikai kongresszussal megszavaztatták a központi bank létrehozásának törvényi feltételeit - ez a híres Federal Reserve Act, melyet aztán Thomas Woodrow Wilson elnök aláírásával még aznap szentesített. A központi bank létrehozását több sikertelen próbálkozás előzte meg és a törvény elfogadása után a központi bankrendszer csak 1914 novemberében kezdte meg működését. Ez a bejegyzés A pénz maga a történelem sorozat részét képezi, de aktualitása miatt hamarabb került közlésre, így  nem tekinthető közvetlen időrendi folytatásnak. A bejegyzés a FED megszületésének körülményeit mutatja be, egyben rávilágítva, hogy a FED valójában nem tekinthető állami szervnek, hanem magánbankok kartelljének.

Havasi Balázs a tavalyi év egyik meglepetését okozta azzal, hogy teltházas produkciót vitt a Papp László Budapest Sportarénába. A tavaly decemberi bemutatót Havasi Balázsnak idén sikerült megdupláznia minden tekintetben, hiszen a tegnapi produkciójában olyan nagy világsztárt szerepelt, mint Lisa Gerrard, a Gladiátor című film betétdalának hangja, ráadásul most ugyanazon nap kétszer is képes volt megtöltenie a Papp László Arénát (délutáni és esti műsor), ami összesen 24 ezer nézőt jelentett.

Az egyik legújabb Széles Gábor interjúban arról olvashattunk, hogy jelenlegi kormányfőnk előre látta a jövőt: "Orbán Viktor előre látta a világ energetikai változását. Azzal, hogy az Egyesült Államok önfenntartóvá vált, kihúzta az energiaszőnyeget az arabok alól, zuhan az olaj- és a gázár. E prognózissal a fejében Orbán nyugodtan bevállalhatta a rezsicsökkentést, hiszen lépésével nem lehetetlenítette el a szolgáltatókat." Már korábban is fejtettem ki véleményemet az Amerikában lezajló "palaolajforradalom" kapcsán (itt és itt), de Széles Gábor fent idézett kijelentése rádöbbentett, hogy még gazdag üzletemberek is mennyire nincsenek tisztában a valósággal. Az Egyesült Államok ma még egyáltalán nem tekinthető önellátónak az energia szempontjából, és aki mostanában benzinkút közelében jár az egyáltalán nem tapasztalja a Széles Gábor által vizionált üzemanyagok árának zuhanását. Az USA egyelőre még mindig számottevő kőolajimportra szorul és még évekbe telhet, hogy ez megszűnjön, ha ez egyáltalán valaha be is fog következni.

Az első részben összefoglaltam, hogy a pénz keletkezése nem egy adott helyhez köthető, keletkezésének ideje homályba vész, de a magántulajdon elterjedésével lehet egyidős, valamint a pénznek nagyon változatos formái ismertek a kezdetektől fogva egészen a múlt század közepéig. Ebben részben a  középkori európai pénzek, a világ első papírpénz keletkezése, valamint a mai ismert banki rendszerek elődjének leírása lesz terítéken. Ismét azt láthatjuk, hogy a történelem során előforduló sok háború és mértéktelen pusztítás az emberi kapzsiság eredménye, amikor a pénzért és az azzal járó hatalomért sokszor becstelen eszközöktől sem visszariadva rombolták le minduntalan a korábban sok emberi munkával felépített városokat, erődítményeket, várakat. Ahogy az első részben, itt is érvényes, hogy a bejegyzés terjedelmének korlátjai miatt nem törekedtem a teljességre és csak a leglényegesebb momentumokat említem meg.

Orbán Viktor már sokszor hivatkozott történelmi szerepére. Már előző kormányzását is ekként értékelte, akkori kormányzati propagandája is erre épült, ahogy korábban kiadott könyvének címéből is ez derült ki: "A történelem főutcáján". Személyes szerepének fontosságát a Wall Street Journal európai kiadásának idén nyáron adott interjújában is hangoztatta: "A magamfajta emberek szeretnek valami jelentőset véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt.". Azonban semmi rendkívüli nincs az emberi egó azon igyekezetében, hogy elhiteti magáról: ő kiemelkedőbb és jobb a többieknél, neki isteni történelmi küldetése van és arra teremtetett, hogy valami jelentőset vigyen véghez. Hiszen az egó végső célja nem egyéb, mint a többiek csodálatának és elismerésének kivívása, ami aztán elvezethet az egó azon csillapíthatatlan vágyának beteljesüléséhez, hogy a többiek emlékezetében "halhatatlanná" váljon. Sajnos, amikor az egó az ember minden cselekedetét egy távoli elérhetetlen célnak veti alá - beáldozva ezzel mindent és mindenkit -, végül mindig könyörtelenül elbukik és éppen az ellenkezőjét éri el mindannak, aminek egész saját (és mások) életét is beáldozta.