HTML

 

">

Bemutatkozás

Ez a blog válaszokat keres a miértekre, amik mindenkiben megfogannak. Nem az ellentétekre, hanem a hasonlóságokra hívja fel a figyelmet. Nem elválaszt, hanem egyesít. Hiszen mindannyian egyek vagyunk, egy végtelen nagy és értelmes multiverzum részei. Akik most, ebben a pillanatban egy Föld nevű űrhajóban száguldunk az emberi elme által ismert Univerzumban.

Facebook

Twitter

Oldallátogatottság

Friss topikok

Címkék

adó (1) agresszió (1) álom (1) amerikai álom (2) Ángyán József (1) áramlás (1) árvíz (3) árvízi védekezés (1) bank (2) bizalom (1) boldogság (1) brokerbotrány (1) családon belüli erőszak (1) demokrácia (2) diktatúra (2) diktatúra kiszolgálói (2) egzotikus fürdőhely (1) elemzés (3) emberi tulajdonságok (1) empátia (1) energiacella (1) energiahatékonyság (1) epigenetika (1) értékrend (5) érzelem (1) félelem (3) filmkritika (2) földtörvény (1) függőleges kert (1) gazdaság (2) gazdasági válság (6) hagyományos média (1) halálfélelem (1) hazugság (2) hitel (2) hitvilág (2) homoszexualitás (1) Horvátország (1) hó fogságában (1) ideghálózat (1) ikertornyok (1) infláció (2) ismeretlen (1) kamat (2) képmutatás (1) kísérlet (1) kitelepítések (1) klientúra (1) klimaváltozás (1) koncert (2) kőolajcsúcs (1) környezeti katasztrófa (1) korrupció (2) közösség (4) közösségi média (1) központosítás (3) kulisszatitkok (1) kutatás (2) lehallgatás (1) lélek (1) lentről felfele építkezés (1) maffiacsalád (1) márc. 15. (1) másság elfogadása (1) megbontó felfedezés (1) melegfelvonulás (1) mellrák (1) Nagy Testvér (1) nemzeti egység (1) nőgyűlölet (1) nők bántalmazása (1) nők közösségformáló szerepe (1) nyájszellem (3) nyaralás (1) olajcsús (5) olajhiány (1) olajpala (1) önhipnózis (1) önszerveződés (2) önzetlen segítség (1) önző gén (1) Orbán Viktor (6) összeesküvés elmélet (2) palagáz (4) parlamenti képviselő (1) parlamenti választások (1) pénz (2) pofon (1) politika (1) propaganda (3) pszichológia (2) pszichológus (1) robbantás (1) sokkos állapot (1) Szaúd-Amerika (3) Széles Gábor (1) szerelem (1) színjáték (1) társadalmi változások (1) természet (1) terrorizmus (1) titkosszolgálat (1) tolerancia (1) totalitárius rendszer (1) unortodox politika (1) választás (1) választások (2) változás (1) Valutaalap (1) városszépítés (1) végtelen nővekedés (4) vezető olajexportör (1) villamos (1) vízcsúcs (1) Yanni (1) zene (1) Címkefelhő

Orbán magyarázza a bizonyítványát

2013.07.20. 09:46 Anonymus Gesta Hungarorum

Nem igazán szeretnék elveszni a hazai politika mocsarában, de Orbán Viktor Wall Street Journal interjúja kapcsán (magyarul itt található beszámoló) szeretném az ott elhangzottakat a tényekkel szembeállítani. Miközben a kormányzati propaganda gőzerővel hirdeti a sikereket leginkább a "Magyarország jobban teljesít" jelszavával, addig a kép sokkal árnyaltabb és leszámítva néhány gazdasági mutatót, az összkép inkább bórús, mind derűs. "A kormány véleményével ellentétben Magyarország nem teljesít jobban a korábbi kormányok időszakához képest" - fogalmazta meg Surányi György volt jegybankelnök és Chikán Attila egyetemi professzor, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere. Orbán Viktor kormánya nem teljesít jobban az általa oly sokat démonizált Medgyesi-Gyurcsány-Bajnai baloldali kormányoknál. Így bármit amit Orbán Viktor állít ezen volt kormányfőkről, az a tények alapján rá is vonatkozik.

Orbán Viktor kormányának gazdaságpolitikájára mondják, hogy unortodox, vagyis nem a hagyományokat követő. Orbán Viktor ezzel szemben azt állítja, hogy pozitívabb szemlélettel nézve inkább innovatív és célirányos. A kormányfő szerint a nagy cégek általános, kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát akarnak, de erre válságkezelés idején nincs mód - vagyis az ad hoc döntések és a kormányrúd ide-oda rángatása teljesen elfogadható az ő nézete szerint.Ez engem Karinthy Frigyes "Magyarázom a bizonyítványom" című novellájára emlékeztet, amikor a legrosszabb osztályzatot is képes megmagyarázni, hogy az milyen jó valójában. Orbán Viktornak tulajdonképpen nagyon is jól jön a válság, mert az egész gazdaságpolitikáját szabadságharcostól együtt a válságkezelésre lehet fogni. Aminek persze egyhamar nem lesz vége, így - amennyiben ismét Orbán Viktor alakít kormányt jövőben, úgy az eddig ismert válságkezelés - értsd ezalatt a további kapkodást, a kormányrúd össze-vissza rángatását, a további központosítást, az egyes piaci szegmensek újraosztását a haverek között - a következő 4 évben is folytatódni fog.

Orbán szerint a válságkezelés mindaddig eltart, amíg az ország adóssága nem csökken a nemzeti össztermék 50% alá, ami még a kormányfő szerint akár még 10 évig is eltarthat. Többek között azt is elismerte, hogy a távközlési és bankszektorra kivetett válságadók is mindaddig érvényben lesznek, amíg a gazdasági válságkezelés tart, így senkinek sem lehet illúziója, hogy itt szó nincs ideiglenes vagy átmeneti intézkedésekről, mint ahogy azt még az elején hazudták állították.

Orbán Viktor szerint 2002-ben (amikor a kormányrudat átadta Medgyesinek) Magyarország még élenjárója volt Közép-Európában, ehhez képest 2010-ben - amikor ismét megragadta a kormányrudat -, már az utolsók között szerepelt. De lám, most már megint egyre jobbak vagyunk és hamarosan ismét utolérjük Közép-Európát. Ehhez képest a Világbak legújabb kimutatása szerint az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján Magyarország lejjebb csúszott és olyan országokkal került egy súlycsoportba mint Románia vagy Albánia. Igaz, a leszakadás nem az elmúlt 3 évben kezdődött, az már 2005 óta tart. Ezalatt Szlovákia, Lengyelország és Lettország is lekörözött -, így az "elmúlt nyolc év" kétes dicsőségében már az Orbán kormány is nyakig benne van. Ami a gazdasági növekedést illeti, a lenti grafikonon nagyon jól látszik, hogy 2011 óta az Orbán kormány önajnározott gazdaságpolitikája ellenére is a 2008-as világgazdaság utáni enyhe gazdasági növekedés végül csökkenésbe fordult át. Ezzel párhuzamosan a reálbérnövekedés (az infláció fölötti béremelkedés) 2006 óta gyakorlatilag évről évre csökken (minden évben kevesebb, mint 100%-a az előző évinek).

A GDP (s.zöld) és az alkalmazásban állók reálkeresete (v.zöld) az előző év azonos időszakához viszonyítva (Forrás: http://www.gvi.hu)

A kormányfő másik érdemének az államadósság csökkentését tartja, mely szerinte a kormányváltás óta jelentősen csökkent. A lenti grafikonon azonban jól látható, hogy érdemi csökkenés nem látható a 2011-es egyszeri csökkenést leszámítva, ami csakis a magánnyugdíjpénztárak vagyonának lenyúlása miatt következett be. Ugyanis az emberek megtakarításainak nagy részét a pénztárak állampapírokba fektették be, így azok államosítása révén automatikusan csökkent az államadósság mértéke is, semmilyen további intézkedés megtételen nélkül is. Az igazsághoz az azonban hozzátartozik, hogy Orbán Viktornak abban van érdeme, hogy a korábbi évek rendszeres nagy államháztartási hiányát kordában tartotta, így végre Magyarország az idén kikerült a már több mint egy évtizedes túlzott deficit eljárás alól. Ennek természetesen meg van a társadalmi ára is: csak 3 hónapig jár munkanélküliségi segély, csökkent a felsőoktatásra szánt pénz, és megnövekedtek az embereket sújtó adók is: az ÁFA 25%-ról 27%-ra emelkedett, a bankok tranzakciós adója pedig a fogyasztókra hárult át). 

Magyarország és az EU-27 tagállamok bruttó államadóssága a GDP százalékában (Forrás: http://www.gvi.hu)

Orbán Viktor igazából nagyon is ortodox gazdasági szemlélettel rendelkezik. Ez leginkább akkor látszik, amikor kifejti nézetét a riporter azon kérdésre, hogyan látja az állam szerepét a gazdaságban. Szerinte vannak természetes monopóliumok - mint például a földgáz vezetékes hálózata -, amik fontosak, hogy állami kézben legyenek. Csakhogy közgazdasági értelemben a természetes monopólium azt jelenti, hogy nem lehetséges a kor tudományos, gazdasági és technológiai fejlettsége mellet versenyt létrehozni egy adott termék vagy szolgáltatás területén. Így például a távközlés is állami monopólium volt még a múlt század közepén, mert teljesen új technológiának számított, a mai technológia fejlettség mellett viszont értelmetlenség lenne természetes állami monopóliumról beszélni. De hasonló változások várhatóak a villamosenergia esetén is, ahogy a megújuló  (szél- és nap-) energiatermelésben a magánvállalkozások felfutnak. Így a villamosenergia termelésben egyes országokban már ma sem lehet állami monopóliumról beszélni, legfeljebb az elosztó hálózat monopóliumáról. Vagyis ami még a tegnap természetes monopóliumnak számított, az holnap már nem az a technológia fejlődése miatt. A másik fontos szempont, hogy közgazdasági alapmegfigyelés szerint nincs különbség az állami és a magán monopólium között, mindkettő rossz a fogyasztók számára. Mindkét esetben a hosszútávú trend az árak felfele ívelése, miközben a szolgáltatások színvonala csökken. És ez egyszerűen abból adódik, hogy az egészséges verseny hiánya miatt nincs belső motiváció a monopólium alkalmazottaiban és az a téves nézet alakul ki bennük, hogy a fogyasztók vannak az ők érdekükben, miközben ez éppen fordítva kellene legyen.

