HTML

 

">

Bemutatkozás

Ez a blog válaszokat keres a miértekre, amik mindenkiben megfogannak. Nem az ellentétekre, hanem a hasonlóságokra hívja fel a figyelmet. Nem elválaszt, hanem egyesít. Hiszen mindannyian egyek vagyunk, egy végtelen nagy és értelmes multiverzum részei. Akik most, ebben a pillanatban egy Föld nevű űrhajóban száguldunk az emberi elme által ismert Univerzumban.

Facebook

Twitter

Oldallátogatottság

Friss topikok

Címkék

adó (1) agresszió (1) álom (1) amerikai álom (2) Ángyán József (1) áramlás (1) árvíz (3) árvízi védekezés (1) bank (2) bizalom (1) boldogság (1) brokerbotrány (1) családon belüli erőszak (1) demokrácia (2) diktatúra (2) diktatúra kiszolgálói (2) egzotikus fürdőhely (1) elemzés (3) emberi tulajdonságok (1) empátia (1) energiacella (1) energiahatékonyság (1) epigenetika (1) értékrend (5) érzelem (1) félelem (3) filmkritika (2) földtörvény (1) függőleges kert (1) gazdaság (2) gazdasági válság (6) hagyományos média (1) halálfélelem (1) hazugság (2) hitel (2) hitvilág (2) homoszexualitás (1) Horvátország (1) hó fogságában (1) ideghálózat (1) ikertornyok (1) infláció (2) ismeretlen (1) kamat (2) képmutatás (1) kísérlet (1) kitelepítések (1) klientúra (1) klimaváltozás (1) koncert (2) kőolajcsúcs (1) környezeti katasztrófa (1) korrupció (2) közösség (4) közösségi média (1) központosítás (3) kulisszatitkok (1) kutatás (2) lehallgatás (1) lélek (1) lentről felfele építkezés (1) maffiacsalád (1) márc. 15. (1) másság elfogadása (1) megbontó felfedezés (1) melegfelvonulás (1) mellrák (1) Nagy Testvér (1) nemzeti egység (1) nőgyűlölet (1) nők bántalmazása (1) nők közösségformáló szerepe (1) nyájszellem (3) nyaralás (1) olajcsús (5) olajhiány (1) olajpala (1) önhipnózis (1) önszerveződés (2) önzetlen segítség (1) önző gén (1) Orbán Viktor (6) összeesküvés elmélet (2) palagáz (4) parlamenti képviselő (1) parlamenti választások (1) pénz (2) pofon (1) politika (1) propaganda (3) pszichológia (2) pszichológus (1) robbantás (1) sokkos állapot (1) Szaúd-Amerika (3) Széles Gábor (1) szerelem (1) színjáték (1) társadalmi változások (1) természet (1) terrorizmus (1) titkosszolgálat (1) tolerancia (1) totalitárius rendszer (1) unortodox politika (1) választás (1) választások (2) változás (1) Valutaalap (1) városszépítés (1) végtelen nővekedés (4) vezető olajexportör (1) villamos (1) vízcsúcs (1) Yanni (1) zene (1) Címkefelhő

Várható-e még olajcsúcs az "olajpalaforradalom" után?

2013.12.17. 22:45 Anonymus Gesta Hungarorum

Az egyik legújabb Széles Gábor interjúban arról olvashattunk, hogy jelenlegi kormányfőnk előre látta a jövőt: "Orbán Viktor előre látta a világ energetikai változását. Azzal, hogy az Egyesült Államok önfenntartóvá vált, kihúzta az energiaszőnyeget az arabok alól, zuhan az olaj- és a gázár. E prognózissal a fejében Orbán nyugodtan bevállalhatta a rezsicsökkentést, hiszen lépésével nem lehetetlenítette el a szolgáltatókat." Már korábban is fejtettem ki véleményemet az Amerikában lezajló "palaolajforradalom" kapcsán (itt és itt), de Széles Gábor fent idézett kijelentése rádöbbentett, hogy még gazdag üzletemberek is mennyire nincsenek tisztában a valósággal. Az Egyesült Államok ma még egyáltalán nem tekinthető önellátónak az energia szempontjából, és aki mostanában benzinkút közelében jár az egyáltalán nem tapasztalja a Széles Gábor által vizionált üzemanyagok árának zuhanását. Az USA egyelőre még mindig számottevő kőolajimportra szorul és még évekbe telhet, hogy ez megszűnjön, ha ez egyáltalán valaha be is fog következni.

Az palaolajforradalom fogalma egyre jobban beépül a hétköznapi emberek gondolkodásába, és aki egy kicsit is érdeklődik a világgazdaság iránt, annak a fejében az a tévképzet alakulhat ki, hogy hamarosan az USA olcsó olajjal fogja elárasztani a világot és ismét pörögni fog a gazdaság. Azonban a helyzet érdemben nem változott az elmúlt 6-7 évben, és semmi sem indokolja, hogy ez bármilyen módon változhat a közeljövőben. Így az energiaárak tartósan magasan fognak maradni továbbra is. Ahogy a hagyományos kőolaj kitermelésénél is értelmezhető a kitermelés hozamának csúcsa (a napi felhozott mennyiség maximuma) ugyanaz igaz az olajpala esetén is, itt is beszélhetünk egy hozamcsúcsról, ami már a közeljövőben be fog következni.

Az USA energetikai függetlensége - mint fogalom - valamikor az év elején kezdett elterjedni, de akkor még 2020-ra becsülték ennek elérését. Azonban egyre többen kezdenek megrészegülni ettől a lehetőségtől és mindegy "előre isznak a medve bőrére", főleg ha a jelenlegi trendeket szemlélik. Az alábbi ábrán látható, hogy az USA még mindig közel 8 millió hordó kőolajat kénytelen importálni a világpiacról (többek között az araboktól is), ami a világ olajkitermelésének több, mint 10%-a, így egyáltalán nem tekinthető elhanyagolhatónak. Persze a lenti ábrán az is jól látható, hogy ha az elmúlt 5 év trendjét nézzük és azokat képzeletben meghosszabbítjuk, akkor valóban az USA akár 2020-ra önellátóvá válhat, így érthető a kincstári optimizmus. Csakhogy a múlt számtalan példával szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyire esendő a jelenlegi trendek alapján feltételezni a jövőben bekövetkező eseményeket. Az USA önellátásához vagy egy stagnáló fogyasztás mellett meg kellene duplázni a jelenlegi kitermelést (ami egyben az 1970-es évek eleji közel napi 10 milliós hordó mindenkori kitermelés maximumának 60%-os felülmúlását jelentené), vagy pedig a belső fogyasztás drasztikus visszafogása mellett csak elérni a mindenkori kitermelés maximumát. Egyik sem egyszerű feladat!

