HTML

 

">

Bemutatkozás

Ez a blog válaszokat keres a miértekre, amik mindenkiben megfogannak. Nem az ellentétekre, hanem a hasonlóságokra hívja fel a figyelmet. Nem elválaszt, hanem egyesít. Hiszen mindannyian egyek vagyunk, egy végtelen nagy és értelmes multiverzum részei. Akik most, ebben a pillanatban egy Föld nevű űrhajóban száguldunk az emberi elme által ismert Univerzumban.

Facebook

Twitter

Oldallátogatottság

Friss topikok

Címkék

adó (1) agresszió (1) álom (1) amerikai álom (2) Ángyán József (1) áramlás (1) árvíz (3) árvízi védekezés (1) bank (2) bizalom (1) boldogság (1) brokerbotrány (1) családon belüli erőszak (1) demokrácia (2) diktatúra (2) diktatúra kiszolgálói (2) egzotikus fürdőhely (1) elemzés (3) emberi tulajdonságok (1) empátia (1) energiacella (1) energiahatékonyság (1) epigenetika (1) értékrend (5) érzelem (1) félelem (3) filmkritika (2) földtörvény (1) függőleges kert (1) gazdaság (2) gazdasági válság (6) hagyományos média (1) halálfélelem (1) hazugság (2) hitel (2) hitvilág (2) homoszexualitás (1) Horvátország (1) hó fogságában (1) ideghálózat (1) ikertornyok (1) infláció (2) ismeretlen (1) kamat (2) képmutatás (1) kísérlet (1) kitelepítések (1) klientúra (1) klimaváltozás (1) koncert (2) kőolajcsúcs (1) környezeti katasztrófa (1) korrupció (2) közösség (4) közösségi média (1) központosítás (3) kulisszatitkok (1) kutatás (2) lehallgatás (1) lélek (1) lentről felfele építkezés (1) maffiacsalád (1) márc. 15. (1) másság elfogadása (1) megbontó felfedezés (1) melegfelvonulás (1) mellrák (1) Nagy Testvér (1) nemzeti egység (1) nőgyűlölet (1) nők bántalmazása (1) nők közösségformáló szerepe (1) nyájszellem (3) nyaralás (1) olajcsús (5) olajhiány (1) olajpala (1) önhipnózis (1) önszerveződés (2) önzetlen segítség (1) önző gén (1) Orbán Viktor (6) összeesküvés elmélet (2) palagáz (4) parlamenti képviselő (1) parlamenti választások (1) pénz (2) pofon (1) politika (1) propaganda (3) pszichológia (2) pszichológus (1) robbantás (1) sokkos állapot (1) Szaúd-Amerika (3) Széles Gábor (1) szerelem (1) színjáték (1) társadalmi változások (1) természet (1) terrorizmus (1) titkosszolgálat (1) tolerancia (1) totalitárius rendszer (1) unortodox politika (1) választás (1) választások (2) változás (1) Valutaalap (1) városszépítés (1) végtelen nővekedés (4) vezető olajexportör (1) villamos (1) vízcsúcs (1) Yanni (1) zene (1) Címkefelhő

Áramlás - a lélek szárnyalása

2013.09.26. 12:06 Anonymus Gesta Hungarorum

Lélek -  ami a materiális tudományos szemlélet szerint nem létezik, de amiről állandóan cikkeznek a női lapok - mindennapi életünkbe központi szerepet játszik: meghatározza érzéseinket, gondolatvilágunkat és cselekedeteinket. A pszichológia tudománya kezdetben az emberek - a megszokottól eltérő és ezért betegségként kezelt - negatív viselkedésének elemzésére irányult, de a múlt század végére a pozitív pszichológia is teret hódított, ami az emberi viselkedés pozitív aspektusait szemlélte és azok megértésére helyezte a hangsúlyt. Egy ilyen irányzat a "Flow" (magyarul "Áramlat"), amelynek célkitűzése az emberi boldogság mibenlétének megértése és az élet értelme. Ma már sikeresen alkalmazzák szerte a világon a sportban, a munkahelyen és néhány iskolában is. A Flow elterjedése - szerény véleményem szerint - alapjaiban fogja megváltoztatni az emberek világszemléletét és ezáltal a minket körülvevő világot is.

A lélekről most is állandóan beszélünk, miközben az irányadó materialista tudományos szemlélet szerint a gondolataink az agyunkban végbemenő kémiai reakciók mellékterméke és a lélek önmagában nem létezik, az a vallások kulturális örökségének kell tekinteni. Ugyanakkor a mindennapi tapasztalatunk mégis azt mondja, hogy kell legyen valami, amit mi léleknek nevezünk, hiszen megtapasztalhatjuk nap mint nap, hogy érző lények vagyunk és nehéz elhinni, hogy az egész nem egyéb, mint illúzió. Nehéz elfogadni hogy nincs szabad akarat és csak biológiai robotok vagyunk - pedig a materialista tudomány szemlélete szerint ez is csak illúzió. Hiszen ha a gondolataink csak az agyunkba lejátszódó kémiai reakciók mellékterméke, mely kémiai reakciókat az elemi részecskék mozgása határoz meg, ez utóbbiakat pedig az Ősrobbanás, akkor a gondolataink is már adottak a a világegyetemünk kialakulásakor (ennek ellentmondásairól majd egy másik posztban írok). A pszichológia (amit a magyar nyelvben korábban lélektannak neveztek) már régóta keres válaszokat az emberi viselkedésre és nem meglepő módon rengeteg irányzat megtalálható benne. Egy ilyen új irányzat megteremtője Csíkszentmihályi Mihály, Kaliforniában (USA) élő magyar származású pszichológus, aki arra kereste a választ, hogy milyen érzéseket élnek át azok az emberek, akik valamilyen számottevő teljesítményt mutattak fel az életük során.