De a foglalkoztatottság terén is érdekes elképzelései vannak Orbánnak. Szerinte az állam szerepe a válság idején - amikor a piac nem tud munkát biztosítani mindenki számára -, hogy megtalálja a megfelelő eszközöket arra, hogyan lehet munkát teremteni mindenki számára. És az adott helyzetben - amikor nagy az ország államadóssága -, akkor erre a legmegfelelőbb megoldás Orbán szerint a közmunka, amiben jelenleg már 200 ezren vesznek részt, de reményei szerint hamarosan a számuk elérheti a 300 ezret is. Csakhogy a közmunka nem egyéb, mint a szociális juttatás fejében elvégzendő szociális munka, ami lehet akár hasznos is: például város tisztán tartása utcaseprés vagy virágágyások gondozása formájában. De egy ilyen helyzet óhatatlanul kiszolgáltatott helyzetet teremthet a közmunkát végző és a politikai hatalmat gyakorló között és ami így visszaélésekre ad lehetőséget: például az ellenzéki Bajnai Gordon ellen mozgósítható "önkéntes" tüntetők kivezénylése "közmunka" címén vagy a kormánypárt klientúrájának házicselédjét eljátszani velük otthoni kertmunka elvégzésének formájában.

Miközben Orbán Viktor azzal büszkélkedik, hogy az adófizetők számát megduplázta és most már közel 4 millió adófizető van Magyarországon, arról már mélyen hallgat, hogy ez nem másnak köszönhető, mint a minimálbérek megadóztatásának - a korábbi adójóváírás eltörlésének - és nem pedig az ígért 1 millió új munkahely időarányos részének teljesítése miatt (az index munkahelyszámlálója alapján már -162 ezer a különbség az Orbán által megígért és a tényleges munkahelyek között). A foglalkoztatottság és a munkanélküliségi ráta terén az Orbán kormánynak semmi dicsekedni valója nincs. Ahogy a lenti grafikonon is látható a foglalkoztatottak száma (sötétzöld) a közmunka felfuttatása ellenére sem változott a kormányváltás óta (az ingadozás szezonális hatások miatt van, nyáron valamivel több a foglalkoztatott, mint télen), miközben a munkanélküliségi ráta egyenesen nőtt. Ez utóbbi annak is tulajdonítható, hogy a kormány intézkedései (többek között a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata) miatt többen kerültek vissza az aktívak (munkát keresők) csoportjába.

Foglalkoztatottak számának alakulása (kék; előző év azonos negyedév = 100%) és a munkanélküliségi ráta (zöld; %) - (Forrás: http://www.gvi.hu)

Miközben Orbán Viktor kiállt a gazdaságpolitikája mellett - beleértve a rezsicsökkentést is - a beruházások csökkenése éppenséggel az "unortodox" gazdaság sikerességét kérdőjelezi meg. A beruházások mélypontja a világgazdasági válság utáni év végén volt, ami a választásokra valamivel emelkedett, de a tavalyi év végére ezen nem sikerült változtatni. A beruházások mértéke valójában 2006 óta kevesebb az előző évinél (minden évben kevesebb, mint az előző év 100%-a), ami a jövőre nézve aggodalomra ad okot, hiszen a gazdasági növekedés esélye lesz egyre kisebb az elkövetkező években. A beruházások csökkenése többek között a különadók és a rezsicsökkentésnek köszönhető, ez utóbbi miatt még az állástalanok száma is nőhet, mivel az energiacégeknél már elkezdődtek az elbocsájtások.

Beruházások (előző év azonos negyedév=100%) - (Forrás: http://www.gvi.hu)

Orbán Viktor az interjúban olyan vezetőként jellemezte magát, aki vonzó munkának tekinti az ország megmentését, megújítását. „Ez egy igazi kihívás, nem olyasmi, mint egy bürokrácia újjászervezése. A magamfajta emberek szeretnek valami jelentőset véghezvinni, valami rendkívülit. A történelem megadta nekem ezt az esélyt. Tulajdonképpen három alkalommal adatott ez meg nekem. Vezetőként mindig történelmi kihívások értek. Amikor a dolgok jól mennek, olyankor úgy tűnik, választásokat vesztek, mivel az embereknek már nincs szükségük rám″ – közölte. Orbán abban a tévhitben van, hogy ő különleges, pedig ez csak az egója. Egyrészt akárki - aki rendelkezik egy csöppnyi önbizalommal -, szeretne valami maradandót alkotni, így ebben aztán semmi rendkívüli nincs. És az emberek nem olyankor szokták leváltani a vezetőiket, amikor a dolgok jól mennek, hanem éppen fordítva. De Karinthy novellája jól mutatja, hogy még a lehetetlent is meg lehet magyarázni.

A jövedelem reálértéken növekszik, a nyugdíjak emelkednek. A gazdaság ismét növekszik – mondta a kormányfő. Ha valaki sikertörténetről beszél, azt senki nem hiszi el, mivel ez az, amit a kommunisták annak idején mondogattak. Így mi azt mondjuk, hogy jobban teljesítünk, és nem azt, hogy sikeresek vagyunk – jelentette ki. Mire én csak annyit jegyzek meg szerényen, hogy a kommunistáknak is éppen azért nem hittek az emberek, mert nem volt igaz. És attól, hogy a szlogent Orbán megváltoztatta, attól még ugyan úgy hazugság marad. A "Magyarország jobban teljesít" kampány szintén az emberek pénztárcájának tartalmával ellentétes, mivel a háztartások fogyasztása (többek között a különadók áthárítása a fogyasztókra, másrészt a reálbércsökkenés miatt) is évről évre csökkent és ha a csökkenő tendencia folytatódik az idén is, akkor a csökkenés mértéke nemsokára elérheti a 2009-es mélypontot. És a gazdaság sem nő, ahogy a fenti ábrán erre már rávilágítottam.

Háztartások fogyasztása (elõzõ év azonos negyedév = 100%) - (Forrás: http://www.gvi.hu)

Orbán Viktor fejében az a tévhit uralkodik, hogy "most a bankok tele vannak pénzzel, így a probléma nem az, hogy nincs likviditásuk, hanem mert a kockázat-kerülési hajlandóságuk miatt nem szeretnének hitelt adni". Ehhez képest az igazság az, hogy a bankoknak létérdeke a hitel, anélkül ugyanis nincs semmilyen bevételi forrásuk, így azonnal veszteségesek lennének. Ha ugyanis csak ülnének a sok pénzen, ahogy Orbán Viktor víziónálja, akkor semmilyen bevételük nem lenne, miközben az alkalmazottakat, az irodákat továbbra is fent kell tartani, így a sok pénz évről évre egyre kevesebb lenne a kiadások miatt. A bankok mindenképpen szeretnének hitelezni - ezért a sok hitelkártya ajánlás is lépten-nyomon - csak most már óvatosabbak, mind voltak a 2008-as válság előtt és nem adnak boldog-boldogtalannak hitelt. A kockázat kerülés nem annyira a bankokra, mint inkább a vállalatokra és lakosságra vonatkozik. Sok vállalat a bizonytalan gazdaságpolitika miatt nem mer beruházni, amit sokszor hitelből finanszíroztak, vagy ha mégis megteszi, akkor azt inkább önerőből próbálja meg. A lakosság mindössze 13% gondolja, hogy felvenne hitelt akkor is, ha egyébként anélkül is boldogulna a PwC tavalyi felmérése szerint. Hasonló következtetésre jutott a GfK piackutató intézet tavalyi felmérése is, mely szerint "Amikor a saját bőrünkön, és a saját pénztárcánkon éreztük a válság hatását és azt, hogy milyen nehéz helyzeteket hozhat egy hitel, sokan megfogadták: soha többé nem akarnak hitelt felvenni."

Hitelfelvételi kedv a magyar lakosságban a 2012-es felmérés szerint (Forrás:pwc.com)

A fentiek fényében jól látható, hogy Orbán bizonyítvány magyarázása nincs összhangban a magyar valósággal. Nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szándékosan hazudik, ahogy ezt jó néhányan feltételezik róla, hanem ez az egójának tudatalatti védekezése. Ha valaki valóban erős lenne, akkor szembenézne a hibáival és azokat korrigálná. Orbán azonban ehhez nem elég erős, így inkább az álmok világába menekül, ahol minden szép és jó és ahol ő maradandót alkothat. A diktatórikus központosító rendszer sajátossága, hogy a vezető döntéseit nem lehet megkérdőjelezni, mert a legfelső vezetés tévedhetetlen. Orbán világában is minden csakis úgy lehet jó, ahogy ő akarja, ellenkező esetben a saját vezetői szerepe kérdőjeleződne meg. Mivel Orbán fejében állandó válság van, ami igazolja a politikai és gazdasági ad hoc döntéseit - és ami szerinte még akár 10 évig is eltart -, ezért természetesen semmilyen változást nem lehet elvárni tőle, ha ismét megnyeri a választásokat: Ő továbbra az elmúlt jó 3 év politikai és gazdasági átalakítását fogja továbbvinni. Már csak azért is, mert Orbán Viktor ismételt megválasztása egyértelműen egyenértékű egy pozitív visszajelzéssel: a magyar társadalom elégedett a megkezdett LeniniOrbáni úttal és ezen szeretne tovább haladni.

surveys

337 komment · 1 trackback

Címkék: Orbán Viktor unortodox politika

A bejegyzés trackback címe:

https://anonymus-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr655414592

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hazugságnak áradata 2013.07.20. 18:34:44

Orbán a The Wall Street Journal európai kiadásának adott interjújában annyi hazugságpatront sütött el, hogy alig látni a sűrű füsttől. Szinte minden mondata cáfolható: Magyarország 2002-ben még Közép-Európa élvonalában volt, 2010-re viszont a l...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mint írtam, az IMF nem adott volna hitelt."