Az USA olajkitermelése (kék),  összes olajimportja (fekete), olajimportja csak az OPEC országokból (sárga), azon belül csak az arab államokból (piros) (http://crudeoilpeak.info)

Az kétségtelen tény, hogy az USA napi olajszükséglete 2 millió hordóval kevesebb a 2005-ös csúcshoz képest (a fenti fekete görbe mutatja az éves kőolajimportot), ami segített abban, hogy az olajárak világpiaci ára a 100 dollár közelében stabilizálódjon és ne emelkedjen tovább. Hiszen ennyivel több olaj jutott a világ más országai számára. A kék görbe a belső kőolajtermelést mutatja, amiben az "palaolajforradalom" hatása a görbe végén (gyors emelkedés) érhető tetten. Az 1980-as évek második felétől egy csökkenő trend volt tapasztalható, ami az olajpiaci árak tartós emelkedése miatt 2010 után hirtelen növekedésnek indult és mára már a belső kitermelés enyhén meghaladja az importot. Ebből viszont az következik, hogy az USA fogyasztása még mindig közel kétszer akkora, mint a kitermelése.

A 2008-as világgazdasági válság meglepetésként érte a világ pénzügyi és gazdasági hatalmait. Sokáig a vezető közgazdászok csak pislogtak ki a fejükből és értetlenül álltak az USA pénzügyi válságából kibontakozó világgazdasági válságra, amiből azóta sem képesek kimozdítani a gazdaság szekerét. Mivel egyre több tanulmány mutatott rá az olajárak magas ára és a gazdasági visszaesés közti jelenségekre, ezért a korábban csak áltudománynak nevezett "olajhozamcsúcs" vagy röviden csak "olajcsúcs" elméletét egyre többen kezdték komolyabban venni. Azonban az utóbbi egy évben - az "palaolajforradalom" hevületében - megint egyre többen beszélnek arról, hogy az "olajcsúcs halott", vagyis az egész elmélet megbukott és még bőségesen van olaj  a Földben. Amint látni fogjuk ebben a bejegyzésben, az olajpala legfeljebb csak elodázza 5-10 évvel a világ olajkitermelésének csúcsát, de semmi esetre se teszi érvénytelenné azt, és szó sincs arról, hogy az olajpala évtizedekre megoldaná az emberiség energiaproblémáját.

Ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk, nézzük meg, mit mond az olajcsúcs elmélet. Az elmélet nem azt mondja, hogy a kőolaj egyik napról a másikra elfogy, hanem csak azt, hogy a kitermelés eléri a csúcsot, és onnantól kezdve a termelés tovább nem fokozható, sőt idővel még esni is kezd. A Hubbert görbe (lenti kép pirossal) egy olyan matematikai modell, ami az olaj kitermelés felfutását, majd esését próbálja megbecsülni, ezt Hubbert 1954-ben készítette el először az USA-ra. Azonban az olajpala kitermelésének felfutása miatt ez a görbe már nem alkalmazható az USA olajkitermelésének megbecsülésére, így sokan joggal kérdőjelezték meg a megbízhatóságát. Ugyanakkor talán a palaolajkitermelésre is rá lehet húzni egy ilyen Hubbert görbét, akárcsak a hagyományos kitermelésre korábban, így valójában amit most látunk, az két Hubbert görbe szuperpoziciója (egymásra helyezése). Amennyiben ez igaz, akkor a palaolajkitermelés hamarosan eléri a csúcsát és onnantól kezdve az USA olajkitermelése ismét esni kezd.

Az USA nyersolaj kitermelése és a Hubbert görbe becslése (Wikipedia nyomán)

Hogy tárgyilagosak maradjunk, nem árt szembenézni a tényekkel. Amiben tévedtek az olajcsúcsban "hívők":

  • Az olajcsúcs elérése miatt a kínálat már nem tudja követni az exponenciálisan növekvő keresletet, ezért akár 1000$ is lesz a kőolaj világpiaci ára. Ez  a jóslat nem következett be, mert a 147$ olajár 2008 nyarán már túl sok volt, amit a világgazdaság nem volt képes elviselni, így a 2008-as világgazdasági válság egyik oka éppen az energiaválságra vezethető vissza. A másik oka a válság kirobbanásának a pénzügybuborék kipukkadása. Vagyis a nagyobb olajár miatt a fogyasztás is csökkent a fejlett országokban (a fejlődő országokban azonban továbbra is nőtt), ezért a kereslet is visszaesett.
  • Az olajcsúcs elérésekor bekövetkező eseményekre több forgatókönyv is volt az olajcsúcs elmélet "hívőknél", az egyik a gazdaság összeroppanása és az állandósult üzemanyaghiány. De egyik forgatókönyv sem vette figyelembe azt, hogy a magas árak miatt olyan lelőhelyekről is érdemes lesz majd kitermelni (akár hagyományos, akár nem hagyományos, mint a palaolaj vagy olajhomok), amikről korábban nem volt gazdaságilag érdemes.
  • Az olajcsúcs elérésekor majd drasztikus olajhiány lép fel a piacon, ami komoly zavargásokhoz is vezethet. Ehhez képest az emberek zavargások nélkül próbáltak alkalmazkodni az új helyzethez, lemondva olyan korábbi szokásaikról, mint autóval bejárni a munkahelyre, ehelyett a tömegközlekedést választva. Emiatt a fogyasztás is visszaesett, így kevésbé érezhető még a feszültség a kőolaj kínálat stagnálásában. Ez azonban a fejlődő országokra igaz csak, egyes arab országokra a zavargások jellemzőek (pl. Szíria vagy Egyiptom).

Amiben viszont nem tévedtek az olajcsúcs elmélet "hívői":

  • Ha az USA kitermelését kivesszük, akkor a világ olajkitermelésében 2005-ben elértük a kitermelés csúcsát, azóta a kitermelés nem növekszik, csak egy képzeletbeli vízszintes vonal mentén hullámzik (lásd a lenti ábrát). Vagyis a hagyományos olajkitermelés esetén az olajcsúcs bekövetkezett, de ez nem egy adott évre jellemző kitermelési maximum, hanem egy hosszabb időszakasz (évtized?), amin belül egyik évről a másikra kisebb hullámzás van a kitermelésben.
  • A palaolaj kitermelésére is igaz az olajcsúcs azon kijelentése, hogy a kitermelés egyszer majd eléri a maximumot, majd utána esni kezd. Az USA esetén még nem tudjuk, hogy ez a csúcs mikor fog bekövetkezni a palaolaj esetén, de a figyelmeztető jelek alapján nagyon valószínű, hogy akár már 2015-ben. Erről bővebben az alábbiakban még kitérek.
  • Az emberiség ugyan kapott 5-10 év haladékot az energiaválság megoldására, de a lényegen ez nem változtatott, sürgősen át kell állni a megújuló energiaforrásokra.
  • A globális energiaválság gondot okozott a világgazdaságban (sok országban recessziót is okozva), és immár több, mint 5 éve nem látszanak egyértelmű jelek a gazdasági fellendülésre. Mára az olyan mintaországokban is,  mint Kína, a korábbi gazdasági növekedés lassulása tapasztalható.

