A kampány már elindult, pedig még több mint egy év van a választásokig. Ezt tulajdonképpen Bajnai Gordon színre lépése indította el, aki a tavaly október 23-án bejelentette visszatérését a politika színpadára. Erre már az MSZP-nek is lépnie kellett és rögtön elkezdődött a helyezkedés a baloldalon. Ennek a lehetséges kimeneteléről Török Gábor értekezett a posztjában, amiben lehetőségeket vázolt fel Bajnai és Mesterházy számára és párhuzamként a két egymással szemben robogó autó bátorságát demonstrálni akaró sofőrök szerepébe helyezte őket, ahol arról kellene dönteni, ki rántsa el a kormányt hamarabb (értsd ezalatt azt, ki legyen a baloldal miniszterelnök jelöltje). Minekutána az MSZP kezdett felébredni Csipkerózsika álmából és halvány erősödést lehetett felfedezni az ellenzék oldalán, ideje volt a Fidesznek is lépnie valamit.

Ezért aztán a Fidesz bejelentette a 10%-os rezsicsökkentést. Hogy miért éppen 10%?! Ennyi erővel lehetett volna csak 5%, de akár 20-30% is! Talán éppen azért 10%, mert ez már elég nagy számnak tűnik a választópolgárok elcsábítására, de talán nem akkora, hogy rögtön kiverje a biztosítékot az energia szolgáltatóknál. Habár ők így is bírósághoz fordultak, és a bíróság első fokon nekik is adott igazat, hiszen az aktuális törvények értelmezése alapján a költségekbe a különadók is beszámolhatóak. Erre Orbán Viktor reagálása "botrányos" volt, és már a független magyar bíróságot is az éhes kapitalista külföldi (értsd, nem magyar) cégek védelmezőjeként tüntette fel. Orbán Viktor rögtön kilátásba helyezte, hogy a rezsicsökkentést mindenképpen végrehajtják, ha kell törvényt is módosítanak hozzá. Amint a parlamentben Orbán Viktor fogalmazott: „Nehéz küzdelem lesz. Ezért szükségem van minden magyar ember támogatására ezekkel a telhetetlen cégekkel szemben. Meg kell mutatni, hogy ez Magyarország, és itt a magyarok akarata érvényesül”. Természetesen az ő akarata egyben minden magyar akarata is kell legyen, ha valaki nem így gondolja, akkor az természetesen nem is lehet igazi magyar. Az egésznek csak az a szépséghibája, hogy ezt nem több mint két évvel ezelőtt tette meg, így a választások előtt egy jó évvel, már inkább hat kampány beszédnek, semmint az emberek sorsával ténylegesen törődő szándéknak. Hogy nyomatékot adjon érvelésének Orbán Viktor, a Fidesz rögtön neki is gyürkőzött a nagy aláírás gyűjtési kampánynak. Persze hitbuzgó szolgák mindig is akadtak, hogy a hatalmon levők kegyeit elnyerjék (erről bővebben majd egy másik posztban), így az aláírásgyűjtés már egy-két helyen hamarabb is elkezdődött, mint ahogy azt a Fidesz a nyilvánosság előtt beharangozta, a törvényesség látszatát sem kímélve.

A rezsicsökkentésről majd mindenki hallot, igaz nagyon eltérőek a vélemények abban, hogy ez jelent-e tényleges megtakarítást a családoknak hosszabb távon vagy azt majd később valamilyen formában a lakosság úgy is meg kell fizesse. Mindamellett feltehetően a rezsicsökkentés is közrejátszhatott abban, hogy a Fidesz népszerűsége megint nőni kezdett. Ezt látva az MSZP is beszállt az ígérgetési ringbe, így ők már az élelmiszerek ÁFÁ-ját szeretnék csökkenteni 27%-ról 5%-ra. És természetesen ők is aláírásgyűjtésbe kezdenének, miközben a Fideszt a Kubatov lista frissítésével vádolják. És hogy a hatás még nagyobb legyen és az ígérgetési versenyben nehogy lemaradjon, az MSZP a közüzemi díjak ÁFÁ-ját is csökkenteni szeretné. A dolog abszurdságát nagyon jól érzékelteti posztján kissé felháborodva Michael Knight, vagyis amikor bagoly (=MSZP) mondja verébnek (=Fidesz), hogy nagyfejű (és persze fordítva!). Ha felfrissítjük emlékezőtehetségünket, akkor ez az egész rezsi- és ÁFA csökkentési akció egy az egyben a 13. és 14. havi nyugdíj licitálását juttatja eszünkbe, ami a 2006-os választási kampány paródiája volt. Persze senkinek se legyenek illúziói ebben az esetben sem. Ahogy ma már nemhogy 14., de még 13. nyugdíj sincs, úgy a rezsi- és ÁFA csökkentés is csak rövid távú politikai haszonlesés a választások előtt. Szó szerint meg akarják venni a szavazatainkat mindkét oldalról, és csak rajtunk áll, hogy engedjük magunkat elkábítani ettől a porhintéstől.