Csíkszentmihályi Mihály magyar nemzetiségű családba született az akkor Olaszországhoz tartozó Fiuméban 1934-ben (ma Rijeka néven Horvátországhoz tartozik). Magyar nevét mind a mai napig megőrizte, ezért az angol szakirodalomban sokszor segítséget adnak neve megfelelő kiejtésére és hanglejtésére. A háború miatt 10 évesen Velencébe menekült családjával. Az akkor még kisfiú Csíkszentmihályi nem értette, miért történik mindez. Nem értette az egész helyzetet, és foglalkoztatni kezdte az emberi élet teljes megértése. A második világháború alatt egy olasz fogolytábort is megjárt gyerekként. Ez idő alatt fedezte fel a sakkot, és észrevette, hogy ez egy kiváló módja annak, hogy elterelje figyelmét a körülötte történő dolgokról, és ami segített neki jobban elviselni a nehéz körülményeket a többiekhez képest. 16 évesen utazott Svájcba, ahol lehetősége volt meghallgatni Carl Jung egyik beszédét. Ez az élmény nagy hatással volt rá. Később elmondta: "Gyerekként a háborúban valami borzasztóan rosszat láttam abban, ahogy a felnőttek - azok a felnőtt emberek, akikben megbíztam - szervezték a gondolkodásukat. Próbáltam találni egy jobb rendszert, hogy rendbe tegyem az életemet. Jung úgy tűnt, hogy sikeresen próbál foglalkozni az emberi megtapasztalás néhány pozitív aspektusaival."

Miután Jung és Freud könyveit áttanulmányozta, Csíkszentmihályi úgy döntött, hogy 22 évesen kivándorol Amerikába pszichológiát tanulni. A Chicagoi Egyetemen szerezte diplomáját 1960-ban, és a doktori fokozatát 1965-ben. Később egyetemi tanár lett ezen az egyetemen, ahol a Pszichológia tanszék vezetője is volt. Jelenleg a kaliforniai Cleremont magánegyetemen tanít.

Csikszentmihályi Mihály még fiatalon egy érdekes területet fedezett fel: rájött, hogy a festők képeik alkotása közben úgy viselkednek, mintha transzba estek volna; annyira leköti őket az alkotás élménye, hogy elfelejtik a való világot. Ezt lehet érezni más tevékenység közben is (pl versenysportoknál), amikor igazán jól érezzük magunkat. Ezért Csikszentmihályi, amikor professzori állást kapott az egyetemen, el is indította ilyen irányú kutatásait. Interjút készített olyan emberekkel, akik szívesen sportolnak, sakkoznak, táncolnak stb., és lejegyezte ezeket az élménybeszámolókat, amelyek végül elvezették őt a Flow irányzatának megalkotásához. Azt kereste a választ, hogy mit éreznek ezek az emberek és valójában mi a boldogság oka.

"Ellentétben azzal, amiben a legtöbben hisznek, a boldogság nem csak megtörténik velünk. Ez valami olyasmi, amit mi teszünk megtörténtté és annak a következménye, hogy mindent tőlünk telhetőt megteszünk." (Csíkszentmihályi Mihály, Facebook)

A lenti magyar nyelvű interjúban - melyet Csíkszentmihályi Mihály magyarországi látogatásakor készítettek - azt vallja, amit sok más kutató és tudós is vallott már korábban, hogy kutatásának célja nem az elismerés volt, hiszen nem gondolta volna, hogy ilyen nagyon sikeres lesz, egyszerűen csak a belső hajtóerő mozgatta. És most, hogy ilyen sikeres az általa megalkotott Áramlás elmélete, természetesen átérzi a nagy felelősséget is ami ezzel együtt jár. Hiszen szeretné, ha elméletét továbbvinné és nem egy elveszett lehetőség maradna belőle. Beszél arról, hogy gyerekként még önfeledten tudunk játszani, de ahogy növünk fel és egyre több szabályt erőltetnek ránk, felnőttként már elfelejtünk élni és nehéz utána megint visszatalálni önmagunkhoz. Csíkszentmihályi egyelőre nem érzi azt, hogy a Flow elmélete tömegmozgalommá válna, de tekintettel, hogy 1990 előtt a szűk szakmai berkeken kívül még nem is hallottak róla, ma pedig már egyre többen ismerkednek meg könyveivel és gondolataival szerte a világban, inkább hiszem azt, hogy népszerűsége csak tovább fog nőni. Igaz, azt is hozzáteszi Csíkszetmihályi, hogy már vannak kormányzati intézkedések egyes országokban, amik segíthetnek az elmélet terjesztésében és népszerűsítésében.

Mivel az áramlás éppen arról szól, hogyan lehet megfeszített teljesítményt akár örömmel megélni és elégedetten elvégezni pusztán csak a belső megelégedettség érzete miatt, ezért az emberiség jövőjének záloga véleményem szerint éppen azon múlik, hogy mikor éri el a kritikus tömeg azt a szintet, amikor az áramlás élményét - a lélek szárnyalását - az emberek többsége már nap mint nap megéli, legyen szó iskoláról, sportról vagy munkahelyről.

Csíkszentmihályi arról is beszél, hogy mára már sokan belefáradnak az állandó anyagi hajszolásba. És ilyenkor azon csüggednek el, hogy talán nincs is semmi értelme az életnek, ha nem vehetnek még nagyobb házat, még szebb autót, vagy nem tudnak még több pénzt keresni. És ekkor elolvasva az áramlásról szóló könyveit, talán sokan elgondolkoznak azon, hogy lehet az életnek más értelme is, mind az állandó anyagi javak hajszolása. Végezetül azzal zárja mondanivalóját Csíkszentmihályi a lenti videóban, hogy az egyetlen céljuk az, hogy az Áramlás elméletét minél inkább beintegrálják az emberek hétköznapjaiba, hogy ne csak a pénz legyen az egyetlen vezérlője az emberek cselekedetének, hanem sokkal inkább az, hogy amit tesznek, azt szeressék és érdekes legyen számukra. 