Miből gondolod? Nem is kértük. Az ország deficiteljárás alatt volt, óriási volt az államháztartási hiány, a gazdasági növekedés már 2006-ban leállt. Szerintem adott volna, ha kérvényezzük, hiszen rögtön a 2006-os választások után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy nagy bajban vagyunk.A választásokig a kormány ügyesen leplezte, ez igaz.
@Könnyen elkaptuk, uram!: az IMF-hez nem azért szoktak menni a kormányok pénzért kuncsorogni, mert ők kínálják a legkedvezőbb kondíciókat. Azért mennek, mert nincsen más, nincsen piaci finanszírozás. Az IMF egy mentőöv, nem normál ügymenet, cserében iszonyú ára van, programjaik eredményessége pedig erősen kétséges. Az IMF napjainkra legfontosabbá vált célja a nemzetközi pénzügyi rendszer szuverének okozta potenciális zavarainak kezelése, nem pedig a krízisnek az adott ország társadalmára gyakorolt hatásai minimalizálása. A magyar kormány IMF nélkül is meg tudta teremteni a külső egyensúlyt, egy méltányos közteherviselés kialakításával. Ha az IMF-en múlik, most nem lennének különadók, lenne viszont brutális, a mostanit is messze meghaladó kiadáscsökkentés, a korábbi középosztály ellenes progresszív adó, lenne vagyonadó, nyugdíjcsökkentés, elnyomorodó tömegek. Portugália, Írország, Románia, Ukrajna - vagy éppen a Bajnai korszak Magyarországa - mutatja, miért kell minden lehetőséget megragadni, mielőtt a törülközőt bedobva az IMF-hez fordulunk. Az IMF az kb. olyan, mint egy végtag amputáció, csak akkor szabad számításba venni amikor már nincs más lehetőség, de nem azzal kell kezdeni, egy végső opció ha minden kötél szakad. Ettől viszont mi nagyon-nagyon messze vagyunk mostanra.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Csak valami érzelmi gyengeség lehet nálam, hogy mindíg felbasz idegileg, mikor állati tudálékosan hivatkozik olyan adatokra, amelyek kiragadottak."

Nincs mese, fejleszteni kell a vitakultúrádon. Erre kiválóan alkalmas a blogolás. A tapasztalatokat meg a való életben is jól lehet kamatoztatni. ;)
@ccactus: Mivel 2008-ig a gdp növekedett, nem kaptunk volna hitelt. De kétségtelen, a szocik sem nézték volna jó szemmel, ha az IMF feltételeket támaszt.
Aztán mégis muszály volt, eredménye képp Gyurcsány távozott. Gyurcsány egójásól sem tudnék jót mondani, az önkéntes nemzetmentőktől mentsen meg az Isten! Sajnos nem teszi.
@ccactus: Nincs mese, fejleszteni kell a vitakultúrádon."

Mert az vitakultúra, ha nem válaszol? Ja, igaz, bele se kell menni, ignorálni kell. De akkor mások sem jutnak tényleges információhoz. Gondolom, te jól tűröd, ha valaki csak akkor válaszol, ha igazát védeni tudja, vagy legalábbis úgy gondolja, de ha sarokba szorítod, akkor nem válaszol?
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mint írtam, az IMF nem adott volna hitelt."

És akkor még ott van az a szempont, hogy jelen pillanatban éves állampapírt 4%-os rekordalacsony kamatozással ad el az állam. Hol van ez a szocik által felvett hitelek kamatától? Ráadásul azt az adósságot kénytelen folyamatosan finanszírozni a Fidesz, amit a szociktól örökölt.

És ugye az is fontos kampányígérete volt a Fidesznek, hogy ha majd ők kerülnek kormányra, az javítja a befektetői bizalmat az ország iránt, ami majd megnyilvánul a csökkenő állampapír kamatokban is. És mint látható, az állampapírok kamata rekordmélységben van.
@zobod: Kösz, szépen megfogalmaztad. De ne nekem küldd, én ugyanezen a véleményen vagyok.
@ccactus: Az állampapírok kamatát nem az állam, hanem a piac határozza meg. Ha nincs ettől magasabb kamatozású, ezt fogják venni, ha lesz, akkor ez is emelkedni fog.
Emlékszel még a sikertelen kibocsájtásokra???
Szerinted akkor mennyi volt a kamat?
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mivel 2008-ig a gdp növekedett, nem kaptunk volna hitelt."

Idén is növekszünk, meg 2010-2011-ben is növekedtünk. Kb. ugyanakkora mértékben, mint 2007-2008-ban. Úgyhogy ez nem lehet kifogás.

Íme a számok GDP növekedésre:
2007: 0,1%
2008: 0,9%

2011: 1,6%
2013-ra pedig 0,5% körül jósolnak.

Én nem látok különbséget. 2006-ban a választások után már ugyanúgy nem nőtt a gazdaság, mint ahogy azóta sem.
@ccactus: És akkor még ott van az a szempont, hogy jelen pillanatban éves állampapírt 4%-os rekordalacsony kamatozással ad el az állam."

Jelenleg ez nem rekordalacsony, mivel a pillanatnyi kamatokkal kell összevetni. Ez bizony azt jelenti, hogy Magyarország Mongóliától drágábban finanszírozza magát.
És mint írtam, a kamat csak egy tétel...
Valamint: ha most vennénk fel hitelt az IMF-től, 2,5 %-on kapnánk.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Mert az vitakultúra, ha nem válaszol? Ja, igaz, bele se kell menni, ignorálni kell. De akkor mások sem jutnak tényleges információhoz."

Attól, hogy nem válaszol, mások hozzájutnak az információhoz, hiszen leírtad, bárki elolvashatja. Ne kívánj elégtételt, ha neked van igazad, nem másnak. Győzni is tudni kell, szerénységgel.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Az állampapírok kamatát nem az állam, hanem a piac határozza meg. Ha nincs ettől magasabb kamatozású, ezt fogják venni, ha lesz, akkor ez is emelkedni fog."

Az IMF viszont piaci kamatozás alatt ad hitelt, igaz feltételekkel.
-Jó napot!
-Adjon isten!
-Mit csinálnak? miért ásnak gödröt?
-Nem kérem mi ilyet nem teszünk!
-Tessék nézze meg itt a terv.
-Látja?
-Látom, de kérem ez itt akkor is egy rohadt nagy gödör, ebbe bele esnek az emberek, itt kitöri a nyakát valaki.
-Neeem kérem maga ezt rosszul látja.
-Ez itt kérem egy hegy, és amit maga gödörnek lát az egy völgy.
-Na de kérem hát itt egy bazi nagy lyuk ,az alját se látom.
- Uram ne vitázzon velünk, mi hegyet építünk!
-A vak is lássa hogy ez egy hegy,
-Fel tud menni a tetejére?
-Nem.
-Na látja ,ez egy hegy.
-Nekünk hegyet kell építeni, nem gödröt ásni.
-Kérem haladjon tovább ne zavarjon itt minket.
-Jó de legalább építsenek egy hidat a bejáratomig.
-Az sajnos nincs benne a tervbe.
-De de akkor hogy megyek be a lakásomba.
-Sehogy!
-Még is hogy képzeli ezt?
-Uram a lakásának az a fala ami a mi hegyünkre néz ki lesz sajátítva.
-Tehát vagy gyalogol egy sarkot és becsönget a szomszédhoz hogy had másszon be valamelyik ablakán,vagy rendőrt hívok .
-Tessék itt egy féltégla hogy betörhesse az ablakot,ne hogy megsérüljön a keze.
-Rendben elmegyek nem akarok problémát
-Rendben viszlát, azaz jó napot.
...
-Te Józsi látod milyenek az emberek a féltéglát meg se köszönte.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Az állampapírok kamatát nem az állam, hanem a piac határozza meg. Ha nincs ettől magasabb kamatozású, ezt fogják venni, ha lesz, akkor ez is emelkedni fog."

Az IMF viszont piaci kamatozás alatt ad hitelt, igaz feltételekkel. Mint az előbb látható, a 2006 óta nincs növekedés az országban, mély válságban voltunk. Az akkori kormány azonban halogatta az IMF-hez fordulást az utolsó pillanatig, hiszen az presztízsveszteség lett volna számára.

A mostani kormány ugyanígy van ezzel. Kilábalni az IMF hitelből presztízskérdés. A baloldal is pont ezért forszírozza, hogy vegyük fel az IMF hitelt, hogy aztán lehessen mondani, hogy tessék, 4 éve kormányoz Orbán, és még mindig az IMF hiteléből élünk.

Ezzel szemben az IMF hitelt a választásokig visszafizetjük, hiszen történelmi mélységű kamatokkal sikerül piaci forrásokból finanszíroznunk magunkat. A piac alacsonyabb kamatra ad nekünk hitelt, mint a szocik alatt bármikor. Még egyszer mondom, ez fontos kampányígéret volt, hogy a Fidesz visszaszerzi a pénzpiacok bizalmát, ami az állam kamatterheinek csökkenéséhez vezet majd.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Emlékszel még a sikertelen kibocsájtásokra???
Szerinted akkor mennyi volt a kamat?"

A sikertelen kibocsátásokra emlékszem, akkor fordultunk az IMF-hez. 2008-ban is, meg 2011 elején is.
@ccactus: Az IMF viszont piaci kamatozás alatt ad hitelt, igaz feltételekkel."

Így van! Tegyük hozzá, olyan országoknak, akik nem tudják már a piacról finanszírozni magukat.
Még két adat: az IMF csak a tagjainak ad hitelt, mi azok vagyunk. Az IMF el kell, hogy számoljon a tagjai felé, ezért feltételeket szab, a visszafizetés garantálására. Hogy ezen feltételek mennyire helyesek, más tészta.
@ccactus: Akkor már csak a kamatokat kell megkeresned. Mondjuk a dicsőséges Orbán kormány idején.
@Mr. Waszabi: ... akkor 2000-ben 17 %, 2001-ben 20 % GDP növekedés volt. Az Orbánék ígértek 7 %-ot, de nemkicsit túlteljesítették. Ez van, romlik a memóriám... :-)
@ccactus: Butaság. A kamatokat ne a történelmi kamatokhoz mérd. Mérd ahhoz, hogy mennyi a megtermelt jövedelem emelkedése, miből fizetjük vissza? Ha a GDP jobban nő, mint a kamat, akkor oké, ha a kamat magasabb, akkor bizony a visszafizetésekor újabb hitelt kell felvenni a kamatok törlesztésére is.
Ha a bevétel vagy a vagyon nő, akkor minden rendben. De a gdp csökken, a beruházások csökkennek.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Jelenleg ez nem rekordalacsony, mivel a pillanatnyi kamatokkal kell összevetni."

