Az utóbbi napok kormányzati kommunikációja az IMF hitel visszafizetésétől volt hangos az amúgy uborkaszezonnak számító nyári kánikulában. Orbán Viktor feltétlen hívei - akik már korábban is a szabadságharcos szemfényvesztés bűvöletében leledzettek - most elégedetten dörzsölhetik a tenyerüket, hogy lám-lám milyen ügyesek is vagyunk, végre megszabadulhatunk attól a kapzsi és gonosz IMF-től. De ha kíváncsiak vagyunk a kulissza titkaira, akkor nem árt felidéznünk a múlt eseményeit és megkeresni a látszólagos független események kapcsolatait. És a kormányzati siker-kommunikációban azt látni, ami valójában az: a választási propagandát. A választások közeledtével fontos a Fidesz számára némi nemzeti mázal leöntött siker felmutatása, ha már a gazdasági sikerek annyira haloványra sikeredtek. Másrészt a jövő évi költségvetést is úgy szeretnék összerakni, hogy abba se az IMF, se az EU ne szólhasson bele.

Az IMF hitelre Magyarországnak a 2008 őszén kirobbant világgazdasági válság idején volt szüksége, mivel a szocialista-lista-lista-lusta (à la Hofi Géza) kormányok a korábbi években elkényelmesedtek az akkori pénzbőség közepette és naivul azt hitték, hogy míg a világ a világ, majd mindig olcsón juthatnak újabb hitelekhez. Az nem kérdés, hogy az IMF hitelre 2008 őszén égetően szűkség volt Magyarországnak, arról már jócskán lehetne értelmes vitát folytatni, mennyre lehetett volna ezt elkerülni egy teljesen más gazdaságpolitika követése esetén. Még a Fidesz is úgy készült a kormányrúd átvételére 2010-ben, hogy akár újabb IMF hitelek válhatnak szükségessé Magyarország számára. Igazából a Fidesz ott akarta folytatni a gazdaságpolitikáját, ahol 2002-ben abbahagyta, a Matolcsi féle gazdaság felpörgetését adócsökkentésekkel, ami óhatatlanul az államháztartási hiány drasztikus növelését jelentette volna. Azonban a reményekkel ellentétben sem az EU, sem az IMF nem engedte meg Orbánéknak a 2010-es év hiányának látványos megemelését a csontvázak kidőlésére hivatkozva és az előző szocialista kormány nyakába varrva. Ezt Orbánék nem vették jó néven - mivel az ő értelmezésük szerint ez egyenértékű lett volna a teljes gúzsbakötéssel -, ezért aztán gyors szakítás lett a vége.

Azonban pénzre továbbra is szűksége volt a Fidesz kormánynak az adócsökkentések ellentételezéseként, így aztán a nagy pénzkeresésben a magánnyugdíjpénztári vagyont sikerült megtalálni, és a már ismert módon bekebelezni: a maradásért kellet sorban állva nyilatkozni, a semmittevésért az állami nyugdíjvisszalépés járt meg egy kis aprópénz a reálhozamok adómentes felvétele miatt. Mivel a magánnyugdíjpénztári vagyonok jelentős hányada állampapírokba volt fektetve, ezért azok államosítása automatikusan csökkentette az államadósságot is. Mindezek ellenére az államadósság GDP-hez mért aránya nem változott az elmúlt 3 évben, ahogy egy korábbi posztomban kifejtettem.

Mivel 2011 őszére Magyarország csak nehezen és magas kamatok mellett tudott újabb hitelekhez jutni - sok állampapírkibocsájtás sikertelennek bizonyult a gyatra érdeklődés miatt -, de a korábbi lejárt hitelek visszafizetése miatt égetően szükség volt újabb hitelekre, ezért ismét felmerült, hogy Magyarország kénytelen lesz az IMF-hez fordulni. Már az Orbán kormány korábbi kommunikációja is kacskaringósra sikeredett, de az újabb IMF tárgyalások megkezdésének bejelentése 2011 végén már igazi pávatánc kezdetének bizonyult és ami egy éven át zajlott a szemünk előtt. Állandóan azt lebegtették kormányzati oldalon, hogy hamarosan megállapodás köttetik és ebben a hitben ringatták a befektetőket is. Ez igazi kötélhúzás volt a javából: ha éppen a piaci hangulat negatívba fordult, akkor Orbánék is mindjárt aktívabbaknak látszottak az IMF tárgyalások folytatásában, ha azonban a piaci hangulat jó irányba mozdult el, akkor már Orbánék is siettek kijelenteni, hogy nincs ok a sietségre. Eközben a kormány lazán azt is megtette, hogy miközben a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal folytak, addig Orbán közpénzből 200 millió Ft-ot költött el IMF ellenes kampányra, aminek nagy részéről aztán kiderült, hogy nem is igaz. Ezt a fajta cselekedetet aligha lehet másképp értelmezni, mind hátba szúrást és gerinces emberek társaságában az ilyen fel sem merülhetne. Ezt különösen az ingatlanadó esetén tartom annak, ahol éppen egyes Fidesz önkormányzatok vetettek ki egyfajta ingatlanadót telek- és építményadó formájában (félreértés ne essék, nem az ingatlanadó ellen vagy mellett érvelek, hanem a gerinctelenség ellen emelem fel szavamat).