Csíkszentmihályi Mihály már fiatal kora óta arra a kérdésre kereste a választ, hogy "Miért érdemes élni?" Úgy véli a pénz nem tesz bennünket boldoggá, így olyan embereket tanulmányozott, akik örömet és tartós kielégülést találtak olyan tevékenységekben, melyek előidézik az áramlat, vagyis a 'Flow' állapotát. Maga az elnevezés onnan származik, hogy amikor híres sportolókkal vagy festőkkel készített interjút és arra kérte őket meséljék el, milyen érzés volt, amikor olyan cselekedeteket vittek véghez, ami elhozta számukra a sikert vagy csak alkottak valamit, akkor a legtöbbjük a víz áramlásához hasonlította azt az állapotot, amit akkor átéltek. Habár a Flow-t több nyelvre is lefordították (magyarul Áramlat), mégis nagyon gyakran a nem angol nyelvben is a 'Flow"-t használják, mivel a szó rövidsége és hanglejtése tökéletesen kifejezi magát az állapotot, amit leírni próbál.

Amikor folyóparton ülünk, és figyeljük az elhaladó vizet, megláthatjuk a Flow szépségét működés közben. A víz természetesen áramlik és mozog, biztos irányban. Energiája, ereje, bizonyossága van, ebből a kombinációból nyugalom és a világgal való egység érzete árad." (Csíkszentmihályi Mihály, Wikipedia)

Emellett a több keleti vallás által is tanított „egységérzés”, azaz az univerzummal való eggyé válás érzése is roppant közeli rokona a Csíkszentmihályi által flow-ként leírt állapotnak, erre ő is kitér a lenti előadásában.

Az emberek a flow-élményt Csíkszentmihályi szerint a következőktől kísérve tapasztalják meg (nem feltétlenül kell az összesnek egyidőben teljesülnie):

  • az illető képességeivel összhangban lévő, egyértelmű célok
  • a tudat erős fókuszáltsága
  • az öntudatosság tudatos észlelésének megszűnése
  • az időérzékelés torzulása
  • azonnali reakció a tevékenység alatt felmerülő jelzésekre
  • egyensúly az egyén képességei és a feladat nehézsége közt (a feladat nem túl könnyű, de nem is túl nehéz)
  • a szituáció feletti kontroll érzése
  • a tevékenység belülről jutalmaz, ezért nem megterhelő
  • az illető teljesen elmerül abban, amit csinál, minden figyelmét erre összpontosítja

A legjobb pillanatok általában akkor következnek be, amikor egy ember teste és tudata önként vállalt erőfeszítésben végső határáig megfeszült, hogy valami nehezet és érdemlegeset alkosson. A különböző foglalkozásokat kutatva Csíkszentmihályi felfedezte, hogy amikor az emberek optimális vagy csúcsteljesítményt nyújtanak, megfeledkeznek magukról, az időről, a problémákról. Megjegyzi, hogy ezt a flow-t sokan félreértelmezik egyfajta transzállapotként, és a passzív szabadidős tevékenységeknél is keresik.

A legtöbben annyira várják, hogy otthon lehessenek és lazítsanak. Aztán hazaérnek, és nem tudják, mit csináljanak. Nincs előttük nehézség, ezért a TV előtt ülnek és depressziósak.” (Csíkszentmihályi Mihály, Wikipedia)

Ha a feladat túl nagy a képességeinkhez képest, akkor nyugtalanná válunk, sőt a túlságosan nehéz feladatot miatt már szorongani kezdünk (ha ez állandósul, ekkor mondjuk, hogy "stresszes életet él"). Ha a feladat túl kevés a képességeinkhez képest, akkor pedig unalomba fulladunk, és csak gépiesen végezzük el a dolgunkat (ekkor valóban csak egy biorobot szerepét játsszuk el). Ha a feladat nagyon egyszerű és nem is igényel képességet vagy tudatosságot tőlünk, akkor csak "nézünk ki a fejünkből" (bambulunk a TV-re). Ha pedig a cél elérése nem nehéz számunkra, de közben éberek (tudatosak) vagyunk, akkor relaxálunk, ilyen például a sportolás hobbi szinten vagy meditálás. Éberek vagyunk, ha a cél elérése nehéz, de úgy érezzük fel vagyunk vértezve akkora tudással, hogy nekilássunk a munkának és reméljük, hogy kellő hozzáállással van esélyünk megoldani is azt. Kontroll esetén pedig elegendő tudással rendelkezünk a feladat végrehajtására (pl. vezetés), de azt azért nem is tartjuk akkora terhelésnek. A flow az az állapot, amikor a cselekedetet önmagáért - a belső késztetésért és örömért tesszük - és nem azért, mert a feladat elvégzése után jutalmat kapunk. Ez az a fajta sikerélmény, mint amit a gyerek is átérez, amikor hosszú - akár hónapokon át tartó próbálkozás után - végre sikerül megtenni valamit. Nem azért örvend kitörő lelkesedéssel, mert ezért megjutalmazzák, hanem mert ezt Ő képes volt egyedül véghezvinni.

A fentiekből látható, hogy az áramlás élményét aránylag könnyen el tudjuk érni, ha már az éberség (vagy másképp fogalmazva izgalom) állapotában vagyunk, mert ekkor kellő odaadással és kitartással szerezhetünk annyi képességet, ami már a flow állapotába juttat minket. Hasonló a vezetés állapota is, ekkor van elég képzettségünk, csak a feladat nem jelent elég kihívást számunkra. Ekkor érdemes olyan feladatot vagy célt kitűzni, ami eléggé motiváló és teljesen igényli a tudásunkat és képzettségünket.