A pillanatnyi kamatok messze vannak a minimumszintjeiktől mostanában..
A 4% nem rekordalacsony?? Hmm! Miről beszélgetünk?
Mongóliában mennyi a kamat? És mennyi volt a szocik alatt? Csak az összehasonlíthatóság miatt kérdezem.

"És mint írtam, a kamat csak egy tétel..."

Az állam kibocsát egy állampapírt, mondjuk 3 éveset. Évente kifizeti a tulajnak a tőkére jutó kamatot, a harmadik év végén pedig az utolsó évi kamatot és a tőkét egy összegben. Az államadósság finanszírozás különböző futamidejű papírokkal túlnyomó részt így működik. Felesleges sejtelmes kijelentésekkel zavart keltened ebben.
@Watchdog: Igen, az első Orbán kormány gazdasági teljesítménye sokkal jobb volt.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Valamint: ha most vennénk fel hitelt az IMF-től, 2,5 %-on kapnánk."

De hát ezt mondom én is mióta. A szocik 2004-2008 között nagyon magas kamatra bocsátottak ki állampapírokat. Mégsem fordultak az IMF-hez. Most meg, mikor történelmi mélyponton van az állampapírok kamata IMF hitelt követelsz. Nézd meg! Soha ilyen alacsony kamattal kormányok nem bocsátottak ki magyar állampapírt. 4%-on!!
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Így van! Tegyük hozzá, olyan országoknak, akik nem tudják már a piacról finanszírozni magukat."

De mi most tudjuk. 4%-os kamattal. Sokkal jobb feltételekkel, mint a szocik idején.
@ccactus:
Kicsit emésztgesd. Értem én, hogy roppant bonyolult.

" Értékpapír: a kiválasztott értékpapírra történik számítás
Duráció: átlagos hátralévo futamido
Mod. Duráció: Duráció/(1+hozam)
Hozam %: a lejáratig számitott hozam
Nettó Árfolyam%: a kiválsztott értékpapir nettó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mezo, akkor = bruttó árfolyam% - Felh. Kamat%
Felh. Kamat%: a kiválasztott értékpapírnak adott értéknapra vonatkozó felh. Kamata%
Bruttó Árfolyam%: a kiválsztott értékpapir bruttó jelenértéke, ha nem ez a beviteli mezo, akkor = Nettó árfolyam% + Felh. Kamat%
Névérték: tetszoleges egész szám, ebbol származik a Nettó ár, Felh. Kamat, valamint a Bruttó Ár
Nettó Ár: Nettó Árfolyam% * névérték
Felh. Kamat: Felh. Kamat% * névérték
Bruttó Árfolyam: Bruttó Árfolyam% * névérték"
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Akkor már csak a kamatokat kell megkeresned. Mondjuk a dicsőséges Orbán kormány idején."

Akkoriban napirenden is volt, hogy IMF hitelt kellene felvennünk. Tárgyalgattunk is velük. De azóta mintha más szelek fújnának, hiszen rekordalacsony kamattal, általában többszörös túljegyzés mellett a piacról tudjuk finanszírozni magunkat. Nem mondom, hogy ehhez nem kellett a támogató piaci környezet, de ugyanez volt a helyzet 2004-2008 között. Csak a nemzetközi pénzbőség tartotta felszínen Magyarországot, aztán meg elsőként dőltünk be a válság első fuvallatára.

Ma meg sorban dőlnek be az országok, mi meg stabilan állunk, rekordalacsony és csökkenő állampapír hozamok mellett, folyamatos túljegyzés mellett, folyamatos MNB kamatcsökkentés mellett, és rekordalacsony MNB alapkamat mellett.

Szerintem nehéz a mai helyzetre rábizonyítani, hogy rosszabbul állunk finanszírozási szempontból, mint a szocik alatt.
@ccactus: "Szerintem nehéz a mai helyzetre rábizonyítani, hogy rosszabbul állunk finanszírozási szempontból, mint a szocik alatt. "
A vitakultúráról: ne állíts olyat, amit a másik nem mondott!
@ccactus: Utoljára: amikor 0,5 % kamatot fizetnek a papírokra a fejlett gazdaságokban, akkor nem kellene azzal kérkedni, hogy a 4% milyen fasza. Különösen, ha a gdp csökken. Még a dicsőséges 2012-es évhez képest is.
Javúúnéék én idesanyám, de hát nehezen megy az falu helyen.
Csattttt
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"A kamatokat ne a történelmi kamatokhoz mérd. Mérd ahhoz, hogy mennyi a megtermelt jövedelem emelkedése, miből fizetjük vissza? Ha a GDP jobban nő, mint a kamat, akkor oké, ha a kamat magasabb, akkor bizony a visszafizetésekor újabb hitelt kell felvenni a kamatok törlesztésére is."

Fúú! Hát hazudnék, ha azt mondanám, hogy ezt értem, pedig szakmámba vág a téma.

Szerintem ne is bonyolódjunk ilyen szinten szakmai vitába.

A lényeg: Egy GDP arányosan 80%-os adósság mellett kurvára nem mindegy, hogy 4% kamatot kell-e fizetni az adósság után, ahogy most, vagy mondjuk 8%-ot. Az első esetben az évente fizetendő kamatteher fele a második esetének. És ez jó! Minél alacsonyabb kamaton sikerül az állampapírokat kibocsátania, az jó. Minél magasabb kamaton, az rossz. Bárki megértheti, hogy miért.

Most rekordalacsony kamatot kell fizetni az állampapírokra, és ez jó. Ráadásul forint alapon. Az IMF hitelt pedig euróban, dollárban, japán jenben kapnánk. Ez pedig azért rossz, mert a magyar államnak forintban képződnek a bevételei, tehát a devizahitel árfolyamkockázatot is hordoz.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Ha a bevétel vagy a vagyon nő, akkor minden rendben. De a gdp csökken, a beruházások csökkennek."

Ez sem igaz. Csak addig van rendben, amíg a világgazdaságban jól mennek a dolgok. Aztán ha beüt a krach, akkor a GDP visszaesik, az adósság meg marad és fizetni kellene. Pontosan ez volt a történelmi bűn a szoci kormányok alatt. Hitelből növekedtünk, aztán meg jött a krach, és természetszerűen bedőltünk.
@ccactus: Te ezt kurvára nem érted. Minek küldök neked adatokat, ha nem értelmezed?
@Könnyen elkaptuk, uram!:

" Értékpapír: a kiválasztott értékpapírra történik számítás
Duráció: ..."

Az állam kibocsát egy állampapírt, mondjuk 3 éveset. Évente kifizeti a tulajnak a tőkére jutó kamatot, a harmadik év végén pedig az utolsó évi kamatot és a tőkét egy összegben. Az államadósság finanszírozás különböző futamidejű papírokkal túlnyomó részt így működik.

Most azzal, hogy előrángatsz a szakmai bikkfanyelvből néhány fogalmat, néhány finomságot, a lényeg attól nem változik.

Állampapíroknál évente egyszer van kamatfizetés, majd a lejáratkor az utolsó évre jutó kamat mellett a tőkét is vissza kell egyösszegben fizetni. Persze az állam aktív lehet az állampapírpiacon, de az a kamatterhek mértékén mit sem változtat. Inkább csak a lejárati szerkezetet lehet vele finomhangolni.
De cáfold meg, ha tudod, egy példán keresztül. Ne csak nagyképűen néhány fogalom benyögésével.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Szerintem nehéz a mai helyzetre rábizonyítani, hogy rosszabbul állunk finanszírozási szempontból, mint a szocik alatt. "
A vitakultúráról: ne állíts olyat, amit a másik nem mondott!"

De hisz azt mondod, hogy most IMF hitelt kellene felvennünk, miközben 4%-on áll az állampapírok kamata, 2006-2007-ben meg nem kellett volna.
@ccactus:

Nem kellett volna, meg eleve nem is adott volna az IMF, mert akkor nem voltunk bajban, most meg bajban vagyunk. Ezt állítottad.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Utoljára: amikor 0,5 % kamatot fizetnek a papírokra a fejlett gazdaságokban, akkor nem kellene azzal kérkedni, hogy a 4% milyen fasza."

Azzal nem. De:
1. Az állam kamatterhei abszolút mértékben csökkennek, ami jó. Ezzel lehet kérkedni.
2. A szocik alatt is tőkepiaci pénzbőség volt, mégis magasabb hozamon adtuk el a magyar papírokat. Pont azért terjedtek el a devizahitelek, mert olyan nagy volt a különbség a forintkamatok és a devizakamatok között. Így volt, vagy nem így volt?
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Te ezt kurvára nem érted. Minek küldök neked adatokat, ha nem értelmezed?"

Most azzal, hogy előrángatsz a szakmai bikkfanyelvből néhány fogalmat, néhány finomságot, a lényeg attól nem változik.

Állampapíroknál évente egyszer van kamatfizetés, majd a lejáratkor az utolsó évre jutó kamat mellett a tőkét is vissza kell egyösszegben fizetni. Persze az állam aktív lehet az állampapírpiacon, de az a kamatterhek mértékén mit sem változtat. Inkább csak a lejárati szerkezetet lehet vele finomhangolni.
De cáfold meg, ha tudod, egy példán keresztül. Ne csak nagyképűen néhány fogalom benyögésével.
@ccactus:

"A végeredmény az a benyomás, hogy a baloldal nem vitaképes.
"

Na most ezt a duplán teljesen értelmetlen általánosítást hogyan sikerült összehozni?

Mindketten (Te + Géza) és még sokan mások alapvető tévedésben vagytok.
Politikailag akartok szakmai vitát folytatni.

Engem nem érdekel jobb és bal oldal, de téged és Gézát igen meg másokat. De azért, mert nálad ez így van rólam ne merd feltétezni!
Az, hogy politikailag vitáztok és a prioritás alapvetően az, hogy a kormány "jót tesz" vagy "rosszat tesz" (Gézánál ez szélsőségesebb, mint nálad) azt eredményezi, hogy triviális vagy a közeli szakmai értékelések eltorzulnak és elég hamar abszolút komolytalanná teszi azt, amit te vitának próbálsz hívni.

Mondok egy nagyon egyszerű példát: az államadósság alakulása.

Mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a GDP arányos államadósság, és ezt szoktuk leginkább figyelni stagnált 2010 óta.
Ez egy igen üdvözítő adat így magában.
Sőt olyan, amivel még kampányolni is lehet és olyan, amire mindenki, aki a kormány gazdasági munkáját pozitívan akarja értékelni hivatkozik is szinte mindig.

De furcsa módon azt is mondhatjuk (és sajnos ez a valóság és a lényeg), hogy a kormány által meghirdetett "államadósság elleni harc" pedig csúfosan megbukott. Nemes egyszerűséggel azért, mert a manyup hatást az államadósság alakulásánál egyszerűen figyelembe kell venni.
Aki ezt nem teszi meg az vagy nem ért hozzá vagy politizál (a szó abszolút pejoratív értelmében).
És Géza mindig ezt csinálja (hozzátenném nagyrészt te is).

És ebből fakadóan hiába linkel be Géza adatokat meg magyarázza a bizonyítványt, ha a lényeg helyett végül csakis azt akarja kihozni egy adott elemzésből, hogy azt bizony kormányunk jól csinálta. Ez hamar nevetségessé és értelmetlenné teszi a vele való vitázást. Éppen ezért én ilyet már nem is teszek.....
@Watchdog: hát, tényleg romlik. Ugyanis a 2010-2013 közötti időszakról vitatjuk itten, hogy szar-e, amaz meg 2000-ben volt, ugye.
Nem mellesleg, ha a mostani etapban nem a színtiszta lopás lett volna a céljuk, akkor a régi programot folytatták volna, elvégre bejött már egyszer.
Csak úgy nem lehetne annyit rabolni, ugye, mert a gazdaságba fektetett pénzt nem lehet.
Értem én, nem bonyolult ez. Csak hát ugye egy picit zavaró mellette az a sok hazugság meg ígérgetés a növekedésről.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Te ezt kurvára nem érted."

Ahá! Szóval ez volt nálad az exit-stratégia. :)

Az előbb még az volt a bajod Blogger Gézával, hogy nem reagál rá, ha megfogtad valamivel...

Te meg benyomsz egy két szakmai fogalmat, persze nem összefüggésében, csak úgy felsorolva, majd berekeszted a vitát azzal, hogy én ezt nem értem.

Hát tessék, erre reagálj:
Az állampapírok túlnyomó többségénél évente egyszer van kamatfizetés, majd a lejáratkor az utolsó évre jutó kamat mellett a tőkét is vissza kell egy összegben fizetni. Persze az állam aktív lehet az állampapírpiacon, de az a kamatterhek mértékén mit sem változtat. Inkább csak a lejárati szerkezetet lehet vele finomhangolni.
De cáfold meg, ha tudod, egy példán keresztül. Ne csak nagyképűen néhány fogalom benyögésével.
@ccactus:" A forintalapú állampapírokon elérhető reálhozamot (a névleges hozam inflációval korrigált értékét) nézve szintén az élmezőnybe tartozunk Európában. Míg az ötéves magyar állampapíron nagyjából 5 százalékos reálhozamot lehetett elérni tavaly, addig a német kötvények már negatív reálhozammal is elkelnek (vagyis az infláció miatt a befektetők veszítenek az üzleten, az állam pedig nyer), sőt, az utóbbi időben már a névleges hozamuk is negatív."

Gondolom, világos: a kamat és a hozam nem ugyanaz.

Ne haragudj, most befejezem. Ha lusta vagy utánaolvasni, nem gondolom, hogy épp itt és épp most tartanom kéne egy kurzust.
Úgyse hinnéd el, amit mondok, tehát értelme sem volna.
@ccactus: khm. A kamatpolitika tehet vonzóvá egy gazdaságot, már ha nincsen tőkéje. nincs uyganis más eszköze arra, hogy tőkét vonzzon az országba. Nekünk pedig nincsen, erről szól az eladósodottságunk.
Amint látjuk, a mélyen tisztelt II. Orbán pápának a saját kamatelképzeléseivel hatásosan és stabilan sikerült megszüntetnie a nettó tőkebeáramlást. Most ennek kéne örülni? Ez eredmény? Miközben csomag csomag hátán, mert szarban van az állam és a gazdaság is? Ellentmondást érzékelek a két vonulat között. Vagy inkább hazugságot.
@MikeBoy:

"hiába linkel be Géza adatokat meg magyarázza a bizonyítványt, ha a lényeg helyett végül csakis azt akarja kihozni egy adott elemzésből, hogy azt bizony kormányunk jól csinálta. Ez hamar nevetségessé és értelmetlenné teszi a vele való vitázást. Éppen ezért én ilyet már nem is teszek....."

Kérdés, hogy hatásos, vagy inkább kontraproduktív, ha higgadt érvek helyett a személyében ócsárolják itt többen, így próbálva hitelteleníteni a mondandóját.

"Mondok egy nagyon egyszerű példát: az államadósság alakulása.

Mondhatjuk, hogy gyakorlatilag a GDP arányos államadósság, és ezt szoktuk leginkább figyelni stagnált 2010 óta.
Ez egy igen üdvözítő adat így magában.
Sőt olyan, amivel még kampányolni is lehet és olyan, amire mindenki, aki a kormány gazdasági munkáját pozitívan akarja értékelni hivatkozik is szinte mindig.

De furcsa módon azt is mondhatjuk (és sajnos ez a valóság és a lényeg), hogy a kormány által meghirdetett "államadósság elleni harc" pedig csúfosan megbukott. Nemes egyszerűséggel azért, mert a manyup hatást az államadósság alakulásánál egyszerűen figyelembe kell venni."

Szerintem meg nem kell figyelembe venni. A manyup államosítás nem más, mint egy megszorítás (nevezzük kiadáscsökkentésnek) a jövőbeli nyugdíjasokon. Amit figyelembe kell venni, az az államháztartás egyensúlyának helyreállítása. Ez ugyanis minden közgazdasági iskola szerint valamilyen mértékű gdp áldozattal jár. Amit még figyelembe kell venni, az az állami vagyon alakulása 2010 óta. Például: MOL, Richter, Rába, EON, KESZ számla.

Ezekről valahogy mindig megfeledkeznek az ellenzéki hozzászólók az érveikben. Leegyszerűsített, szakmaiatlan és szándékosan félrevezető az az állítás, hogy most is ugyanannyi a GDP arányos államadósság, mint a kormányváltáskor, csak éppen most hozzá kell adni a 10%-nyi manyup vagyon is. (elfeledve az állami vagyon alakulását, meg a devizaárfolyamok alakulását).

Még egy plusz szempont: A szocik folyamatosan privatizáltak is. Azt az összeget nem kellene hozzáadni a 2010-es gdp arányos államadósság értékhez?

Raádásul szerintem már az is eredmény,
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Gondolom, világos: a kamat és a hozam nem ugyanaz.

Ne haragudj, most befejezem. Ha lusta vagy utánaolvasni, nem gondolom, hogy épp itt és épp most tartanom kéne egy kurzust.
Úgyse hinnéd el, amit mondok, tehát értelme sem volna."

Na mi a különbség? Ne haragudj, de ez már terelés.

Leírtam, hogy hogy működik, leírom újra:
Az állampapírok túlnyomó többségénél évente egyszer van kamatfizetés, majd a lejáratkor az utolsó évre jutó kamat mellett a tőkét is vissza kell egy összegben fizetni. Persze az állam aktív lehet az állampapírpiacon, de az a kamatterhek mértékén mit sem változtat. Inkább csak a lejárati szerkezetet lehet vele finomhangolni.
De cáfold meg, ha tudod, egy példán keresztül. Ne csak nagyképűen néhány fogalom benyögésével.

Erre csak egyféle szakmai pökhendiség a reakciód. Nem olyan bonyolult ez! Benyögöd, hogy ez egy szakma, amit a többség nem érthet, meg felsorolásszerűen beraksz néhány fogalmat, és feldúltan lezárod a vitát. Blogger Géza 2 vagy!
@Mr. Waszabi:

"A kamatpolitika tehet vonzóvá egy gazdaságot, már ha nincsen tőkéje. nincs uyganis más eszköze arra, hogy tőkét vonzzon az országba. Nekünk pedig nincsen, erről szól az eladósodottságunk."

Ez nem más, mint adósrabszolgaság. Nem alternatíva. És persze ne feledd, hogy a jelenlegi 4%-os kamat mellett is túljegyzik a papírjainkat.

"Amint látjuk, a mélyen tisztelt II. Orbán pápának a saját kamatelképzeléseivel hatásosan és stabilan sikerült megszüntetnie a nettó tőkebeáramlást."

Ad1: A külföldiek kezében lévő állampapírok mennyisége rekordszinten van, az állampapírjainkat 4%-os hozam mellett is túljegyzik, elkapkodják.

Ad2: A működőtőke beáramlás - mert gondolom erre céloztál valójában - nem igazán függ az MNB kamatszinttől. Ez a mutató már nagyon-nagyon régóta nem pozitív. Nem Orbánnak köszönhető, bár kétségtelen, hogy ő sem tudott javítani rajta.

"Most ennek kéne örülni? Ez eredmény? Miközben csomag csomag hátán, mert szarban van az állam és a gazdaság is? Ellentmondást érzékelek a két vonulat között. Vagy inkább hazugságot."

Miután a fentieket cáfolni igyekeztem, az a rész és az említett ellentmondás okafogyottá vált.
@Blogger Géza: Olyan hivatalokat idézel, aminek Orbán a főnöke. Csak akkor hiszem el, ha akarom. Ez a viktatúra lényege.
@ccactus:

"Szerintem meg nem kell figyelembe venni. A manyup államosítás nem más, mint egy megszorítás (nevezzük kiadáscsökkentésnek) a jövőbeli nyugdíjasokon. "

Akkor nem értesz hozzá vagy politizálsz.
Az első egyszerű megjegyzésem az, hogy a manyup felhalmozása államadósságot okozott. A vissza államosítása viszont nem kellene hogy csökkentse azt!???

De a dolog annyira triviális, hogy inkább
politizálsz te is.
Tudod, a manyup egy részével konkrétan csökkentettük az államadósságot. Ergo, ha most még mindig 80%, akkor növekednie is kellett....
A szomorú az, hogy kvázi az egésszel is csökkenthettük volna, de ez nem sikerült....