Az IMF nem kérte az ingatlanadót, a plakátokkal ellentétben egyes Fidesz önkormányzatok mégis bevezették azt (Kép: Nyírséghír)

Így utólag persze lehet azt is mondani, hogy Orbánék milyen zseniálisan kibabráltak a Valutaalappal, és az időhúzással sikerült átvészelni azt az időszakot, amíg visszatért a világban a befektetői bizalom. Így sikerült megúszni egy újabb IMF hitel felvételét, és ezzel Magyarország megőrizhette a függetlenségét. Csakhogy ennek azért nagy ára van és most nem pénzben kifejezhető árra gondolok, hanem a magyar kormány becsületére és hitelességére - ami végső soron Magyarország hitelességén is csorbát ejtett. De ennél is inkább elgondolkoztató, hogy ha Orbánék ezt meg merték tenni az egész világgal, akkor még inkább meg merik tenni a magyar kisemberekkel. Ha a világ képébe hazudtak egy éven keresztül, akkor miért gondolnánk azt, hogy nekünk, egyszerű hétköznapi embereknek nem hazudnak nap, mint nap. Persze el lehet hinni a tündérmesét, hogy Orbán a magyarokért él és dolgozik, de a cél soha nem szentesíti az eszközt. És a történelemben minden diktátor és népvezér reggeltől estig csak arról szónokolt, hogy bármilyen döntést is hoz, azt csakis a nép nevében és a népért teszi. Ennek ellenére a Népnek a végén mégsem volt jó.

A fenti gondolatmenetet ékesen bizonyítja a legújabb kormányzati sikerpropaganda olyan kijelentései, mint "A magyar emberek teljesítménye az IMF-hitel visszafizetése" - ezt Zsigó Róbert, a kormánypárt szóvivője mondta hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy "Szerinte mindez annak bizonyítéka, hogy Magyarország képes saját erőből, külső segítség nélkül is megállni a helyét ...". Ez utóbbi a tényekkel nincs összhangban, hiszen ahogy Szanyi Tibor is rávilágított, valójában piaci kamatozású hitelt vettünk fel, hogy törlesszük az IMF hitelt. Az egy másik kérdés, hogy mennyire igaz a szocialista politikus azon állítása, hogy a piaci hitel kétszer akkora kamatozású, mint az IMF hitel, hiszen az IMF hitel kamata is változó, ahogy a privátbankár.hu rávilágított. A kormánypárti szóvívőnek csak akkor lett volna igaza a fenti állításokban, ha az állampapírokat teljes egészében magyar állampolgárok vették volna meg. Így azonban az adósságunk legjobb esetben is ugyanakkora marad a külföldiek felé. De nem is várhatunk el mást a kormánypárt szóvívőjétől, mind amire a állás megnevezése is utal: a kormányfő szócsőve. "Az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt, és be is gyűjtöttük. Senki nem szeret adózni, de hát be kell gyűjteni ezt a megtermelt összeget. Begyűjtöttük, a számlánkon van, és vissza fogjuk fizetni az IMF-nek az összes pénzt, és így tisztán állunk az Úr színe előtt, mármint ebből a szempontból” – fogalmazott a kormányfő a bálványosi szabadegyetemen.

Orbán Viktor szenzációs bejelentése - idő előtt visszafizetjük az IMF hitelt piaci kamatozású hitelből (Forrás: http://www.orbanviktor.com/)

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője azt mondta a Magyar TV Híradójának: hosszú távon segítheti az államadósság csökkentését, az hogy Magyarország a piacról finanszírozza magát, és nem IMF hitelből. A szakember szerint, ha egy országnak nincsen tartozás a Valutaalap felé, akkor pénzügyileg függetlennek nevezhető. Tehát visszanyerte az ország a szuverenitását. Ez fontosabb szempont annál, mint azt vizsgálni, vajon a Valutaalap hitele olcsóbb-e, vagy az államkötvény-kibocsátás.