Az áramlat (flow) modellje - akkor "szárnyalunk" leginkább, ha a nagy kihívás nagy felkészültséggel párosul (http://www.flowcsoport.hu)

A felső színes ábra, azonban azt a hamis képzetet okozhatja az átlag emberben, hogy az áramlást csakis nagyon felkészült és kimagasló sikereket elért emberek tapasztalhatják meg, az a hétköznapi halandó számára elérhetetlen. Valójában ez egyáltalán nem igaz, bárki megtapasztalhatja azt. Még egy takarító vagy háziasszony is átélheti az áramlást - a lélek szárnyalását - ha teljes örömmel és élvezettel végzi a munkáját. Nem véletlenül van az a mondás, hogy "még a lelkét is beleteszi" abba, amit csinál. A lenti ábrán éppen az látszik, hogy az áramlást akkor is megtapasztalhatjuk, hogy a képességeink szintje nem kimagasló vagy éppenséggel gyenge, ha a kitűzött feladat eléréséhez szűkséges tudás arányos vele. Leginkább a gyerekek élik át az áramlást, még egy pár hónapos baba is annyira bele tud feledkezni a játékába, hogy nem is veszi észre, hogy az anyja éppen mit csinál vagy mellette van-e. A nagyobb gyerekek pedig annyira önfeledten tudnak játszani, hogy még az evésről és ivásról is lemondhatnak, mert a fizikai szükségleteik pillanatnyilag háttérbe szorulnak az önfeledt játék öröméért. A lenti ábrán az is látható, hogy az áramlás egy szűk sávban érhető el, ha a kitűzött feladat túl nagy, akkor szorongani kezdünk (stresszes az életünk), ha azonban a feladatban nem találunk kihívást - vagy mert túl könnyű vagy azért mert egyáltalán nem érdekel minket - akkor unatkozunk és azt valljuk, hogy robotmunkát végzünk. Ez a gyerekekre is igaz, ha az iskolában olyan feladatot tűznek ki a számukra, amit úgy éreznek, hogy nem képesek megoldani, akkor szorongani kezdenek, amely ha hosszan tartó, akkor a felnőtt életükre is kihat. Ha azonban a kitűzött feladat túl könnyű vagy egyáltalán nem érdekes, akkor a gyerekek unalmukban elkezdenek "rosszalkodni", olyan cselekedetek felé fordulnak, amik számukra érdekesebbek. A hosszan tartó unalom végül apátiába is fulladhat. Ez az az állapot (felnőttnél és gyereknél egyaránt), amikor csak ülnek naphosszat a TV előtt és bambulnak.

Ennek tükrében a felső színes ábrát úgy kell értelmezni, hogy annak középpontja nem az emberiség átlagát jelenti, hanem minden egyes emberre egy személyre szabott ábrát lehet készíteni. És az adott személy csak akkor érzi át az áramlás állapotát, ha az általa végzett cselekményben lát kihívást, érdekesnek találja és úgy érzi megvan a képessége azt sikerrel végrehajtani.

Az áramlás (Flow) érzete minden cselekedetünkkör jelentkezik, amit élvezettel csinálunk (http://www.unalom.hu/)

Érdemes rászánni az időt és megnézni Csíkszentmihályi Mihály lenti angol nyelvű, de magyar felirattal ellátott (18 perces) előadását, ahol beszél a korai gyermekkori gondolatairól, a boldogság gyökereinek megértéséről és mi vezetett el végül a Flow elmélet megalkotásához. A lenti előadás nagyon érdekes és emberközeli, távol áll a magasröptű tudományos megfogalmazásoktól. Rámutat azokra a kutatásokra, amelyek szerint ha az embereknek megvan az a minimális pénzük, amely elegendő alapvető szükségleteik kielégítésére, akkor a vagyonuk további növekedésével már semmit sem növekszik a boldogságuk. Vagyis, egy bizonyos szint fölött a pénznek, vagyonnak már semmilyen kapcsolata sincs az emberi boldogsággal. Csíkszentmihályi előadásában beszél az extázis állapotáról is, amit pl. olyan zeneszerző is átél, aki csak hangjeleket rajzol egy papírra (kottára), miközben a fejében elképzeli a hangjegyekhez tartozó dallamot. Említi, hogy az alkotó emberek leírása alapján a Flow állapotában az embriségnek olyan érzése van, mintha valami nagyobbnak a része lenne (ami szintén a keleti vallásokra jellemző, ellentétben a nyugati vallással, ahol a szakállas öregemberként ábrázolt isten, az emberektől különállóként ábrázolják, miközben gyarló emberi tulajdonságokkal ruházzák fel).

Csíkszentmihályi hipotézise szerint bizonyos személyiségjegyekkel rendelkező emberek könnyebben és gyakrabban átélhetik a Flow-élményt, mint mások. Ezek a személyiségjegyek a kíváncsiság, a kitartás, a nem ön-centrikusság és, hogy szeresse a különböző aktivitásokat pusztán saját magukért végezni. Mindezek leginkább az autotelikus (a görög aut- + telos szavakból jött össze és jelentése öncélú) beállítottságú emberekre jellemzőek. Ezzel ellentétben, azok az emberek, akik túlzott én-tudattal rendelkeznek és mindig önmagukkal vannak elfoglalva nem tudnak a tevékenységbe teljes odaadással bekapcsolódni, hasonlóan azokhoz is, akik túlságosan énközpontúak, és csak akkor hajlandók valaminek figyelmet szentelni, ha abból valamilyen hasznuk származik (vagyis tevékenységük nem öncélú, hanem valamilyen külső jutalom vagy elismerés miatt teszik). Számukra az áramlás megtapasztalása nem lehetséges mindaddig, amíg nem változtatják meg hozzáállásukat önmagukhoz és a világhoz. 