"Amit még figyelembe kell venni, az az állami vagyon alakulása 2010 óta. Például: MOL, Richter, Rába, EON, KESZ számla."

Kiváló példa megint!
Nézzük tételesen:

MOL 500 milliárd messze a legnagyobb. De: a MOL vétel NEM növelte az államadósságot! Ezt meg hogyan? Hát úgy, hogy azt a pénzt, amiből megvettük az előző kormány hagyat tartalékba, ha szükség lenne rá. Simán visszaadhattuk volna és akkor 2%-kal kisebb lenne az adósság! Tehát erre hivatkozni eléggé gáz, de ezt tudod te is, gondolom blöfföltél, nem jött be!

Richter, Rába, rendben de nem nagyságrendek...

EON - a gáztározóra gondolsz? Komolyan kérdem! Már kifizettük?
@MikeBoy:

"a manyup felhalmozása államadósságot okozott. A vissza államosítása viszont nem kellene hogy csökkentse azt!???"

Persze hogy nem. Állami vagyont is növelhet, az államadósság változatlansága mellett.

A valóságban pedig az történt, hogy egy részét (állampapírok) bevonták, ez csökkentette az adósságot. Egy részét kifizették reálhozamként, egy része még mindig ott van az állami nyugdíjrendszerbe vissza nem lépők számláján, egy része pedig az állami vagyont növelte, tehát az állam megtartotta a manyup papírokat (pl.: MOL pakk). Megint más része pedig fedezetett biztosított egyéb állami vagyonnövelésre: pl.: EON, Rába.

De szerintem ezt te is tudod, csak kötözködsz.
@ccactus:

"Még egy plusz szempont: A szocik folyamatosan privatizáltak is. Azt az összeget nem kellene hozzáadni a 2010-es gdp arányos államadósság értékhez?
"

Add hozzá és mindig tedd meg. És mindig nézd meg, mi lett a pénzzel.

Csak olyan butaságot, hogy a MOL vételt, amit szoci kormány államadósságot növelő pénzéből vesz meg az Orbán kormány azt próbáld meg helyén kezelni, mert ez nem igazán sikerült....
@MikeBoy:

"De a dolog annyira triviális, hogy inkább
politizálsz te is."

Lásd az előző kommentem: @ccactus:

Inkább te politizálsz!
@MikeBoy:

"De: a MOL vétel NEM növelte az államadósságot! Ezt meg hogyan? Hát úgy, hogy azt a pénzt, amiből megvettük az előző kormány hagyat tartalékba, ha szükség lenne rá."

Címkézheted a pénzt, de semmi értelme. A kormányzati KESZ számla egyenlege most nagyobb, mint a kormányváltáskor. Tehát a tartalékhoz a kormány nem nyúlt, inkább gyarapította. Tudod, meg is jelentek hírek, hogy például az IMF hitelt előtörlesztjük. Namost ezt hogy, ha egyszer abból a pénzből MOL-t vettünk?
@ccactus:

"De szerintem ezt te is tudod, csak kötözködsz. "

Nem!
Ez a terelés:
"Persze hogy nem. Állami vagyont is növelhet, az államadósság változatlansága mellett."

Ez ugyanis így van!
De:
Tételesen írd már le nekem, hogy mennyi állami vagyon növekmény történt és mekkora még a tartalék, ami megmaradt. No és aztán a maradékkal szépen korrigáljuk az államadósságot!

Az első hozzászólásom az volt, hogy FIGYELEMBE KEL VENNI A MANYUP HATÁST!
Mit reagáltál rá!? NEM KELL!
Most meg hova árnyaljuk ezt? Lehet növelni az állami vagyont is, ha már nem sikerült csökkenteni az adósságot...
Na ezt rühellem én!
Ugye látod, miről van szó!?
@ccactus: Pedig láthatnál. A százalékok az előző évhez viszonyítanak.
@MikeBoy:

"EON - a gáztározóra gondolsz? Komolyan kérdem! Már kifizettük?"

Szerintem még nem. 2013 második felére tették a tranzakció lezárását, de nem vagyok teljesen uptodate. Ugyanakkor indokolja, hogy az említett összeget miért nem fordították államadósság csökkentésre.
@ccactus: "Még egy plusz szempont: A szocik folyamatosan privatizáltak is. Azt az összeget nem kellene hozzáadni a 2010-es gdp arányos államadósság értékhez?"

szerintem fogalmad sincs a gdp jelentéséről.
Nem a szakterületed neked ez, mégcsak nem is tanultál róla.
@ccactus: . Tudod, meg is jelentek hírek, hogy például az IMF hitelt előtörlesztjük. Namost ezt hogy, ha egyszer abból a pénzből MOL-t vettünk?"

Úgy, hogy hitelt vesz fel az állam, folyamatosan. Tudod, állampapír. Tehát hitelből fizeti a hitelt vissza, fél évvel a lejárat előtt. Naaaagy truváj! Mikor a kamata amúgy is leesne, tekintettel arra, hogy beestünk a bűvös tartozáshatár alá. Magyaruul nincs már büntetőkamat.
@MikeBoy:

"Tételesen írd már le nekem, hogy mennyi állami vagyon növekmény történt és mekkora még a tartalék, ami megmaradt. No és aztán a maradékkal szépen korrigáljuk az államadósságot!"

Írd le te! Te hoztál állításokat a manyup vagyonnal kapcsolatban! De az infót én is megköszönöm.

"Az első hozzászólásom az volt, hogy FIGYELEMBE KEL VENNI A MANYUP HATÁST!
Mit reagáltál rá!? NEM KELL!
Most meg hova árnyaljuk ezt? Lehet növelni az állami vagyont is, ha már nem sikerült csökkenteni az adósságot...
Na ezt rühellem én!
Ugye látod, miről van szó!?"

Nem pontosan értem, hogy mit rühellsz! A manyup államosítás megszorítás a jövőbeli nyugdíjasokon. Egyfelől csökkenti az aktuális éves költségvetések hiányát, hiszen nem kell a manyupba pénzt tennie az államnak (kiadáscsökkentés). Másfelől okoz egy egyszeri bevételt az eddig felhalmozott vagyon. Ennek egy része elment folyó kiadásokra 2011-ben (manyup nélkül 5,4% lett volna a hiány), másik része adósságcsökkentésre (manyup vagyon állampapír portfoliójának bevonása), harmadik részét az állam megtartotta, negyedik részét átkonvertálta más vagyonelemekre és szintén megtartotta. Ötödik részét kifizette reálhozamként. Tehát az egyszeri bevételből jutott államadósság csökkentésre is, állami vagyon növelésre is, lakosságnak is. A konkrét arányok elérhető tényadatok.

Az államadóssághoz semmiképpen nem lehet ezt a tételt hozzáadni, hiszen ezzel tulajdonképpen azt mondanád, hogy az állam majd azt a pénzt ténylegesen kifizeti a jövőbeli nyugdíjasoknak.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Pedig láthatnál. A százalékok az előző évhez viszonyítanak."

Végül is látok. A szoci időszak növekedési számai még rosszabbak. Pl.: 2007 gdp növekedése 0,1% volt. Mégsem fordultunk az IMF-hez.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"- Még egy plusz szempont: A szocik folyamatosan privatizáltak is. Azt az összeget nem kellene hozzáadni a 2010-es gdp arányos államadósság értékhez?"
- Szerintem fogalmad sincs a gdp jelentéséről.
Nem a szakterületed neked ez, mégcsak nem is tanultál róla."

Ezt most miért nekem írod? Ha a manyupot hozzáadhatjuk az államadóssághoz, akkor a privatizációs bevételeket is.

Azt meg miből szűrted le, hogy fogalmam sincs a gdp jelentéséről??
@ccactus:" Az államadóssághoz semmiképpen nem lehet ezt a tételt hozzáadni, hiszen ezzel tulajdonképpen azt mondanád, hogy az állam majd azt a pénzt ténylegesen kifizeti a jövőbeli nyugdíjasoknak."

Az okfejtésed jó, itt inkább az a kérdés, hogy az egyszeri manyuppénzzel való hiánycsökkentés nem parasztvakítás-e?
mivel csak azt értük el, hogy így megteremtették a lehetőségét a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésnek, ami jó, viszont a befektetések nem termeltek plusz bevételt, nem okoztak beruházásnövekedést. Márpedig a termelés a gdp növekedés alapja, az pedig beruházások nélkül csak elvi lehetőség.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"- Tudod, meg is jelentek hírek, hogy például az IMF hitelt előtörlesztjük. Namost ezt hogy, ha egyszer abból a pénzből MOL-t vettünk?
- Úgy, hogy hitelt vesz fel az állam, folyamatosan. Tudod, állampapír. Tehát hitelből fizeti a hitelt vissza, fél évvel a lejárat előtt. Naaaagy truváj! Mikor a kamata amúgy is leesne, tekintettel arra, hogy beestünk a bűvös tartozáshatár alá. Magyaruul nincs már büntetőkamat."

Ezt beszéld meg @MikeBoy: -jal! Ő állítja, hogy a MOL-t az IMF pénzből vettük meg. Namost ha az IMF pénzt meg állampapír kibocsátásból fizetjük vissza, akkor végeredményben mégiscsak oda jutunk, hogy a MOL-t államadósság terhére vettük. Ezért mondom mindig, hogy kár címkézni a pénzeket. Az nem más, mint politizálás. Nem kéne.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"csak azt értük el, hogy így megteremtették a lehetőségét a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésnek, ami jó, viszont a befektetések nem termeltek plusz bevételt, nem okoztak beruházásnövekedést. Márpedig a termelés a gdp növekedés alapja, az pedig beruházások nélkül csak elvi lehetőség."

Ezt nem értem, bocs. Hol az összefüggés a beruházások és a manyup államosítás között?
@ccactus: a privatizáció során eladtak vagyonelemeket. Ezek ellenértéke befolyt az államkasszába. Ez GDP növelő tétel. Namost, a GDP arányos hiány képletében a GDP a nevezőben van. Ha az nő, a végeredmény csökken.
Tehát eladással nő a gdp, csökken a hiánymutató. Mondom hiánymutató. Nem a hiány.