A világ nyersolajtermelése az USA-t kivéve 2005 óta nem növekedett, egy képzeletbeli vízszintes vonal mentén hullámzik

Ezt érdekes módon még a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA - International Energy Agency) 2013 november 12-én publikált éves jelentésében is feltételesen elismeri, ugyanis az olajcsúcs szót messze elkerülve kijelenti, hogy a hagyományos olajkitermelés a továbbiakban csökkenni fog, ha nem történnek újabb beruházások, amit főleg az OPEC országoktól várnak (lásd a lenti képet). Ez utóbbiak azonban kivárnak éppen az Amerikában zajló palaolajforradalom őrülete miatt, mert még nem tudják eldönteni, hogy érdemes-e egyáltalán növelni a kitermelésüket a közeljövőben, főleg azon tévképzet miatt, hogy az USA majd olcsó olajjal árasztja el a világot. Ami persze a világ olajellátásának biztonsága szempontjából roppant nagy baj, mert közel egy évtized is el kell teljen, mire egy felfedezett olajmezőnél kiépítik a megfelelő infrastruktúrát és felfuttatják a kitermelést. Ahogy az IEA vezető közgazdásza, Fatih Birol, a Financial Times-nak megemlítette: "Én nagyon aggódik amiatt, hogy rossz jeleket küldünk a Közel-Keletnek, ami azzal végződhet számunkra, hogy nem történnek meg a beruházások időben". Miközben még egy évvel ezelőtti jelentésében az IEA egy önellátó USA képét vizionálta az évtized végére, ma már kevésbé optimista, és az olajpala kitermést Fatih Birol egyenesen "hullámnak, semmint forradalomnak" nevezte. 

A jelenlegi olajmezők várható termelési szintje, ha nem történnek újabb beruházások (http://kissertet.blogspot.ro)

A helyzet súlyosságát az alábbi ábra is jól mutatja, ahol az IEA friss olajtermelési előrejelzései vannak összehasonlítva a tavalyi és tavalyelőtti előrejelzéseikkel. Két éve még azt gondolták (ezeket a pontozott vonalak jelölik), hogy csak az OPEC-tagoktól várhatunk érdemi termelés-növelést a következő évtizedekben, az OPEC-en kívüli országok kínálata pedig nagyjából stagnál 2020-ig, utána csökken. Ugyan a jelenlegi kitermelés miatt az IEA egyre optimistább, azért annyira nem száll el vele a ló, hogy ne ismerje be az olajhozam csúcs tényét az olajpala kitermelés esetén is, amit valamikor 2020-ra tesz, ahogy a lenti ábrán is látható. Ami elgondolkoztató, hogy miközben az IEA is beismeri, hogy a hagyományos olajmezők termelése esik, ha újabb nagy beruházások nem történnek. A beruházások viszont éppen a palaolaj "forradalom" miatt el lettek halasztva, így érthetetlen az a nagyfokú optimizmus az IEA részéről, amikor 2020-tól egy gyors növekedést vár az OPEC országok olajkitermelésében, ami ellensúlyozná a nem-OPEC országok kitermelésének csökkenését.

A világ olajkitermelésének jövpbeni becslése OPEC és nem-OPEC országokra külön (http://gurulohordo.blog.hu)

Hogy valóban 2020-ban következik-e be a nem-OPEC országok olajkitermelésének a csúcsa, az még a jövő zenéje, de azért elég sok figyelmeztető jelzést kapunk a jelenben is, ami miatt egyes szakemberek már 2015-re teszik a palaolaj kitermelés maximumát. A legnagyobb probléma, amire a média nem szentelt egyáltalán figyelmet az elmúlt időben, hogy a palaolaj kitermelésnél a kutak hozama nagyon gyorsan csökken, sokkal gyorsabban, ahogy az a hagyományos olajkitermelésnél megszokott. A lenti ábrán az IEA görbéje látható, melyen egy hagyományos olajkút hozamcsökkenését hasonlítja össze egy olajpala kút kitermelésének csökkenésével (100% az első évben). Látható, hogy ez utóbbi esetben a kezdeti hozam akár a felére is leesik már az első év letelte után. Ezért a kitermelést csak akkor lehet a továbbiakban fokozni, ha egyre több kutat állítanak hadrendbe minden hónapban, ami egy exponenciális növekedést jelent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos időközönként az újabb kutak számát meg kell duplázni, ami hosszú távon elképzelhetetlen, ez nem fenttartható növekedés!

A hagyományos olajtorony hozama (zöld) összehasonlítva a a palaolajtorony hozamával (kék) (http://crashoil.blogspot.hu)

Az alábbi ábrán az Észak-Dakotai Bakken mező kitermelését mutatja, ahol a sötétkék vonal a Bakken mező növekvő olajkitermelését mutatja, de ez csak azon az áron lehetséges, hogy a kutak számát is nagymértékben növelték. Az ábrán a zöld pálcikák nem az összes addig telepített kutat mutatják, hanem a havonta telepített újabb kutak számát. Ez a szám korábban hónapról hónapra emelkedett nagy átlagban, de 2012 elején tetőzött, most átlagban havonta 144 új kutat állítanak be a termelésbe, miközben az öregebb kutak hozama már csak töredéke a korábbi éveknek. Mivel az újabb kutak telepítése egyelőre úgy tűnik, hogy stagnál, ezért az olajkitermelés is már 1-2 éven belül tetőzni fog, hiszen az állandó mennyiségű újabb kutak telepítése csak az öreg kutak hozamcsökkenését lesz képes ellensúlyozni. Hogy elképzelésünk legyen egy ilyen mezőről, ahol havonta kell újabb kutakat fúrni,tekintsük meg a cikk legelején szereplő képet.  

Az Észak-Dakotai Bakken mező olajtermelése (sötétkék vonal, baloldali skála) és a termelő kutak havi nettó növekménye (zöld oszlop, jobboldali skála) 2000 januárjától 2013 májusáig (http://www.theoildrum.com)

Végezetül egy nagyon fontos szempont maradt említésre méltónak, nevezetesen, hogy mindig a legkecsegtetőbb olajmezőket termelik ki először. Ahogy a hagyományos olajkitermelésnél is először a legnagyobb és legolcsóbban kitermelhető mezőket csapolták meg, úgy a palaolaj esetén is ez történt. Ebből az következik, hogy a továbbiakban már csak olyan palaolajmezők maradtak, amik kitermelése nem ennyire kecsegtető, és csak jóval nagyobb árak mellett éri meg kitermelni. Ahogy erre az utóbbi néhány hónap - amúgy semmilyen visszhangot nem kiváltó - cikkei már a címükben is erre figyelmeztetnek, itt csak néhányat megemlítve.