De ha pénz arra nincs is, hogy az adósságot a külföldiek felé visszafizessük a magyarok által megtermelt pénzből, ahogy a kormányfő nemes egyszerűséggel kijelentette, arra mindenképpen van, hogy Orbán Viktor népszerűsítse magát az adófizetők pénzéből. Közel 1 milliárd Ft közpénz bánja, hogy Orbán személyesen köszönte meg minden egyes választópolgárnak, hogy Magyarország sikeresen zárta le az EU-tagság 2004-es kezdete óta tartó túlzottdeficit-eljárást. A már megszokott Orbán levelek mintájára ezért ősszel újabb levelet várhatunk a kormányfőtől ezúttal az IMF hitel visszafizetése kapcsán és természetesen szintén közpénzből. Orbán jellemét - én vagyok a nép vezére - mi sem bizonyítja jobban, mint az IMF hitel visszafizetésének felvezetése.

A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) korábban felvett kölcsön végtörlesztésére utasította Orbán Viktor miniszterelnök Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. A kormányfő ezt szombaton jelentette be a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, a székelyföldi Tusnádfürdőn.                                   (http://www.orbanviktor.com/)

Ez már nem egyéb, mint egy kézivezérelt gazdasági és politikai berendezkedés kezdete, ahol a vezér utasítja a beosztottjait, hogy kinek mit kell tennie. Természetesen nincs visszacsatolás, nincs tanácskozás, vagy akár véleménycsere sem. Nem, itt csak utasítások vannak, mivel a Vezér mindig tudja, hogy mit kell tenni és a többiek gondolkodás nélkül követik. Csakhogy az ilyen rendszer óhatatlanul hatékonytalanná válik és a visszacsatolások hiánya miatt elkezd lassan leépülni, ahogy erre korábban már egy posztomban utaltam. Ez eleinte még nem látszik, ahogy a rendszer tehetetlensége folytán még halad előre, de idővel mind nagyobbak lesznek a rendszerbeni működési zavarok, amik végül már annyira áthatják az emberek mindennapjait, hogy a legnagyobb propagandahadjárat sem lesz képes kompenzálni azt.

"Orbán Viktor, aki populista és nacionalista szólamokat hangoztat, a választóknak meg akarja mutatni, hogy az ország, amely számos választó szemében a külföldi spekulánsok és a külföldi érdekek áldozata, képes a független gazdaságpolitikára." - állapította meg A Magyarország idő előtt visszafizeti az IMF-től felvett kölcsönt, de gazdasága csak lassan növekszik című írásában Martin Ehl, a Hospodárské Noviny külpolitikai rovatvezetője, majd azzal zárja írását, hogy "Orbán Viktor ezzel talán választókat nyer, de nem tudja biztosítani a gazdaság megélénkülését, amely számára a bizalom és a külföldi befektetők kulcsfontosságúak" (hvg.hu).  "Orbán Viktor szabad kezet teremtett magának azzal, hogy az ország idő előtt visszafizette az IMF-hitelt, cserében a magasabb kamatokat is számításba vette." - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung, majd hozzátette: "A jobboldali-nacionalista Orbán-kormány nagy sikerként ünnepli a «visszaszerzett szabadságot». Az ország valóban új pénzekhez tud jutni a nemzetközi piacokról, ám Orbán tudomásul veszi, hogy azokért magasabb kamatokat kell fizetni, mert ily módon viszont megszabadul az IMF feltételeitől, mármint hogy folytasson stabil gazdaságpolitikát. Megfigyelők abból indulnak ki, hogy a miniszterelnök választási ajándékok céljára aknázza ki megnövekedett játékterét." (168ora.hu)

Fontos a dolgokat mindig a helyén kezelni. Jelen esetben harmadrangú kérdés, hogy az IMF hitel idő előtti visszafizetésével az ország ténylegesen nyer-e pénzügyileg vagy veszít és ha igen, akkor mennyit. Ugyanis a teljes adósságállományunkhoz képest ez aprópénznek számít, de még a fekete gazdaság méretéhez képest is, a korrupcióból eredő gazdasági károkat már nem is számolva. A kérdés sokkal inkább az, hogy Orbánék miért akarták még jóval a választások előtt visszafizetni ezt az IMF kölcsönt? A válasz pedig nagyon egyszerű és kézenfekvő. Hamarosan itt az ősz és kezdődik a következő évi választásiköltségvetés tárgyalása a parlamentben. És minek utána kikerültünk a túlzottdeficit eljárás alól és az IMF-nek is visszafizettük a kölcsönt, ezen szervezeteknek nem lesz lehetősége beleszólni a jövő évi költségvetési irányokba. Ráadásul még csak bepillantást sem nyerhet a következő hónapokban a költségvetési és államháztartási folyamatokba. Hogy majd mi lesz egy év múlva, ha netalán addigra ismét túlzottdeficit eljárás alá kerülünk vagy egy újabb pénzügyi válság nyomán ismét az IMF-hez fogunk rohanni egy kis pénzt koldulni? Mit számít az már akkor a Fidesznek, ha cserébe addigra már ismét újabb 4 évre alakíthat kormányt.