Manyup: a megfogalmazás rossz talán. Nem hozzáadni kell, inkább arról van szó, hogy egyszeri tétel, hatása a gazdaság alakulására nem volt.
Viszont áttételesen hiányemelkedést fog okozni, mert a nyugdíjakat ki kell fizetni majd, amikre ez adta volna a fedezetet. Bár ez évek múlva jelentkezik majd.

Itt inkább az a kérdés, hogy figyelembe vegyük-e az egyszeri tételt, vagy sem. Ha nem vesszük, tendenciájában vizsgálva az látszik, hogy nincs javulás.
@ccactus: Oké, elmagyarázom, aztán befejeztem, dolgom van, bocs.
Azzal, hogy az állam befektet, például MOL, a rendelkezésére álló pénzből termelőeszközt vásárol. Ez a könyvekben úgy jelenik meg, mint beruházás.
Tehát noch da zu, ha van egy vállalkozásod, és az abban lévő irodaházat eladod a másik vállalkozásodnak, akkor az az újban beruházásként fog megjelenni.
@ccactus:

Zárásként....

"Az államadóssághoz semmiképpen nem lehet ezt a tételt hozzáadni, hiszen ezzel tulajdonképpen azt mondanád, hogy az állam majd azt a pénzt ténylegesen kifizeti a jövőbeli nyugdíjasoknak. "

De akkor a felhalmozáskor ne is növelje! Pedig növelte!
Remélem ez logikailag még felfogható.
Tehát ha felhalmozol 11% GDP-t manyupba és abból államadósság lesz a másik oldalon.
Majd azt a 11%-ot visszaveszed és nem csökken az államadósság, akkor ott valami egész érdekes "könyvelést" hajtasz végre...

Az infót pedig ne rajtam kérd számon, hanem azon a kormányon, akit favorizálsz.
Talán elvárható, hogy lássuk extra 3000 milliárd elköltését.
Hacsak nem......
@Könnyen elkaptuk, uram!: Csak gondolj bele: építünk egy stadiont. Mivel beruházás, az építőipart pörgeti, a GDP-ben is meg fog jelenni, mint bővülés.
Vagy ilyen volt az első fidesz-kormány építőipari boom-ja, vagy a szocik autópályaépítési őrülete.

Kérdés: milyen hatása van ezeknek a gazdaság tartós fellendülésére? Minimális. Indirekt.
@ccactus: Mondjuk abban Mike-boy-nak igaza van, hogy amennyiben a manyup pénz egy részét adósságcsökkentésre fordították, más része a gdp-t növelte, és az államadósság ismét ott áll, mint korábban, hol a pénz? Vagy inkább: nőtt az államadósság, ezzel az összeggel is.
@ccactus:

"Ő állítja, hogy a MOL-t az IMF pénzből vettük meg. "

Az internet világában? Ez már nevetséges!

www.mfor.hu/cikkek/Kiderult__hogy_vesszuk_meg_a_Mol_reszvenyeket.html

Az utolsó mondat a kritikus!
És mivel köztudott, hogy az Orbán kormány nem vett fel IMF hitelt, abból az következik, hogy olyan pénzből vettük meg a MOL-t, ami a 2010 előtt felvett, de még meglévő, tehát nem elköltött hitel volt.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"a privatizáció során eladtak vagyonelemeket. Ezek ellenértéke befolyt az államkasszába. Ez GDP növelő tétel."

És akkor még te vádolsz engem, hogy nem tudom, mi az a GDP!!

De itt van a pártatlan @MikeBoy: ! Majd ő megerősít, hogy ez a mondatod, hát hogy is mondjam, butaság.

Meglepő, hogy mégis milyen határozott véleményed van közgazdasági szakkérdésekben és azok megítélésében.

Fenti mondatodból világosan látszik, hogy eddigi vitánk során folyamatosan elbeszéltünk egymás mellett, hiszen egészen mást értesz például a GDP fogalma mögött, mint amit valójában jelent! :((
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"államadósság ismét ott áll, mint korábban, hol a pénz?"

Megbukott az államadósság elleni harc.

Ennek fő okai:
- A 3000 + 500 millárd nem lett jól elköltve.
- Beruházásellenes gazdaságpolitika
- Rossz adórendszer
- Iszonyat korrupció
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"a privatizáció során eladtak vagyonelemeket. Ezek ellenértéke befolyt az államkasszába. Ez GDP növelő tétel."

Tehát a GDP az a bruttó hazai össztermék. Leegyszerűsítve az az érték amit a gyárakban, földeken megtermelnek, szolgáltatók szolgáltatnak. (korrigálva az exponttal és az importtal). Az, hogy privatizálnak valamit, az a termelést nem érinti. A privatizációs bevételt nem lehet a GDP-hez hozzáadni, az nem növeli a GDP-t.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"a privatizáció során eladtak vagyonelemeket. Ezek ellenértéke befolyt az államkasszába. Ez GDP növelő tétel."

Mondjuk @MikeBoy: pártatlanságára is jellemző, hogy nem az igazság érdekli, csak engem akar legyőzni. Őt is minősíti, hogy ekkora melléfogást nem kommentál a vitában.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Az eladás nem növeli a GDP-t.

@ccactus:

Így van, én pártatlan vagyok.
Ellentétben Veled!
@ccactus:

"Mondjuk @MikeBoy: pártatlanságára is jellemző, hogy nem az igazság érdekli, csak engem akar legyőzni. Őt is minősíti, hogy ekkora melléfogást nem kommentál a vitában. "

A beírásaink közt 2 másodperc volt a különbség.
Remélem tisztában vagy azzal, ez mit jelent?
@Könnyen elkaptuk, uram!:

"Oké, elmagyarázom, aztán befejeztem, dolgom van, bocs.
Azzal, hogy az állam befektet, például MOL, a rendelkezésére álló pénzből termelőeszközt vásárol. Ez a könyvekben úgy jelenik meg, mint beruházás.
Tehát noch da zu, ha van egy vállalkozásod, és az abban lévő irodaházat eladod a másik vállalkozásodnak, akkor az az újban beruházásként fog megjelenni."

Szintén leegyszerűsítve:
Ezeket a tételeket kiszűrik a beruházás statisztikákból. Abban csak a valódi hozzáadott érték szerepel. Ha én tőled veszek egy ingatlant, az nekem beruházás, neked eszközérték kivezetés. Kettőnk együttes eszközállománya nem változik. A beruházás statisztika csak a gazdasági szereplők együttes eszközállomány növekedését nevezi beruházásnak.

Ebben megegyezünk így?
@ccactus:

De mondjuk, ha éppen wc-re megyek vagy bármiért abbahagyom a fórumozást akár az inkvizíciót is küldhetted volna, ugye?
@MikeBoy:

És ez? :

"Könnyen elkaptuk, uram! 2013.07.21. 17:29:41
@ccactus: Mondjuk abban Mike-boy-nak igaza van, hogy amennyiben a manyup pénz egy részét adósságcsökkentésre fordították, más része a gdp-t növelte, és az államadósság ismét ott áll, mint korábban, hol a pénz? Vagy inkább: nőtt az államadósság, ezzel az összeggel is."

Ez már 20 perce történt.
@ccactus:

Na!
Mégis jön az inkvizíció?
Komolyan megáll az eszem.....
@MikeBoy:

"De mondjuk, ha éppen wc-re megyek vagy bármiért abbahagyom a fórumozást akár az inkvizíciót is küldhetted volna, ugye?"

@Könnyen elkaptuk, uram!: 17:21-kor írta a butaságát.

Te ezek után vígan kommenteltél még nekem.

No mindegy térjünk vissza tárgyra. A megerősítést köszönöm!
@MikeBoy:

"Na!
Mégis jön az inkvizíció?
Komolyan megáll az eszem....."

Te is így gondolod ahogy írta? :

"Könnyen elkaptuk, uram! 2013.07.21. 17:29:41
@ccactus: Mondjuk abban Mike-boy-nak igaza van, hogy amennyiben a manyup pénz egy részét adósságcsökkentésre fordították, más része a gdp-t növelte, és az államadósság ismét ott áll, mint korábban, hol a pénz? Vagy inkább: nőtt az államadósság, ezzel az összeggel is."

Félre ne érts, engem csak az bosszant, hogy a győzelem oltárán elfogadod a blőd érveket is. Minden elfogadott a Fidesz befeketítése érdekében? Csak tisztázni szerettem volna.
@ccactus:

Figyu!
Nem olvasom kettőtök vitáját egészen.
Ráadásul az ott nem érv, hanem inkább kérdés.
És nem is felém.
@MikeBoy:

"Nem olvasom kettőtök vitáját egészen.
Ráadásul az ott nem érv, hanem inkább kérdés.
És nem is felém."

Ok! Neked annyiban igazad van, hogy a manyup pénz egy részét adósságcsökkentésre fordították, más része a GDP-t növelte!

Maradjunk ennyiben! :)))

A többi olvasónak pedig:
A GDP az a bruttó hazai össztermék. Leegyszerűsítve az az érték amit a gyárakban, földeken megtermelnek, szolgáltatók szolgáltatnak. (korrigálva az exponttal és az importtal). Az, hogy a manyup vagyont államosították, az a termelést, a GDP-t nem érinti.
@Hеrtelendi:

"Ajaj. Sipirc vissza az iskolapadba!"

Az nem gond, ha valaki valamihez nem ért. De azt soha nem tudom megérteni, hogy akkor miért vesz fel olyan határozott, elmozdíthatatlan álláspontot?

És akkor még szidja a Blogger Gézát a vitastílusa miatt. Pedig egyik kutya, másik eb. Csak az egyik kormánypárti, a másik meg ellenzéki.

No mindegy!
@ccactus:

Nézd én ebből csak azt vettem magamra, amit leírtam.
Egyrészt ezt nyilván nem írtam le, amit idézel.
Másrészt:

"Az, hogy a manyup vagyont államosították, az a termelést, a GDP-t nem érinti. "

Azt nem. De hogy a pénzt utána mire költöd, az érintheti!
@Blogger Géza: Es ezt mondta valaki a fonokomnek is? Mert harom eve nem nagyon lattam fizetesemelest, csak az AFA emelkedett. (Amiert pl. ugyanazt a szolgaltatast dragabban adjuk a megrendelonek)
@morpho: Olvasom a kommenteket, és nem tudom mire vélni a sértődékenységedet. Ezt írtad: "az államadósság alakulásának semmi köze a nemzeti össztermékhez"

Ezt cáfolta meg zobod. Kifejtenéd az álláspontodat, vagy csak durcizni tudsz?
@ccactus: khm.
M.o.-n tőke hiány van pár évtizede, aminek nyomán technológiailag elmaradott, és ezek eredőjeként alacsony a hozzáadott hazai értéktöbblet aránya.
Emiatt bérmunkánál többre nem alkalmas.
Viszont, az a befektető, akit a bérmunka vonz ide, nos, nem fogja fejleszteni az előző kettőt, mert nem érdekelt abban.