A Billings Gazette (Shale formation in Montana frustrates oil drillers) ez év márciusi számában arról tudósít, hogy a pesszimistáknak most igazuk van, mivel az egész Közép-Montana terület próbafurásainak eredménye alapján levonható az a következtetés, hogy messze nem összehasonlítható a Bakken-i mezővel. Valójában nagyon sok itteni fúrással próbálkozó cég már kivonult erről a területről. Az utolsó kút hozama 15-20 hordó volt naponta. Egy 4-6 millió dollárba kerülő kút esetén ez a hozam nem kifizetődő - mondta Tom Hauptman, egy független olajszakértő. Mivel a palaolaj kutak hozama gyorsan csökken már egy-két év után, ezért a Heath kutaknak kezdetben legalább 30-szor nagyobb hozamuk kellene legyen a mostaninál, hogy megtérüljön a befektetés - tette hozzá. Két évvel ezelőtt, még ugyanez a szakember arról beszélt, hogy Heath körzet egy potenciális mini-Bakken mező lehet.

A Bloomberg (Ohio’s $500 Billion Oil Dream Fades as Utica Turns Gassy) ez év áprilisában arról tájékoztatott, hogy az olajfúró cégek csomagolnak Ohioban, ahol korábban 500 milliárd dollárra becsülték a palában rejtőzködő olajat. A 4 legnagyobb érdekelt kínálta fel részben vagy egészben eladásra a területekeit (a kiaknázatlan területet Utica Shale-nek nevezik), az árak így esni kezdtek, néhol a harmadára. "Az eredmények kissé kiábrándítóak" mondta Philip Weiss, a New York-i Argus Research elemzője. A korai adatok azt mutatják, "ez nem olyan jó, mint ahogy azt korábban gondoltuk". Ez jól mutatja azokat a nehézségeket, amelyekkel még a világszerte tapasztalatokat szerzett olajfuró társaságok is szembesülnek az üledékes kőzet kapcsán. Vagyis még a mostani 100$ környéki olajár sem elég magas ahhoz, hogy megérje kitermelni az itteni olajat. Így a korábbi földvásárlási roham most megfordult, most már mindenki szabadulni szeretne a korábban megvásárolt területektől, de vevő nemigen van.

A Kansas.com (Shell Oil pulling out of Kansas) ez év szeptemberében arról tudósít, hogy a Shell Oil cég megerősítette, amire már korábban is utalt, nevezetesen teljesen kivonul Kansas térségéből és eladja 45 termelő olajkútját és 600.000 hektáros bérleti jogát. Ez a legdrámaibb egy sor nagy horderejű távozásnál, amikor nagy kutatóvállalatok adják fel a Mississippi képződményt, vagy legalábbis a Kansas oldalát. A Shell júniusban állt le a fúrással és vizsgálta felül a kutak eredményeit - mondta a cég szóvivője, Scott Scheffler.

The Wall Street Journal (Oil Firms Seek to Unlock Big California Field) szintén ez év szeptemberi cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a kaliforniai palaolaj kitermelésben még eddig nem történt áttörés. A kaliforniai Monterey Shale képződmény az Energiaügyi Minisztérium 2011-es becslése szerint 15,4 milliárd hordónyi kiaknázható olajat rejt magában, ami több mint ötször annyi, mint az Észak-Dakotában virágzó Bakken mező. A probléma az, hogy ugyanazok az erők, amelyek segítettek eltárolni az olajat a palarétegben, egyben olyan áthatolhatatlan kőzetrétegek alá rejtették, amik látszólag éppen annyira áthatolhatatlanok, mint egy másik korlátozó tényező: a híresen merev kalifornia szabályozási környezet. De még a legszkeptikusabbak is azt mondják, hogy eljön az az idő (értsd ez alatt a jelenleginél magasabb világpiaci árat), amikor ezt is ki fogják majd aknázni.

Mint látható, a palaolajforradalom nem egyébb, mint egy pár évig tartó fellángolás, hogy majd a kijozanodás után elfogadjuk, mint az olyan utolsó lelőhelyek, ahol már csak jóval drágábban és kisebb mennyiségben leszünk képesek olajat a felszínre hozni. És akkor még nem beszéltünk a környezeti ártalmakról a cikk terjedelmi korlátai miatt.

Vagyis Orbán Viktor jövőbelátásán van még mit csiszolni és a fenti elemzés éppen arra mutatott rá, hogy a rezsiharc hosszú távon fenttarthatatlan. Ezért a választások után a rezsiharc is ki fog fulladni, akárcsak a korábbi államadosság elleni harc.

free polls

komment

Címkék: gazdasági válság Orbán Viktor végtelen nővekedés olajcsús

A bejegyzés trackback címe:

https://anonymus-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr305673637

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"Az kétségtelen tény, hogy az USA napi olajszükséglete 2 millió hordóval kevesebb a 2005-ös csúcshoz képest (a fenti fekete görbe mutatja az éves kőolajimportot)"

... miközben a belföldi kitermelés kb. 2 millió hordóval növekedett. Így a "kétségtelen tény" nem-tény.
2 nap alatt több, mint 500000 forintot veszítettem olaj árfolyam emelkedés miatt, úgyhogy erősen kussoljunk a zuhanó olajárról.
Ennek aztán sok értelme volt. Ha megnyerték a választásokat és 20%-al kevesebb már a gáz és a villany nyilván ki fog fulladni a rezsiharc.

Ami pedig Orbánt illeti, elhiheted, jobb tanácsadója van mint te. Pár jóslata igen csak bejött.

2011-ben kiröhögtem, amikor azt mondta, pár éven belül felminősítik az országot. Amit most már megtennének, ha Orbán nem adóztatná a bankokat. (Ami jól jelzi, az egész minősítési rendszer szubjektívitását és hátterét).
@♔bаtyu♔: A rezsiharc kifulladása nem azt jelenti nálam, hogy nem lesz további csökkentés, hanem éppen ellenkezőleg, a választások után akár emelkedés is várható, vagy ha nem, akkor azt a központi költségvetésből fogják pótolni (de ez is burkolt emelés, csak éppen adók formájában).