Eddig a politikai haszonszerzés okát vettük górcső alá, most nézzük a dolgok gazdasági hatásait. Amennyiben a 10%-os rezsicsökkentés valóban csak az extraprofit visszafogása, ahogy azt a Fidesz állítja, akkor rögtön feltevődik a kérdés, hogy ez a Fidesznek miért nem volt fontos az elmúlt jó 10 évben? Különösen, hogy már 1998-2002 és 2010-2012 között is kormányon volt? Természetesen hasonlóan lehet feltenni ugyanazt a kérdést az MSZP-nek is: miért csak most jutott eszükbe a választások előtt jó egy évvel ÁFÁ-t csökkenteni? Igaz, nekik már van ebben gyakorlatuk, hiszen a 2006-os választások előtt is csökkentették az ÁFÁ-t 25%-ról 20%-ra, amit a választások után visszaemeltek. Ha a Fidesz állításával ellentétben nem extraprofitról van szó, akkor a rezsicsökkentés csak rövidtávon jelent valódi csökkentést, hosszabb távon az elmaradt beruházások miatt maga a szolgáltatás kerül veszélybe, és ezt elkerülendő, később úgy is ki kell majd fizetni a számlát. És ez nem csak elvi lehetőség, hanem már be is következett, az energiaszektor beruházása meredeken zuhant tavaly (éves szinten 37%-ot) és további visszaesés várható (az RWE német energiaipari cég 50%-kal csökkenti idén beruházásait). Az újabb rezsicsökkentés július 1-től már egyértelműen populista, hiszen nem jelent számottevő megtakarítást a családoknak még rövidtávon sem.

Gazdasági törvényszerűség, hogy ha egy termék, energia vagy szolgáltatás ára nagyon olcsó, akkor az pazarlásra ösztönöz (pl. az egyén szempontjából nem érdemes az energiával takarékoskodni, ha az a havi számlán nem jelent érdemi költségcsökkenést).  Így Magyarország energiafüggése Oroszországtól nemhogy csökkenne, hanem még nő is, ha nincs semmi ösztönzés az energia hatékony felhasználására (és az áral csökkentése éppen fordított hatást ér el), másrészt a gazdaság növekedése nem attól indul be, hogy pazarlóan bánunk az energiával.

Természetesen, egy nagyon szegény család számára 1500 Ft-os havi megtakarítás rengeteget jelent, de ebben az esetben sokkal többet érne a célzott támogatás: aki valóban rászorul, az kapjon külön támogatást, a korábbi gázártámogatáshoz hasonlóan. Ellenkező esetben az az abszurd helyzet áll elő, hogy a több mint 200 nm-es családi házzal rendelkező fideszes parlamenti képviselő nem 1500 Ft-ot, hanem 10 000 Ft-ot takarít meg havonta, amit még természetesnek is vesz. Pontosan ezt nyilatkozta Lázár János a HVG-nek: "Akinek 1500 forintot jelent a rezsicsökkentés, nyilván kisebb lakásban lakik, és vélhetően sokkal kevesebbet keres. Így a fizetéséhez mérten az 1500 forint sokkal többet jelent, mint az én államtitkári fizetésemhez mért 10 ezer forint. Legitim az a felvetés, hogy a tehetősebbek ne részesüljenek a rezsicsökkentésből, de mi a felzárkóztatás mellett szintén fontosnak tartjuk a középosztály támogatását." Természetesen felmerül az emberben a kérdés, hogy valóban a magyarországi középosztálynak átlagban több mint 200 nm-es háza van-e? Ez lenne a magyar középosztály?!

Az ÁFA csökkentése még kritikusabb, hiszen az azonnal felborítaná a költségvetést (igaz, a 10%-os rezsicsökkentés is valamivel kevesebb ÁFA bevételt eredményez). Ráadásul az ÁFA csökkentése megint csak a gazdagoknak kedvezne, hiszen nagyobb havi számla ÁFA tartalma is nagyobb. Így a gazdagok esetén a megtakarított összeg is nagyobb egy ÁFA csökkentés esetén. Ha az előbbi példánál maradunk, akkor az ÁFA csökkentése 27%-ról 5%-ra egy szegény család esetén havi 2598 Ft megtakarítást jelentene (15 ezer Ft-os havi számlából kiindulva), míg ugyanez Lázár Jánosnak havi 17322 Ft-ot hozna a konyhára. Az MSZP aligha nevezheti magát baloldali pártnak, ha ilyen ajánlatokkal bombázza választópolgárait.

Így leszögezhetjük, hogy miközben a csábítás nagy, hogy a rezsi és ÁFA csökkentésre rábólintsunk az elkövetkező napokban, és azt aláírásunkkal is nyomatékossá tegyük, talán jobb lenne a kábulatból felébredni és inkább szolidárisak lenni a valóban rászorultakkal és nekik segíteni valamilyen egyéni kompenzáció formájában. Szintén sokkal előremutatóbb lenne, ha populista ígérgetések helyett inkább az energia felhasználás hatékonyságát növelnénk, például a nyílászárok cseréjével és panelek hőszigetelésével. Ráadásul egy ilyen hőszigeteléssel nagyobb költségmegtakarítást lehet elérni. Például egy 50 nm-es panellakás esetén az éves fűtési számla akár 70 ezer Ft-tal is csökkenhet egy hőszigetelés után. Ez havi szinten 5833 Ft-ot jelent egy családnak, ami jóval több, mint a Fidesz által számolt 1500 Ft a 10%-os rezsicsökkentés esetén. Így nyugodtan leszögezhetjük, hogy a rezsi- és annak ÁFA csökkentése nem jelent érdemi segítséget az igazán rászorultaknak, mint ahogy az energia felhasználás hatékonyságát sem növeli, sőt inkább elodázza azt.

Végül felmerül a kérdés, hogy a pártok miért játszanak még mindig ilyen együgyű játékot a kampány során. És a válasz nagyon is kézenfekvő: a választópolgárok ezt díjazzák. Ez olyan mint a kereskedelmi TV-k Mónika-Show-ja, Való Világa, stb. Mindenki kesereg ezen műsorok színvonalán, mégis a közvélemény kutatások szerint erre van igény. Mindaddig, amíg a többség bedől az ilyen olcsó szemfényvesztésnek, addig számottevő javulás nem várható. Sőt!