"Az öncélú embernek kevés anyagi javakra és szórakozásra, kényelemre, erőre vagy a hírnévre van szüksége, mivel nagyon sok mindent amit tesz, az már [önmagában] kifizetődő. Mivel az ilyen személy megtapasztalja az áramlást a munkában, a családi életben, amikor más emberekkel érintkezik, amikor eszik, vagy akkor is, ha csak egyedül van semmit se téve, kevésbé függ a külső jutalmaktól, amik mások motiváltságát fenntartják, hogy folytassák a rutinokból álló életüket. Ők inkább önállóak és függetlenek, mivel kevésbé lehet manipulálni őket külső fenyegetéssel vagy jutalmakkal. Ugyanakkor, ők inkább részt vesznek az őket körülvevő dolgokban, mert teljesen elmerülnek a jelenlegi életben." (Csíkszentmihályi Mihály, http://en.wikipedia.org/wiki/Autotelic

Egyes felmérések alapján - amik az autotelikus személyiséggel kapcsolatosak - a felnőtt amerikaiak 42%-a és a németek 35%-ka soha nem tapasztalta meg az áramlás élményét, miközben a felnőtt amerikaiak 16%-ka és a németek 23%-ka naponta megtapasztalja ezt. Ugyancsak egy kimutatás szerint a felnőttek 40%-ka leginkább a nagy kihívású és nagy képzettségű helyzetekben motivált, míg a felnőttek 40%-ka leginkább az alacsony kihívású és tudású helyzeteket kedveli. Fiatalok között végzett felmérések alapján az látszik, hogy az autotelikus személyiségűek számára a közöny állapota (alacsony tudású és kihívású helyzetek) egyáltalán nem motiváló, ellentétben a nem öncélú egyéneknél, akiknél a fásultság állapota nem kellemetlen (számukra a nagy kihívású és nagy tudású helyzetek nem motiválóak). Szintén kimutatták, hogy az öncélú személyiségű emberek az áramlás állapotában több időt képesek eltölteni és számukra a nagy kihívású és nagy képzettségű helyzetek nem jelentenek stresszt és feszültséget, hanem inkább élvezik azt. 

"A boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik velünk, és nem kapcsolatos a szerencsével vagy a véletlennel sem. Nem vásárolható meg pénzzel, nem szerezhető meg hatalommal. Nem a külső eseményektől függ, inkább attól, hogyan értelmezzük azokat mi magunk. A boldogság valójában olyan állapot, amelyre fel kell készülni, és mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia." (Csíkszentmihályi Mihály)

Amikor az emberek megértik, hogy a boldogságukért elsősorban ők saját maguk felelősek és azok nem külső okokra vezethetők vissza, akkor majd egy szebb és jobb világban fogunk élni. Amikor az áramlás élménye nemcsak egyes emberek megtapasztalása lesz, hanem azt mindenki átéli, legyen szó az iskoláról (gyerek és pedagógus), munkahelyről (főnök és beosztott) vagy bármiről, amit teszünk, akkor az emberiség számára egy teljesen új világ kapui fognak megnyílni. Megszűnik az erőszak és a kizsákmányolás, a családon és azon kívüli érzelmi zsarolások és egymás kihasználása. Habár a jelenlegi életfelfogásunk szerint ez inkább tűnik utópisztikusnak, már kezd pislákolni a fény az alagút végén, igaz, az az odáig vezető út még rögös és teli van éles kanyarokkal. Ahogy már korábban is írtam, az emberi egó nehezen változtat, hiszen minden változtatást a saját halálaként él meg. De a környezet állandó változásai végül mindenkit arra kényszerítenek, hogy felhagyjon a régi rögeszméivel és teljesen új gondolatokkal lépjen a holnaputánba.

surveys & polls

komment

Címkék: lélek boldogság pszichológia áramlás

A bejegyzés trackback címe:

https://anonymus-hu.blog.hu/api/trackback/id/tr455507632

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A buta ember hiába "áramlik", nem fogja megváltani a világot. Persze érzelmi szempontból kiteljesedettség, amit a Flow ad, fontos dolog.

El kell érni, hogy az átlag-intelligencia a jövőben a mostaninak 130IQ közelében legyen. ezzel párhuzamosan a kreativitást is fejleszteni kell. mindkettő döntő mértékben öröklődik, tehát genetikai eszközöket kell igénybe venni.

Így lesz _értelme_ az egésznek. Enélkül csak hippi-fíling van. Ami jó, félre ne érts, csak _kevés_. Én összekapcsolnám e három dolgot.

Egyébként a mai közállapotokat hűen jellemzi, hányan kommentelik e cikket.
nemzetstrategia.blog.hu/2013/09/19/az_alkoto_kepzelet_megnyilvanitasa

Minek érzed úgy hogy nincs neve de szívesen nevet adnál neki? Minek érzed úgy hogy nincs elég árnyalata, és szívesen kiegészítenéd?
@Nemzetstratégia: Először is tisztázni kell, hogy mit értünk buta alatt. Ha valaki nem tud megoldani egy differenciál egyenletet, akkor már az butát is jelent egyben? Az IQ nem a legfontosabb szempont és a legújabb kutatási eredmények azt látszanak igazolni, hogy az életben való boldoguláshoz fontosabb az érzelmi intelligencia megléte (EQ), mint az IQ magas száma. Hiába nagy valakinek az IQ-ja, ha érzelmileg nem fejlett, mert ekkor képes megépíteni a magas IQ-jával egy nagy hatékonyságú és egyben bonyolult romboló eszközt, amit aztán a kis EQ-jával használni is fog, lerombolva ezzel sok megteremtett értéket és pusztulásba víve az emberiséget (pl. egy atombomba felrobbantásával).

Ha az ember áramlik, akkor azt teszi, amiben a legjobb és ez egyben örömet és elégedettséget is okoz neki. Ezzel együtt viszont kezd nőni a tudása és az önbízalma, ami egy felfele ívlő spirállá alakulva végül az IQ növekedésében is megmutatkozik.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

"életben való boldoguláshoz fontosabb az érzelmi intelligencia megléte (EQ), mint az IQ magas száma."

Attól függ mit jelent a "boldogulni". Ha a boldogság a cél, akkor ennyi erővel a vigyorgó elmebeteg a legboldogabb a világon: őt aztán nem izgatják bonyolult problémák.

Az atombomba az atomerőmű fonákja, avagy az érme két oldala.

Az EQ-t nyilván lehet fejleszteni, de úgy tűnik, hogy alapvetően az is öröklötten meghatározott. Ahhoz mit szólnál, ha az embereket genetikailag empatikusabbá lehetne tenni? támogatnád?