"Ami pedig Orbánt illeti, elhiheted, jobb tanácsadója van mint te. Pár jóslata igen csak bejött."
Miért kéne neked ezt elhinni. Ha a tanácsadói olyanok, mint Széles Gábor, akkor miért lennének jobbak nálam. :-)

"2011-ben kiröhögtem, amikor azt mondta, pár éven belül felminősítik az országot. Amit most már megtennének, ha Orbán nem adóztatná a bankokat."
Ja igen, csak NE lenne az a HA. És nem a bankok megadóztatása miatt nem minősítik fel. Hanem mert nem fenntarthatóak a magyarországi folyamatok.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Orbán Viktor a szocializmusban szerezte jogi diplomáját. Megtanulta a szocialista jogrend felépítését és működését. A jelek szerint mást nem. És 25 évvel a szocializmus bukása után megvalósította a szocialista jogrendet Magyarországon (elviselhetetlen adóterhelés, melós a fizetésének törtrészét kapja kézhez, nagyszámú új adó, folyamatos államosítások, költséges állam, nullához közelítő állami szolgáltatások stb, stb). Kádár népe erre vevő, nem pedig a kapitalizmusra. Ezért sincs felminősítés.
Kezdjük azzal, hogy a rezsiharc kifejezés a legdurvább csúsztatás. Hatósági árszabás van, hatósági árat kell csökkentenek, meghoznak egy jogszabályt.

Ami a lényeget illeti? az olajár időszakos világpiaci változásait felejtsük el egy kicsit. Gáz gyakorlatilag importból van, és az áramnak is jelentős része (43 százalék szénhidrogén alapú többnyire gáz vagy import).
Emellett a hagyományos energiaforrások szűkülése egyértelmű.
E két tényezőt és a környezeti hatásokat is figyelembe véve hosszútávú gazdasági és fenntarthatósági érdekünk az energiafogyasztás csökkentése!
Aki ezt nem látja be azt, hogy lehetne jóstehetségnek nevezni?
A rezsiharcnak nevezett folyamat legszörnyűbb hatása az, ami a szemléletmódban bekövetkezik, azt rettentő nehéz lesz megfordítani.
Nagyon szep elemzes a semmirol.
Ki az hulye, aki feleli sajat nyersanyagforrasait, mikozben ez iranyu szuksegleteit konnyeden kielegitheti az altala szabalyzott nemzetkozi piacrol.
"Széles Gábor által vizionált üzemanyagok árának zuhanását.": én biztosan nem tapasztaltam semminek az árzuhanását, amit csak vizionáltak. a helyes szórend, ha azt akartad írni, amire tippelek, az ez: az üzemanyagok árának Széles Gábor által vizionált zuhanása.
Tudtommal Orbán Viktor semmi olyasmit nem mondott, hogy hamarosan zuhanna a kőolaj ára. (Ne keverjük össze Széles Gábort Orbán Viktorral.) Orbán Viktor (a hazai szakértők és a politikai elit döntő többségével egyetértésben) pont hogy az atomenergiának szán komoly szerepet középtávon is az ország energiaellátásában, éppen azért, mert nem várhatunk arra, hogy majd jön a szuperolcsó kőolaj. Valószínűleg a megújulók szolid növekedése mellett az atomenergiával és esetleg a szénenergia kis reneszánszával lehet csökkentenünk az olaj- és gázfüggőségünket.
@glinolid: Ki az a hülye, aki tönkreteszi a saját megélhetését biztosító környezetét? Az ember.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Akkor nem gazdasagi okai vannak a lelohelyek felszamolasanak? Meg is mirol szol ez az elemzes? Ez egy viragnyelven megirt "zold" elemzes? Ez, mi ez?
@Blogger Géza: "Orbán Viktor (a hazai szakértők és a politikai elit döntő többségével egyetértésben) pont hogy az atomenergiának szán komoly szerepet középtávon is az ország energiaellátásában"
Finoman szólva is erős csúsztatás részedről, hogy a döntő többség egyetértene az atomenergiával. Nagyon sok elemzés készült azzal kapcsolatban, hogy mennyire nem érdemes a Paksi erőművet bővíteni. Eltekintve a kockázatoktól, komoly költségei vannak a kiégett fűtőelemek tárolásának és uránkészletek is végesek.

"a szénenergia kis reneszánszával"
Olvass egy kicsit utána a Kínai légszennyezettségre és akkor mindjárt kevésbé leszel optimista a szénenergia reneszánszával kapcsolatban.
@glinolid: Ez nem virágnyelven megírt "zöld" elemzés, hiszen egy szót sem írtam a környezetszennyezésről. Csak gazdasági elemzést végeztem. A lelőhelyeket azért számolták fel, mert még a 100 dolláros világpiaci ár mellett sem lehet gazdaságosan kitermelni az olajat.
@Blogger Géza: Miért nem energiatakrékossággal csökkentjük? Csak az ingatlanok energiahatékonyságának növelésével bődületesen sokat lehetne fogni az ország gázszámláján, és még az építőipart is feltornázza.
Amúgy a nukleáris áram még nem fogja lényegesen csökkenteni a gázimportot, mert annyira sosem lesz olcsó (sőt, sanszos, hogy a jelenleginél akár drágább is lehet) a villamos áram, hogy azzal fűtsünk.
@sezlony: A gázzal nemcsak fűteni lehet, hanem gázturbinás erőművekben is elégetik áramtermelési célból. Ezt kiválthatja az atomenergia.

Az energiatakarékosság nem haszontalan, de az általa megspórolt energiának megvannak a kemény korlátai mind lakossági, mind ipari területen. Illúzió azt hinni, hogy az majd mindent megold.
@Blogger Géza: "Az energiatakarékosság nem haszontalan, de az általa megspórolt energiának megvannak a kemény korlátai mind lakossági, mind ipari területen."
Mondanál esetleg tényeket is, mert ez így megfoghatatlan semmi.

"Illúzió azt hinni, hogy az majd mindent megold. "
Na, ez a Paksi atomerőmű bővítésre is elmondható. Arra persze nagyvonalúan nem adsz választ, hogy az miért nem jó hosszútávon, ha kevesebb energiát fogyasztunk. Pedig nem ártana elmélkedni ezen is.
@Anonymus Gesta Hungarorum: "komoly költségei vannak a kiégett fűtőelemek tárolásának" Természetesen, ezt be is kalkulálják mindenhol az atomenergia költségeibe.

"uránkészletek is végesek" Ezen a bolygón minden véges, de belátható időn belül nem fog elfogyni az urán, ráadásul még hazai lelőhelyünk is van, ha valamiért az egekbe menne az ára.

Természetesen rengeteg "elemzés" van, amely hasonló "komoly" érvekkel operál, de valahogy komolyan vehető embertől én még nem olvastam olyan meggyőző levezetést, mely felvázolná, hogyan váltaná ki belátható időn belül komoly költségnövekedés vagy más negatív hatás (pl mezőgazdasági export kiesése a biomassza-energia erőltetése miatt) nélkül az atomenergiát.