A másik féle befektető, aki általánosságban hozna ide szabad pénzt a bankrendszerbe, amely azzal feltőkésíthetné a hazai vállalkozásokat, s amelyek annak segítségével lassan szert tehetnének saját tőkére a profitjuk felhalmozásából, illetve tevékenységükkel növelhetnék a hozzáadott értéktöbbletet. Emez pénzt viszont a kamat vonzza ide. Tehát nagyon is számít a jegybanki alapkamat. Akkor ezt kipipáltuk, ugye.

Lehet mondani, hogy nem akarunk adósrabszolgák lenni, viszont adósság nélkül csak mezei gyarmati rabszolgák leszünk, azon az életszínvonalon, amit azzal a hatékonysággal és itt maradó haszonnal el lehet érni.
Ez viszont láthatóan kevesellik itt a zemberek.
Amire te gondolsz, az a kínai modell, de az a hajó már régen elment itten, azt 25 évvel ezelőtt lehetett volna még választani, de nem választotta az ország. Mert már akkor is késő volt, jegyzem meg csendesen.

Tehát ott tartunk, hogy egyelőre a kamatok vonzhatnak ide szabad tőkét vagy pedig a bérmunkák irányába lehet elmozdulni. Szemmel láthatóan Orbán az utóbbit gondolta iránynak, csak éppen erről elfelejtette tájékoztatni a zembereket a 2010-es választás előtt, illetve, hogy ez mivel jár a hétköznapokban. Mindössze néhány elszórt mondatából lehet ezt összerakni. Azonban a cselekményei ebbe az irányba mutatnak.
Ha tudni akarod, mit jelent az, hogy Kínánál versenyképesebb akar lenni, akkor az mindenek előtt óriási életszínvonal eséssel jár a magyar lakosság számára. Tartósan, mondjuk úgy 20-30 évre. Ennek ágyaz meg az alacsony szja, a munkatörvénykönyv módosítása, a rezsicsökkentés, a fogyasztás általános csökkentése drágítással, a gazdaság lefagyasztása, a forint szándékos elinflálása, valamint a felsőoktatás elsorvasztása. Rá kell szoktatni az embereket a rabszolgaságra, úgy, hogy éhen azért ne dögöljenek, be tudjanak járni dolgozni, de azért sírva könyörögjenek egy mcdonaldsos munkáért.
Persze, közben az állami tisztviselőket kellően meg kell fizetni, nagyjából, mint a Horthy rendszerben.

A magam részéről annyi biztos, hogy nem szeretnék Orbán eme neo-arisztokráciájának rabszolgája lenni, és azt is gondolom, hogy még jó pár millió magyar nem szeretne. A gyerekeiknek meg kiváltképp nem ilyen jövőt szántak, gyaníthatóan. Erről is elfelejtette tájékoztatni az embereket Orbán valamilyen oknál fogva, pedig annyi levelet küldött már.

No de, sebaj, a többi ember véleményét majd akkor láthatjuk meg, amikor észreveszik, miben is mesterkedik a sokat ígérő főnök. Érdekes megnyilvánulásokra lehet számítani.
@ccactus: A GDP az a bruttó hazai össztermék. Leegyszerűsítve az az érték amit a gyárakban, földeken megtermelnek, szolgáltatók szolgáltatnak. (korrigálva az exponttal és az importtal). Az, hogy a manyup vagyont államosították, az a termelést, a GDP-t nem érinti."

Bullshit.
A GDP képlete a következőképpen néz ki:
GDP = C + G + I + NX
ahol C a háztartások fogyasztása,
G a közösségi (vagy kormányzati) fogyasztás,
I a beruházás,
NX pedig a nettó export, amely az export és az import különbségeként jön létre.

Tehát barátom, a beruházás IS a GDP része!
Megint kiderül, nem vagy tisztában a fogalmakkal. Így nem csoda, ha nem érted. De a másikat fikázod. Ez a tudatlanok bölcsessége.
@MikeBoy: "Az, hogy a manyup vagyont államosították, az a termelést, a GDP-t nem érinti. "

Azt nem. De hogy a pénzt utána mire költöd, az érintheti!"
érinti, mert az állam beruházott. MOL.
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Én feladom! Majd @MikeBoy: elmagyarázza neked, ha van türelme. Látom őt is megszólítottad. Átpasszollak neki, vitázzatok a GDP mibenlétéről!

Amúgy a képleted helyes, ez a felhasználásoldali egyenlet, csak éppen alkalmazni nem tudod, úgy látszik.
@ccactus: Kevered a bruttó és nettó beruházás fogalmát. Ne tedd.
"A közgazdaságtanban a beruházás fogalma alatt termelőeszköz előállítását vagy vásárlását (néha magát az előállított vagy vásárolt termelőeszközt is) értjük. A beruházás lényege tehát, hogy a gazdaság egy szereplője – többnyire, de nem minden esetben egy üzleti vállalkozás – olyan javakhoz jut, amelyek más javak termelését segítik elő. Ezért a beruházás – egy adott időszakra vizsgálva – nem más, mint egy vállalkozás tőkeállományának (vagyis a termelőeszközök állományának) növekedése.

Tágabb értelemben beruházásnak tekinthető a szellemi tőke „előállítása”, tehát az oktatási tevékenység is."
Aszerint, hogy a beruházás milyen célokat szolgál, fix beruházásokat és készletberuházásokat különböztetünk meg. A készletberuházások tulajdonképpen a vállalkozási tevékenység fázisai között felhalmozott készleteket jelentik; ezeket egy későbbi időpontban felhasználják vagy értékesítik. A fix beruházások felhasználása inkább folyamatosan történik: ilyen lehet például egy termelő gép vagy egy gyárépület. A fix beruházások közé soroljuk a lakóingatlanok vásárlását is.
A reál GDP és a reálberuházás alakulása az Amerikai Egyesült Államokban, 1950 és 2000 között

Termelőképesség szerinti csoportosítás: Nem-termelő (improduktív) beruházások (Non-productive investment) → A beruházásoknak az a csoportja, amelyek elkészültük után a társadalom nem termelő szféráinak (egészségügy, oktatás, kultúra) működését szolgálják, termékek és szolgáltatások előállításában nem vesznek részt. Termelő-(produktív) beruházások A beruházásoknak az a csoportja, amelyek elkészültük után, mint termelő fizikai tőkejavak részt vesznek különböző termékek és szolgáltatások előállításában"
@Mr. Waszabi:

"M.o.-n tőke hiány van pár évtizede, aminek nyomán technológiailag elmaradott, és ezek eredőjeként alacsony a hozzáadott hazai értéktöbblet aránya.
Emiatt bérmunkánál többre nem alkalmas."

Ha ez az alapállásod, akkor inkább ne erőltessük a vitát. Gondolom majd mások ízekre szedik a kommentedet.

Túl sok itt az önjelölt közgazdásztudós, úgy látom. :)
@ccactus: Gondolj bele: a GDP növelő tényező a stadion építés is. De a fogyaasztás is. Nem véletlen, hogy a válságkezelésnek egyik módja Angliában az új autó vásárlások támogatása volt.
A lakásvásárlás is , de minden fogyasztás az. Az önkormányzatok szökőkút felújítása, villamoscseréje is.
Amiről te beszélsz, az a termelő beruházás.
@ccactus: Ha csak tisztán az adatokat nézzük, akkor valóban csökkent a GDP-hez képest az államadósság, de ez leginkább a mnyp. lenyúéása. A mnyp. államosítása pedig nem tekinthető megszorításnak, hiszen az nem a jelenben fejti ki a hatását, hanem a távoli jövőben (pár évtized múlva).
@Könnyen elkaptuk, uram!:

Nem fogok neked itt közgazdaságtan leckét tartani, nem is tartozik a tárgyhoz. Majd megtanítja neked az, aki erre hivatott.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

" A mnyp. államosítása pedig nem tekinthető megszorításnak, hiszen az nem a jelenben fejti ki a hatását, hanem a távoli jövőben (pár évtized múlva)."

Az mnyp államosítása igenis megszorítás. Megszorítás a jövőbeli nyugdíjasokon, a jelen aktívjain. Korábban évi 360 milliárd forintot fizetett az állam a munkavállalók manyup számlájára. Ez egy állami kiadás volt, a hiányt növelte. Ezt a kiadást megszüntették (kiadáscsökkentés), ami javította az államháztartás egyenlegét. Megszorítás ez bizony, a javából.

A hatását is kifejti már ma, hiszen az érintet munkavállalóknak ennyivel kevesebb a megtakarítása. Abban igazad van, hogy trükkös megszorítás, hiszen az oda áramló pénzekhez a manyup tagok egyelőre nem férhettek hozzá, tehát a jelenben nem érzékelték az elvételét. De attól még elvették. Az alternatívája az lett volna, hogy valami jelenben ható tételről csípik le azt az évi 360 milliárdot.
@ccactus: Ez most csak játék a szavakkal. Ha te ettől jobban érzed magad, akkor csak nevezd "megszorításnak". Abban legalább egyetértünk, hogy a mnyp. államosításának hatását a jelen mindennapjaiban az emberek nem érezték meg, így messze nem egyenértékű azzal, ha az állami kiadásokat fogta volna vissza, amit azonnal megéreztek volna az emberek a mindennapjaikban.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

"Abban legalább egyetértünk, hogy a mnyp. államosításának hatását a jelen mindennapjaiban az emberek nem érezték meg"

:))) Ez szerecsenmosdatás a részedről.

Természetesen egyetértünk, amennyiben az ember nem érez semmit, amikor a megtakarításait megcsapolják.

Abban értünk egyet, hogy nem a kenyérre valót vette el a kormány.

Az állami kiadásokat pedig a manyup államosítással igenis visszafogta a kormány mégpedig az állami nyugdíjkiadásokat.
süti beállítások módosítása