"ami egy felfele ívlő spirállá alakulva végül az IQ növekedésében is megmutatkozik. "

Ha így lenne, akkor egy-két flow-élmény után jelentősebben intelligens lenne bárki. Ez azonban nincs így, mivel az IQ nagyrészt _öröklötten_ (78-80%-ban) meghatározott.

Nézd: az IQ olyan mint egy kés. Lehet vele kenyeret vágni, meg bele is lehet döfni embertársunkba. Akkor ennyi erővel tiltsuk be a kést, mert embert is lehet vele ölni? Vagy esetleg inkább megtanulunk együttélni a felelősséggel? Melyik legyen?

Ugyanez az IQ-val.
Ha egy buta- de empatikus - kőművesnek/kubikusnak/segédmunkásnak föltennéd a kérdést, hogy szeretné-e Ön ha a gyereke genetikailag okos(abb) lenne, szerinted mit válaszolna, az esetek többségében?

Szerinted ha választhatnának az emberek, inkább buták vagy okosak szeretnének lenni? Mert egy biztos: mind az IQ, mind az EQ örökletesen meghatározott. Lehet rajtuk fejleszteni, egy adott határon belül.

Egy kicsit úgy érzem, mintha nem gondoltál volna bele abba, hogy mi van ha egy buta ember legalább a gyereke száméra szeretné, hogy okosabb legyen. Persze az IQ nem a "Bölcsek köve", viszont egy nagyon fontos _eszköz_ hogy az emberek többsége átlássa és megértse a körülötte zajló világot, ne egy ostoba, vezethető birka legyen.

Attól hogy hatalmas valakiben az empátia, az együttérző képesség, még bőven meg lehet őt vezetni, pl, véres videókat mutatunk neki azzal, hogy ezt a "terroristák "csinálták, ezért kell lehallgatni a telefonodat ("nemzetbiztonság"), holott mi csináltuk a videót, direkt azért hogy beszivassuk vele. Viszont ha valaki elég okos, átlát a szitán, és mások számára is érthető módon meg tudja fogalmazni, képes közölni, hol és mi a hiba. Így az emberek nem esnek csapdába.

Az okosságnak rengeteg gyakorlati előnye van. Meg persze van hátránya is, valamit valamiért. Írtam a késről, de beszélhetünk az autóról is, amely több halálesetet okozott eddig, mint a két világháború együttvéve. Mégsem hallottam hogy be akarnák tiltani az autókat. Pedig ugyanúgy halott emberek jönnek ki a folyamat végén, mint egy háborúban. Amennyiben az idő előtti halál rossz, és végsősoron mindkét fajta halál ELKERÜLHETŐ lett volna (amennyiben nem indítanak háborút a hadviselő felek, illetve az illető nem száll be az autóba), akkor mindkettőt el kell ítélni.

Vagy, ha logikailag közelítünk hozzá: mindennek ára van. Vajon hajlandóak vagyunk megfizetni a magas IQ árát? Szerintem az emberek túlnyomó többsége hajlandó, különösen ha a saját gyerekeik is okosabbak lesznek tőle.
@Nemzetstratégia: A genetikai meghatározottság egy dogma, ami az 50-es évek után terjedt el. De a legújabb kutatások alapján az látszik, hogy ez nem ennyire egyértelmű, ezért kialakult egy új tudományág: az epigenetika. Ugyan az elmúlt 10 évben sokan beszéltek arról, hogy a gének manipulálásával öröklött betegségeket lehet megszüntetni, nagyobb IQ-t lehet élérni, külső fizikai tulajdonságokat lehet megváltoztani, sőt az ember egész életében fiatal maradhat (öregedés megakadályozása), de ebből semmi sem lett, sőt egyelőre még gyerekcipőben sem jár. Egyelőre még azzal sem vagyunk tisztában, hogy egy adott próblémáért milyen gén felel vagy esetleg gének együttese. Egyelőre az orvosok csak valószínűségekben tudnak számolni tág határok között egy öröklött betegség kapcsán is. Ez azonban inkább valamiféle találgatás, semmint precíz és objektív tudomány. Ezért az IQ azonnali növelése valamilyen "sebészi késsel" egyelőre csak elérhetetlen álom és nem több. Viszont az IQ-t biztosan lehet növelni oktatással, erre számtalan példa van a világon. És inkább arra kellene hangsúlyt fektetni, nem pedig olyan elméleti okfejtésekkel, ami nem kellően megalapozott.
@Nemzetstratégia: A megvezetés nagy IQ-jú emberre is igaz, nemrég olvastam, hogy egy híres prof esett abba a csapdába, hogy el kezdett levelezni valami fiatal modellel, akibe szerelmes lett és arról ábrándozott, hogy milyen tökéletes párt alkotnának az ő nagy IQ-jával és a modell csaj páratlan szépségével. Aztán a csajjal megegyeztek, hogy valami délamerikai államban találkoznak. A prof el is ment oda, de a csaj valami ürügy kapcsán azt mondta, hogy már el kellett utazzon, de találkozzanak az USA-ban. Ja ésp persze a prof hozza utána a csaj böröndjét, amit otthagyott. A prof gyanutlanmul átvette a böröndöt egy sikátorban, majd a határon lebukott, hogy kábítószer van nála. Rögtön börtönbe csukták, a szépséges modell pedig mindent letagadott és azt mondta meghekkelték a facebook oldalát és levelezőrendszerét. Ennyit a magas IQ-ről és a nem megvezethető az okos ember.

A magas IQ árát érdemes megfizetni pl. az oktatáson keresztül, erre példa India, Kína vagy a többi távolkeleti "tigris" országai.
@Anonymus Gesta Hungarorum:

Az IQ genetikus öröklődése tágyában:

Google Tech Talk
www.youtube.com/watch?v=62jZENi1ed8
Title: Genetics and Intelligence

"Abstract: How do genes affect cognitive ability? I begin with a brief review of psychometric measurements of intelligence, introducing the idea of a “general factor” or IQ score. The main results concern the stability, validity (predictive power), and heritability of adult IQ. Next, I discuss ongoing Genome Wide Association Studies which investigate the genetic basis of intelligence. Due mainly to the rapidly decreasing cost of sequencing, it is likely that within the next 5-10 years we will identify genes which account for a significant fraction of total IQ variation."