Rövid távon a megújúlókkal csak a fosszilis felhasználást lehet csökkenteni, minden más illúzió.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Miért én mondjak tényeket? Mondjál egy országot, amely pusztán "energiatakarékossággal" ki tudta váltani az áramtermelésben a mienkhez hasonló súlyú atomenergiát.
@Blogger Géza: "Ezen a bolygón minden véges, de belátható időn belül nem fog elfogyni az urán"

Komoly geológusoktól éppen azt olvastam, hogy a jelenlegi felhasználás mellett valamikor 2020-25 között éri el az uránkitermelés a csúcsát. Mivel a németek és a japánok gyakorlatilag kiszálltak ebből a dologból, ezért lehet, hogy a kitermelés csúcsa kitolódik 2030-ra. "Az új paksi blokkok várhatóan 2025 és 2030 között kezdenek termelni." (facepress.com/paksi-atomeromu-bovitese/).
Vagyis nagyjából akkor, amikor már az ellátással is kezdenek gondok lenni.

A beruházás költsége ehhez képest gigászi "legalább háromezer milliárd forintba, de az is lehet, hogy háromszor ennyibe kerül majd." (www.origo.hu/itthon/20130618-a-paksi-atomeromu-bovitesenek-eddigi-koltsegei.html)
@Anonymus Gesta Hungarorum: Szerinted a palaolaj elégetése nem okoz légszennyezést, csak a széné? Ne röhögtess... A városi légszennyezést főleg az olajszármazékokból származó közlekedési légszennyezés, szálló por stb. okozza, nem a vidéki szénerőművek.
@Blogger Géza: Az élet majd kikényszeríti. Az OECD országokban már megtörtént a korábbi energiapazarlás csökkenése a 2008-as világgazdasági válság után. De azért nagyon nem mindegy, hogy az energiafelhasználás csökkentése tudatosan történik, vagy pedig sokként éri az embereket. A rezsiharc éppen azt a látszatot kelti, hogy a mindenható állam a kormányfővel az élen, az energiaszűkösségre is tud megoldást adni és az alacsonyabb árak miatt nyugodtan lehet pazarlóan fogyasztani az energiahordozókat.
@Blogger Géza: "Szerinted a palaolaj elégetése nem okoz légszennyezést, csak a széné?"
Kína nagyvárosaiban az autók okozta légszennyezés csak kb 30%-ban felelős, a többi a szénerőműveknek tulajdonítható. Kínában a szenet fűtésre és villamosáram termelésére is használják.
@Anonymus Gesta Hungarorum: "a jelenlegi felhasználás mellett "

Te érted amúgy, amit írsz? Persze, ha nem nyitnak újabb atomerőműveket, nincs szükség az urántermelés további növelésére. Tehát nem növelik. Logikus. Ha több épül, majd növelik a kitermelést is. Mutassál nekem valami komoly szakit, aki szerint az "ellátással gondok kezdenek lenni." (már persze mondjuk a következő évtizedben, és nem 2200-ban) Ha mégis találsz ilyet, akkor olvasd el okulásul a Római Klub 1960-as elemzéseit: mára már kb semmink nem lehetne. :)

És akkor még szaporító reaktorokról, és tórium alapú nukleáris energiáról még nem is beszéltem... Ha a 21. század vége felé ez tényleg felmerül majd problémaként, tutira be fogják vetni valamelyiket vagy mindkettőt (ha nem hamarabb)
@Anonymus Gesta Hungarorum: Nekünk viszont nincsenek városközpontokban lévő szénerőműveink, és a fűtésben betöltött szerepe sem domináns. Tehát kár ilyen hülyeségekkel ijesztgetni.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Nem hinném, hogy bárki is csak azért kezdene el most "pazarolni", mert volt némi rezsicsökkentés. De ha szerinted túl olcsó Magyarországon az áram, akkor mit szólsz ahhoz, hogy Rómában, Brüsszelben, Párizsban, Londonban stb. még olcsóbb? Akkor azok is pazarlást támogató barmok?
@Anonymus Gesta Hungarorum: te láttál valahol olyan tervet, hogy a paksi atomerőművet bővítenék? mert én nem.
@Anonymus Gesta Hungarorum: a kitermelés csúcsának elérése egyáltalán nem jelent ellátási problémát.

a paksi erőmű árát meg egyetlen egy dolog fogja meghatározni: a központozás. hogy a szót úgy írod, hogy közbeszerzés vagy úgy, hogy közbe szerzés. de ez nem az atomenergia sara.
@Blogger Géza: Én értem, a kérdés, hogy te érted-e? A kitermelés csúcsa éppen azt jelenti, hogy tovább már nem lehetséges a kitermelést fokozni, hiába lenne rá kereslet. Vagyis hiába építenének több atomerőművet, nem tudnák a kitermelést fokozni. A római klub elemzése nagyon is pontosan látta előre 50 évvel korábban, hogy mi várható, ha az emberiség nem változtatja meg radikálisan a hozzáállását nagyon sok mindenben. Olyant nem írtak, hogy mára már semmink sem lehetne. De azokat a problémákat nagyon jól előre látták, amikkel most szembesülünk: környezetünk pusztulása, túlnépesedés, energiaválság, stb.
@Blogger Géza: "Nekünk viszont nincsenek városközpontokban lévő szénerőműveink, és a fűtésben betöltött szerepe sem domináns. Tehát kár ilyen hülyeségekkel ijesztgetni."

Te magad írtál korábban a szén reneszánszáról. Ezt nem lehet másképp értelmezni, mint a szén nagyfokú felhasználását, akár a fűtésben, akár a villamosenergia előállításában. Szóval ki ilyesztget hülyeségekkel kit???
@Bambano: Amiért nem követted az eseményeket, attól még az elképzelések megvannak. Fentebbi kommentemben két linkre is hivatkoztam.
@Bambano: "a kitermelés csúcsának elérése egyáltalán nem jelent ellátási problémát."

Azt nem, de árdrágulást azt igen. Ahogy a kőolajnál ez be is következett.
@Anonymus Gesta Hungarorum: azokon a linkeken két új blokkot emlegetnek, pontos teljesítményszint nélkül. Ha 1000 MW-osak lesznek az új blokkok, akkor, figyelembe véve, hogy a mostani négy blokkot lassan kukázni kell, pontosan 0 W bővítés fog megvalósulni. Ha tartják ezt a tempót, kb. egy szoros csere képzelhető el, hogy akkorra tudják az első új blokkot üzembe helyezni, mikorra kidőlnek a régiek.

Ha 1000 MW-nál nagyobbak lesznek a blokkok, amiről nem tudunk semmi konkrétat, akkor annyi lesz a bővítés, amennyivel nagyobb lesz a két blokk.

Persze lehet ezt is bővítésnek hívni, de azért ennél árnyaltabb a kép.

A római klubnak meg nem biztos, hogy hinnék, pl. a túlnépesedést is benézték.
Az érdekes megközelítés, hogy némi:DDD
Ha nem is volt olyan jelentős a 20 százalék akkor minek?
Félretéve mindezt, persze, hogy emiatt is(!) pazarolnak az emberek.

Az energiatakarékosság Magyarországon -még inkább, mint máshol- alapvető érdek. Ezt csak összehangolt, átgondolt energia(ár)politikával lehet támogatni.
Ha a "még szükséges minimális fogyasztást" árkedvezménnyel támogatják, az egy érthető cél.
Ennek leginkább a bonyolult megvalósíthatóság a gátja.
Példát is tok írni, hogy az ár befolyásolja a pazarlást. Jelenleg kb 30 százalékot lehet megtakarítani az épületek és nyilászárók korszerűsítésével. És ez valódi energiamegtakarítás is.
Ugyanennyit kíván csökkenteni az állam az árból.
Nyilvánvaló, hogy a felújítási hajlandóság nem fog annyira növekedni.
De alacsony energiaár mellett a korszerűtlen háztartási energiazabáló berendezéseket is ritkábban cserélik újra. Vásárláskor is kevesebb figyelmet fordítanak arra, mennyit is fogyaszt a gép.
Természetesen nem csak ár kérdése a tudatos energiafogyasztói gondolkodás kialakítása, de ez az egyik legjobb befolyásoló tényező.
@Bambano: "A tervek szerint két új, 1000-1600 megawatt teljesítményű blokk épül". Így az alsó határ esetén valóban a lejáró élettartamú blokkokat cserélnénk csak le (2032-ig van a meghosszabbított engedélyük).

Azért mert a népesség növekedési üteme csökkent, attól még a Növekedés határai kiadványuk egy nagyon is ébresztő kiadványnak számított egy olyan világban, ahol a végtelen növekedésben hisznek (ez utóbbi még mai napig igaz).
@Anonymus Gesta Hungarorum:
A már működő harmadik generációs atomerőművek kevesebb uránt fogyasztanak, a tervezés alatt álló negyedik generációsok pedig akár ezer évre is kitolják a készletek felhasználhatóságát az üzemanyag szaporításával.

Persze ez olyan mint a fúziós reaktor: sok pénz kell neki, az meg inkább megy a háborúkon keresztül az olaj- és fegyvercégekhez.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Dehogynem lehet. Sima szénerőművekre gondoltam, mint minden normális ember.
@Anonymus Gesta Hungarorum: " A római klub elemzése nagyon is pontosan látta előre 50 évvel korábban, hogy mi várható" Hát, inkább csúnyán mellélőttek a legtöbb konkrét dologban.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Tényleg érdekelne, honnan veszed ezeket a hülyeségeket:

Konkrét cáfolatok:

"Az ismert és iparilag is alkalmazott technológiákkal a világon jelenleg gazdaságosan kitermelhető uránkészlet 5,4 millió tonnára tehető, ami az atomenergia jelenlegi volumene mellett a század végéig elegendő."

e-nergia.hu/nyomtat.php?id=29

"Kazahsztán birtokolja a világ uránkészletének több mint 16 százalékát, és 2009-ben a világ első számú uránkitermelőjévé lépett elő 14 000 tonna uránnal. A legnagyobb uránkészlet (a teljes vagyon 22%-a) Ausztráliában van.

Kazahsztán jelenlegi bányái bővítés nélkül is képesek lennének az évi 18 000 tonnányi kitermelésre, és ezt több évtizeden keresztül is tudják tartani."

kitekinto.hu/europa/2010/09/21/felturboznak_a_kazah_uranbanyakat/#.UrIXjSeLVck

És még valami: "az atomerőmű önköltségében az üzemanyag részesedése 15% körülire tehető. Ezzel magyarázható, hogy a fűtőelem árának megduplázódása a hagyományos, fosszilis erőművekben termelt villamos energia árát akár 70-80%-kal is megemelheti, míg az atomerőművekben a hatás jelentősen alacsonyabb, 15% körüli."
@Blogger Géza: Látom, neked szavajárásod a "hülyeség", de ettől nem leszel szakmailag megalapozottabb.

1. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy a magyarok többsége nem támogatja sem a Paksi atomerőmű élettartamának növelését, sem bővítését (www.origo.hu/itthon/20110914-median-a-tobbseg-elutasitja-a-paksi-atomeromu-elettartamanak-meghosszabbitasat-vagy.html) és ezzel szemben nem szakmai érv, hogy a politikai elit többsége meg támogatja (mert ez utóbbi semmiképpen sem tekinthető a magyarok többségének).

2. A hozamcsúcs nem azt mondja, hogy még nincs rengeteg urán a Földben, hanem csak azt, hogy a hozam eléri a maximumát, az tovább nem fokozható. Mivel a fukusimai baleset miatt az emberek alapjaiban kérdőjelezték meg az atomenergia biztonságát, ezért sok fejlett ország, pl. Olaszország, Németország, USA döntött úgy, hogy hosszú távon leépíti az atomerőműveit. Emiatt viszont a hozamcsúcs időpontja is kitolodik.

3. A hazai uránbányászat újraindulása csak akkor gazdaságos, ha az urán világpiaci ára a jelenleginél jóval nagyobb (www.blikk.hu/blikk_penzsarok/2700-milliard-forinton-ulnek-a-pecsiek-2102699). Persze, attól még ki lehet jelenteni, hogy rengeteg urán van a Földben, de ez igaz a kőolajra is. Csak éppen sokkal több befektetett energiával és pénzzel lehet a felszínre hozni. Vagyis a haza uránbányásat újraindulásával kapcsolatban nem tudom mi mellett akartál érvelni.

4. Az, hogy a kormány ennyire titkolozik az egész paksi bővítés ügyében egyértelmű bizonyítéka, hogy nem tiszta a lelkiismerete és valójában nem az ország sorsa a fontos, hanem a gazdasági köreinek érdekeinek kiszolgálása. És ne geyre nekem most az "elmúlt nyuolc évvel", mert engem nem érdekel, hogy éppen ki lop meg, így is úgy is lopás. Ezen kár is tovább rugozni, mert aki tisztességes, annak nincs rejtegetnivalója ez a kormány viszont messze áll a tisztesség fogalmától. (nol.hu/velemeny/20131219-atomcsend)

5. Elő lehet adni, hogy a fűtőelem árának megduplázódása csak 15% körül növeli az atomerőmű áramát, de arról mélyen hallgatsz, hogy mennyibe kerül összesen az atomerőmű megépítése, valamint a kiégett fűtőelemek tárolása évtizedeken keresztül. Egy összehasonlításba ezt is bele kell venni. Vagyis a paksi áram árába az atomerőmű beépítésénék és a fűtőelemek tárolásának költségét is bele kell számolni és akkor már mindjárt nem lesz annyira olcsó az atomenergia.
@Anonymus Gesta Hungarorum: Hűha, készítűnk Fukusima után egy közvélemény-kutatást, és abban "Összességében a lakosság 43 százaléka mindkét javaslatot ellenzi." vagyis csak 43% ellenzi mind a meghosszabbítást, mind az új építését. Erre vered a nyálad? Egyébként egy szót nem szóltam arról, mit mondanak a közvélemény-kutatások, én a szakértőkről és a meghatározó döntéshozókról beszéltem.
@Anonymus Gesta Hungarorum: "Emiatt viszont a hozamcsúcs időpontja is kitolodik." Ergo: még kevésbé kell aggódnunk amiatt, hogy ne tudnánk uránnal ellátni Paksot. Lazíthatsz, ne pánikolj.