Az IQ 77-80%-ban öröklődik.
A Beijing Genomic Institute-ban már konkrétan azonosítottak pár gént (persze még hatalmas munka áll előttük), amelyek az intelligenciában szerepet játszanak. Kínában nem tiltja a polkorrektség, hogy erről szó essék.

Ha az IQ nem lenne nagymértékben öröklött, akkor bárkiből lehetne zsenit csinálni. de nem lehet.

Epigenetika: igen, a stressz-válasz lehet epigenetikai is, valamint az elhízásra-szívrohamra való hajlam, az illető gyerekeiben, unokáiban. De az epigenetika is _öröklődés_ csupán más úton, mint a DNS. Tehát az öröklődést nem cáfolja, legfeljebb összetettebbé teszi a képet.

a prof és a csaj esete: jó kis sztori, de élek a gyanúval hogy ez inkább a kivétel mint a szabály esete. Mellesleg az IQ és EQ nem zárják ki egymást, egymás mellett is működhetnek, ha megvan a megfelelő érzelmi környezet. Az már egy _következmény_, hogy a szegény EQ-jú okos ember hogy vágja át magát mindenféle kognitív védelmek kifejlesztésével. AZ IQ és EQ működhetnek együtt harmóniában, nem ismerek olyan szabályt, ami ezt cáfolná.

"az IQ azonnali növelése valamilyen "sebészi késsel" egyelőre csak elérhetetlen álom és nem több. "

Igen, de ez már nem a sci-fi, hanem a hamarosan megvalósuló (max 30 év) kategória.

egyébként a magas IQ sem automatikus útlevél a paradicsomba, csupán egy _lehetőség_ amit dönthet úgy az illető hogy kihasználja, de senki sem tiltja hpgy 180-as IQ-val vécépucoló vagy bármi más legyen. Ha neki az a vágya...

Miért ne adjunk a jövő generáció kezébe egy lehetőséget?
@Nemzetstratégia: "... it is likely that within the next 5-10 years we will identify genes which account for a significant fraction of total IQ variation."
Ezt már 10 évvel ezelőtt is megjósolták. És eddig nem jött be.

"Ha az IQ nem lenne nagymértékben öröklött, akkor bárkiből lehetne zsenit csinálni. de nem lehet."
Az oktatással rengeteget lehet nővelni az IQ-t, ebben aligha lehet vita. Aki 100 évvel ezelőtt még zseninek számított, ma már legfeljebb csak egy okos ember a sok közül. És ez az oktatás elterjedésének köszönhető, nem pedig annak, hogy a nagy IQ-jú szülőknek sokkal több gyereke született volna (ez általában éppen fordítva szokott lenni).

"Epigenetika: ... De az epigenetika is _öröklődés_ csupán más úton, mint a DNS. Tehát az öröklődést nem cáfolja, legfeljebb összetettebbé teszi a képet."
Igen, sokkal összetettebé, de egyben sokkal egyszerűbbé.

"Igen, de ez már nem a sci-fi, hanem a hamarosan megvalósuló (max 30 év) kategória."
Majd meglátjuk. Szerintem is fog nőni az IQ az oktatás által, másrészt a gondolati minták megváltozásával, ami valamilyen telepatikus uton terjed a szülőktől a gyerekek felé ("lelki köldökzsinor" elnevezéssel két magyar pszihológus is foglalkozott ezzel). De ez már inkább az epigenetika határterülete.
@Anonymus Gesta Hungarorum: "Aki 100 évvel ezelőtt még zseninek számított, ma már legfeljebb csak egy okos ember a sok közül."

Vagy nem...
www.examiner.com/article/iq-of-western-civilization-dropped-since-the-victorian-age

"Ezt már 10 évvel ezelőtt is megjósolták. És eddig nem jött be. "

Tudod hogy ez nem érv... ilyen alapon a peak oil is hülyeség, mert 1927-ben is jósolták hogy vége lesz az olajkorszaknak hamarosan, "de nem jött be"...aztán most mégis "bejön"...

Ne feledjük: _konkrét géneket_ azonosítottak, amelyek az intelligenciáért felelősek. Lehet hogy e pár gén mellett még rengeteg vár fölfedezésre, de ettől ez még konkrét bizonyíték arra, hogy íme ezen gének (is) felelősek az intelligenciáért.

"a gondolati minták megváltozásával, ami valamilyen telepatikus uton terjed a szülőktől a gyerekek felé ("lelki köldökzsinor" elnevezéssel két magyar pszihológus is foglalkozott ezzel). De ez már inkább az epigenetika határterülete. "

:) nekem így elsőre sokkal inkább az "ezoterika" határterületének tűnik, mint bármi másnak...Te hiszel ebben a "gondolati forradalomban", hogy kitágul az emberi tudatosság, ráébredünk hogy mindannyian egy nagy lélegző öntudat (Gaia?) részei vagyunk és hogy szeretni kell egymást?

Kérdés, ami most eszembe jutott:
Lehet hogy idősebb korodra hosszú szakállú próféta leszel és közösség fog kialakulni köréd?
Gondoltál rá?

Ismered a srácot a 2012 blogról? Ő is hasonlókat feszegetett.
@Nemzetstratégia:
"Tudod hogy ez nem érv... ilyen alapon a peak oil is hülyeség"
Igen, igy is lehet nézni a dolgokat. De ha az emberi tudat nem növekszik, akkor a génsebészetet olyan célokra is fel lehet használni, hogy a nagy tömegek még engedelmesebb biorobotok legyenek. Lehet, hogy képesek lesznek majd komoly ketyeréket összeraknia nagy IQ-jukkal, ahogy egy robotot is meg lehet tanítani (beprogramozni), hogy összeszereljen bonyolult eszközöket, de attól még csak engedelmes szolgák lesznek. Mert a hatalom csúcsán levő emberek ebben lesznek érdekeltek a saját félelmük miatt.

"Te hiszel ebben a "gondolati forradalomban", hogy kitágul az emberi tudatosság, ráébredünk hogy mindannyian egy nagy lélegző öntudat (Gaia?) részei vagyunk és hogy szeretni kell egymást?"
Ebben azért reménykedek, mert más esélyt már nem látok az emberi civilizáció túlélésére. Azt nem tudom, milyen hamar fog bekövetkezni, sem azt, hogy milyen mértékben. De persze lehet, ez nem következik be és akkor majd egy lassú leépülés fog bekövetkezni. Nem ez az első alkalom a történelem folyamán, hogy egy civilizáció szinte nyomtalanul eltünt.

"Lehet hogy idősebb korodra hosszú szakállú próféta leszel és közösség fog kialakulni köréd?
Gondoltál rá?"
Ezt csak az egó akarja, mármint hogy a többiek főlé emelkedjen és a többiek felnézzenek rá. Nem akarok közösséget magam körül, én inkább egyedül szeretek lenni. Ha egy közösség alakulna ki, akkor a közösség tagjai bennem látnák a megváltójukat és ezzel nem segítenék a felemelkedésükben, hanem csak egy újabb függőséget alakítanéki ki bennük. Amikor pedig meghalnék, akkor épp olyan elesettek lennének, mint mielőtt megismertek volna engem. Így aztán valójában semmit se segítettem volna rajtuk.

"Ismered a srácot a 2012 blogról? Ő is hasonlókat feszegetett."
Nem tudom kire gondolsz. Amit én tudok, hogy az agyunk valójában egy transzformátor, amivel képesek vagyunk a biológiai agyunkon kivülről érkező információt fogadni (az egyik pl. Jung féle emberiség tudatalattija). Azonban az egó hiedelemvilága nagyban befolyásolja, hogy a vett információt hogyan értelmezi. Azért olvasok és nézek rengeteg dokufilmet, hogy tágítsam az egóm hiedelemvilágát és ezeket az infókat megfelelően tudjam értelmezni.
"Lehet, hogy képesek lesznek majd komoly ketyeréket összeraknia nagy IQ-jukkal, ahogy egy robotot is meg lehet tanítani (beprogramozni), hogy összeszereljen bonyolult eszközöket, de attól még csak engedelmes szolgák lesznek. Mert a hatalom csúcsán levő emberek ebben lesznek érdekeltek a saját félelmük miatt."

Ébresztő... az emberek most is engedelmes szolgák, a fogyasztás és az élvhajhászás, valamint a hitelrendszer szolgái. Ha nem lennének szolgák, már föllázadtak volna.

E szempontból az IQ-növelés valószínűleg használna, hiszen adna egy eszközt az emberek kezébe, hogy jobban átlássanak a szitán. Az okos embereket nehezebben lehet megvezetni, még ha vannak is kivételek, lásd a prof. meg a csaj esetét.

Ha valki intelligensebb, akkor emmnyivel lesz csököttebb, nyomorékabb? Mit "vesztett el", ami kevésbé intelligens formájában meglenne az illetőnél?

Amit te képviselsz, egy kicsit az amerikai/hollywoodi filmklisékre emlékeztet, ahol a "jóság" megtestesítője kivétel nélkül bárgyú, ostoba,"de mégis van benne valami", lásd Forrest Gump. Ennél azért magasabbra kéne tekinteni.

Vallom és hiszem hogy okosan is lehet boldog életet élni. Természetesen a magasabb intelligenciával nagyobb felelősség is jár, de akkor ennyi erővel tiltsuk be a késeket meg az autókat is. Az alapvető életbenmaradáshoz nem szükségesek, és emberek életét oltják ki velük nap-mint-nap.
Vagy: mindenki legyen egy mosolygós imbecil. akit néha ugyan be kell pelenkázni, meg kell etetni, de egyébként maga a megtestesült problémamentesség az élete.

Lehet az ember okos ÉS érzelmi intelligens egyszerre.

"Nem tudom kire gondolsz."
Rá:
2012.blogol.hu/

mondjuk a srác eléggé elszállt, legutóbb még viszonylag a földön járt, na mindegy

Minél inkább beengedi az ember az érzelmet a gondolkodásába, annál inkább jönnek az energiák, kisugárzások, hullámhosszok, "hangolódjunk rá az univerzum hullámhosszára", meg a többi áltudományos közhely.

Amit a jövőről írtál: valószínűleg a második verzió lesz. Éhesen (peak oil, climate change), benzin nélkül (peak oil), szomjasan (peak water) az ember utolsó gondja, hogy felelősséget érezzen a Földbolygóért, mert ilyenkor az ember magával szokott elfoglalva lenni. Biztos vannak "szentek" akik kivételek e szabály alól, de a túlnyomó többség nem ilyen, és ilyenkor a nagy számok törvénye szokott érvényesülni.

"Nem ez az első alkalom a történelem folyamán, hogy egy civilizáció szinte nyomtalanul eltünt."

De ez lesz az első, hogy egy egész földre kiterjedő, (vagyis a "nyugati") civilizáció fog eltűnni.

"Azért olvasok és nézek rengeteg dokufilmet, hogy tágítsam az egóm hiedelemvilágát és ezeket az infókat megfelelően tudjam értelmezni."

Ez nagyon dicséretes.
az arousált én nem éberségnek fordítanám. inkább izgalomnak, ahogy a TED-es fordító is, szerintem így értelmesebb
@Anonymus Gesta Hungarorum: kezd nőni a tudása és az önbízalma, ami egy felfele ívlő spirállá alakulva végül az IQ növekedés"

spirállá? tehát ti már 3D-s diagrammokban gondolkoztok ? :D tényleg be kell iratkoznom a szcientológusokhoz, ha clear akarok lenni :D
@tesz-vesz: "tényleg be kell iratkoznom a szcientológusokhoz, ha clear akarok lenni"

Ki beszélt itt szcientológiáról? :-)
süti beállítások módosítása