" Az, hogy a kormány ennyire titkolozik az egész paksi bővítés ügyében" Titkolózik??? Hol itt a titok? (Hacsak nem a nem létező helyre mutató linked egy titok...)

A keresett cikk nem található...
HTTP/1.0 404 Not Found :-(
@Blogger Géza: "Erre vered a nyálad?"
Hi'ba, na, ez a te sz`nvonalad. :-)
@Blogger Géza: "Lazíthatsz, ne pánikolj."
Hol látsz te itt pánikot??? Én nagyon is laza vagyok. Talán te?
Én a tények híva vagyok, azért is írtam le az olyan tényt is, ami éppenséggel a Te érveidet támasztja alá, hogy a korábbra jósolt hozamcsúcs a leállások miatt eltolodik. Jó lenne, ha te sem lennél ennyire elfogult, mert egy vita nem élet-halál kérdése.

Persze, hogy nem beszélsz a közvéleménykutatásról, mert arról minek is beszélnél, ha az érdekeidnek nem felel meg. Ráadásul az adatokat is ferdíted, hogy jobb színben tűntesd fel. "A felmérés szerint a megkérdezettek 32 százaléka támogatja, 63 százaléka ellenzi az élettartam meghosszabbítását, míg egy új atomerőmű építését 36 százalék támogatja, 58 százalék ellenzi. Összességében a
lakosság 43 százaléka mindkét javaslatot ellenzi."
Vagyis az általad kiemelt 43% az amelyik mindkét javaslatot egyidőben ellenzi, de külön-külön mindkettőt a többség elutasítja (63% és 58%). A fukusimai baleset világított rá az atomerőmű veszélyeire, amik egyáltalán nem elhanyagolhatóak, hiszen valamikor ez év nyáron a japán miniszterelnök még nemzetközi szakmai segítséget is kért (több mint 2 év után!!!), ez is jelzi, valójában mekkora baj.

Persze eljátszhatod a struccpolitikát, mert amit az Orbán kormány tesz, az mind csak szép és jó a Te szemedben. De én elvakult hívőkkel nem akarok vitázni.

A zárójel vége is bekerült a linkbe, ezért nem voltál képes megnyítni (persze a jóindulat is hiányzott belőled):
nol.hu/velemeny/20131219-atomcsend
@Anonymus Gesta Hungarorum:
Ha olyan forrásokra támaszkodsz, amelyek egyértelműen egyoldalúan tájékoztatnak, akkor biztosan félre fogod értelmezni a dolgokat.
A tömegek befolyásolása egyébként is létezik a média különböző formái által, a közhangulat így soha nem átgondolt, tényszerű és reális következtetéseken alapul. Különösen nem abban az esetben, amikor - a témánál maradva - egy atombaleset (vagy katasztrófa) hírei nyomasztják a tömegeket.
Ha feltételezzük is azt, hogy az adott közvélemény-kutatás tényszerű és az eredményei valósak, az előbbiek okán semmilyen messzemenő következtetést nem vonhatunk le belőle, vitában felhasználni pedig végtelen szegénységre vall.

Úgy általában ezt gondolom a közvélemény-kutatásokról, legtöbbször igen komolytalanok.

Az atomerőmű-kérdés viszont sokkal összetettebb. Nem mellesleg a biztonsággal kapcsolatos problémákat nem lehet két mondattal lerendezni.
A fenntarthatósága pedig a többi hagyományosnak tekinthető energiához képest sokkal jobb, éppen a technológia várható és belátható fejlődése miatt. Az egy másik kérdés, hogy Paks mennyire tudja majd a lehető legkorszerűbb megoldásokat és technológiát használni. Ez már a szakértelem függvénye és persze akarat kérdése, nem elvi kérdés.

Mindenesetre a lehetőségeket és a tervezhetőséget tekintve a jövőbeni energiaproblémák megoldásának, vagy legalábbis az energiaszükséglet egy részének kielégítésére az egyetlen járható út a hagyományos (nem megújuló) megoldások közül a paksi erőmű további fenntartása. Egy fontos része.
A többi két legfontosabb dolog ebben a témában a megújuló források mielőbbi kiépítése és használatbavétele, valamint a takarékosság. Mivel a megújuló energia létrehozása még a paksinál is sokkal nagyobb falat lesz, ebből a szempontból érthető, hogy egyelőre nem akarták napirendre hozni - és remélem, ettől még szándék van erre vonatkozóan.
A második dolog - a takarékosság - viszont a leginkább fájdalmas a társadalom számára, hiszen ez nem csupán arról szól, hogy olyan készülékeket kell használni, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak, vagy szigetelni kell az épületeket. Ezek csak a kezdeti első lépések, de lényegében nagyon kevés eredményt hoznak. Az a takarékosság, amely az energiaválság elkerülését ténylegesen elősegítheti sokkal komolyabb lépéseket követel, illetve minimálisan egy "intelligens" energia-hálózat létrehozása az alapja.

Az végképp lehetetlen küldetés - belátható időn belül - hogy a teljes energia-szükséglet fedezhető legyen a megújuló forrásokból, főleg komoly takarékosság nélkül, de még azzal együtt is. Tehát biztosnak látszik, hogy átmeneti állapotot kell létrehozni amelyben még működnie kell a nem megújuló energiának is, ez pedig leginkább csak az atomenergia lehet.

Ez elég korrekt, megfontolandó és tartható állításokat és következtetéseket tartalmaz (2012):
youtu.be/dGoJJN75kjo

Az atom nem kedv, hanem szükséglet kérdése lesz.
Helló! Jó a blogod, nagyon sok megállapítással egyetértek, és - mivel olvasóként (csak úgy) követem néha az Indexes PO Fórumot - úgy látom, hasonlóan látjuk a dolgokat jónéhány kérdésben. Hadd ajánljam figyelmedbe kapcsolódó írásaimat:
viridis.hu/blog/259/491/lehetosegeink-az-energia-egy-uj-korszakaban
viridis.hu/blog/259/506/hany-evre-eleg
viridis.hu/blog/259/505/kreativ-gyasz-avagy-a-krizis-mint-lehetoseg
http://viridis.hu/blog/259/510/cikkajanlo-–-majusi-termes-kicsit-megkesve…

Ennyit a pofátlan önreklámomról, hátha valakinek a hasznára lesz. :-)
További minden jót!
süti beállítások módosítása